téli trükk

Ugye, emlékszünk a klasszikusnak számító viccre:

– Hová mész, Pistike?

– Cseresznyét szedni.

– De hát tél van!

–Tudom… sál, sapka!

Bár Pistike halálosan unta, pedig a szíve is jobban örült, hogy megfogadva a szülői intelmet, az évszaknak megfelelően öltözött fel. De hogy is kell azt?

A túl hideg

Az alacsony hőmérséklet, az eső, a hó és a szél is hatással vannak szervezetünkre. A szív- és érrendszeri betegséggel küzdők közül elsősorban a magas vérnyomással élő betegek számára jelentenek az ilyen időjárási körülmények extra kockázatot. Ezek a jelenségek ugyanis leviszik a test hőmérsékletét, így nagyobb megterhelésnek teszik ki a szív- és érrendszert. A szívkoszorúér-betegek hideg hatására gyakran számolnak be mellkasi fájdalomról, de a gyerekek és az idősek is eleve veszélyeztetettebbek az átlagnál. Ez utóbbiak esetében a kockázat többszörös, kevésbé érzékelik ugyanis a hideget, miközben pedig szervezetüknek eleve nagyobb erőfeszítést kell kifejtenie a normális testhőmérséklet fenntartásához. A fázáskor tapasztalt didergés, vacogás, remegés, reszketés valójában a szervezet válasza az alacsony hőmérséklet érzetére, amelynek során izmaink megfeszülnek, de ez a vérnyomás emelkedésével is jár, ami sokaknak veszélyes lehet. 

A túl meleg

Az előzőekkel ellentétben, megemelkedett hőmérsékleten az erek kitágulnak, a vérnyomás pedig leesik. Ez nemcsak az eleve alacsony vérnyomással küzdőknek, de az egyébként magas vérnyomásukra gyógyszert szedőkre nézve is komoly kockázatot jelent. Fizikai megterhelés során is a szervezet energiát termel hő formájában, de a hőszabályozás gondoskodása folytán verejték is termelődik a test hűtésére a test túlhevülésének elkerülése érdekében.

A hőérzet

A hőérzet nem csupán az életkor, de nemek szerint is változó tényező. Tanulmányok kimutatták, hogy irodai munkavégzés közben a nők nemcsak hogy jobban érzik magukat melegebb, 21 Celsius-fok vagy a feletti hőmérsékleten, de hatékonyabban is dolgoznak, míg a férfiak inkább a hűvösebb, valamivel alacsonyabb hőmérsékleten vannak igazán elemükben. Ezekhez a különbségekhez és a kinti időjárási körülményekhez is a legkönnyebben akkor tudunk alkalmazkodni, ha fázás esetén van mit magunkra vennünk, ha pedig melegünk van, könnyen meg tudunk szabadulni egy-egy rétegtől.

A réteges öltözködés

A réteges öltözködés kimerülhet egyszerűen abban is, hogy több ruhadarabot rétegelsz magadra, és már ez sem rossz elképzelés, de valójában ennél sokkal tudományosabb megközelítése is van a kérdésnek.

Három réteget szoktak megkülönböztetni, melyeket érdemes téli hidegben magadra ölteni. Ezeknek más és más a vastagságuk, valamint eltérnek a textíliák jellemző tulajdonságai és ezek mentén a funkciójuk is.

1. Az első, a bőrrel közvetlenül érintkező réteg anyagminősége döntő fontosságú a helyes réteges öltözködésben. E helyet elfoglaló ruhadarabok legfontosabb feladata a nedvességelvezetés és szellőzés. A pamut alsó réteg megtartja az izzadságot, és nyirkosak leszünk tőle, a merinói gyapjú és ma már számos szintetikus anyag azonban tökéletes a nedvesség elvezetésére, és ezáltal nemcsak a szellőzés, de a kényelemérzet fenntartására is.
2. A második réteg esetében még mindig elvárás a nedvesség elvezetése, de emellett fontos feladata a test hőmérsékletének benn tartása is. A meleget a testhez közel tartó hőszigetelő rétegnek ideális például a libatoll.
3. A harmadik réteg feladata már egy kicsit eltér az előzőekétől. Itt is elvárás a nedvesség elvezetése a felszínre, ugyanakkor a külső időjárási tényezőkkel szemben kell hatékony védelmet biztosítani, vagyis olyan feladatai vannak, mint például a vízlepergetés. Elengedhetetlen, hogy jól szellőzzön, de közben víztaszító és szélálló legyen.

Mindezek betartásával megválasztva a reggeli szettet joggal bízhatunk abban, hogy hatékonyan védekezünk a hideg, sőt, még a hirtelen jövő meleg ellen is, de ha további egyszerű téli trükkökkel szeretnéd túlélési technikáid bővíteni, egy korábbi cikkünkben több ilyet is találsz.