Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legfurább hüllők és rovarok kerültek a viktoriánus kor karácsonyi képeslapjaira: meglehetősen bizarr látványt nyújtottak egytől egyig, amit most galéria bizonyít.
Ma már viszonylag kevesen vannak, akik postai úton küldenek egymásnak karácsonyi lapot, pedig még néhány évtizeddel ezelőtt is népszerű mód volt ez arra, hogy távolabb élő szeretteinkkel, barátainkkal tudassuk, hogy gondolunk rájuk. A karácsonyi képeslapokon azonban nem mindig fenyőágak, havas tobozok vagy hófödte tetejű házikók sorakoztak: a viktoriánus Angliában bogarak, békák, ijesztő bohócok vagy éppen döglött madarak is feltűntek a „Boldog karácsonyt!” felirat kísérőiként.
Az első karácsonyi képeslap
Sir Henry Cole brit köztisztviselő és feltaláló 1843-ban arra kérte John Callcott Horsley festőművészt, hogy tervezzen számára egy olyan kártyát, amit karácsony közeledtével postán elküldhet szeretteinek, kellemes karácsonyi ünnepeket kívánva nekik.
Az emberbaráti szereteten kívül Cole-t anyagi megfontolások is vezérelték: korábban az ő ötlete volt a Penny Post, azazhogy a brit birodalom alattvalói mindössze egy pennyért küldhessenek levelet egymásnak.
Az ötlet bevált: a karácsonyi (és egyéb) képeslapok gyorsan népszerűek lettek a szigetország lakói körében, nem utolsósorban azért, mert a királyi pár, Viktória királynő és Albert herceg is lelkesen küldözgették a kártyákat. A képeslapgyártó cégek neves művészeket bíztak meg a tervezéssel, és a fokozódó verseny hamarosan a képi világban is megmutatkozott. Eleinte a karácsonyfák, a Mikulás, a vörösbegyek és a virágok jelentették a főbb karácsonyi tematikát, majd egyre bizarrabb és meghökkentőbb, a korabeli elképzelés szerint viszont nagyon is vicces képeslapok születtek.
Hogy kerül a béka a képeslapra?
A viktoriánus karácsonyi lapokon sokszor jelentek meg állatok, antropomorfizálva, azaz olyan cselekvések közben vagy olyan környezetben, amely az emberekre jellemző. (Történészek szerint ennek egyik oka Charles Darwin szinte még újdonságnak számító műve, az 1859-ben megjelent A fajok eredete volt.)
Láthatunk a képeslapokon emberszabású békákat (ezek azért voltak különösen népszerűek az évnek ebben a szakában, mert az újjászületést jelképezték); homárokat (talán a karácsonyi asztalról tévedtek a képeslapokra), és különböző rovarokat, bogarakat és rágcsálókat is.
Gyakori szereplő volt még a bohóc, hideglelős vigyorral a képén, vagy olyan csínytevés közepette, ami a derék viktoriánusok számára igazán mulattatónak tűnt: például egy döglött libával ütlegelt egy rendőrt. Ezek után már meg sem lepődünk, ha kiderül: döglött vörösbeggyel kívántak egymásnak boldog ünnepeket, hiszen az angol hagyomány szerint István-napkor, azaz december 26-án szerencsét hozott, ha megöltek egy madarat.
Borzongató karácsonyt és hajmeresztő újévet kívánunk! Ha inkább békebeli budapesti havazásra vágynál,képes összeállításunkat ajánljuk.
