Ennyire másként díszítették a karácsonyfát anno: múltidéző galéria

Olvasási idő kb. 1 perc

A karácsonyfa az ünnep legjellemzőbb kelléke: mennyire másként díszítették anno, mint ma? A képeket nézegetve megkapod a választ.

Az első karácsonyfát Magyarországon egy grófnő, Brunszvik Teréz állította 1824-ben: a hazai óvodák alapítójaként is tisztelt grófnő természetesen osztrák befolyás hatására. Az 1860-as években már tartottak karácsonyfavásárokat is hazánkban, mostanra pedig az számít extrém kivételnek, aki semmiféle módon nem díszít fenyőt az ünnepekkor.

A szokások persze változóban vannak. Akadnak, akik már napokkal vagy akár hetekkel a szentestét megelőzően felállítják és feldíszítik a fát a nappaliban, hogy az minél tovább díszítse otthonukat

A kisgyerekesek közt akad, aki családi körben díszíti a fát, míg másoknál mind a mai napig az angyalkák hozzák azt is – ahogyan az ajándékokkal rakásig megpakolt Jézuska mítosza is él sokaknál. Kattints a lenti galériába, utazz egy kicsit a múltba!

Galéria ikon

11

Galéria: Így díszítettek karácsonyfát anno: múltidéző fotók a galériában!
Fotó: Fortepan/Glázer Attila

A divatok is jönnek-mennek: ma már nem ritkaság, hogy valaki évről évre megváltoztassa, milyen színárnyalat uralja a fenyő díszítését, léteznek különböző fadíszítési stílusok. Az azonban jól látható a galériában is található képeken, hogy vannak dolgok, amelyek állandóan. Lehet, hogy aranyhajjal már nem szórjuk oly bőven a fát, mint egykor, de az biztos, hogy a legtöbb háztartásban kerül arra szaloncukor, és az üvegdíszek is reneszánszukat élik. 

Ha szívesen nézegetnél hasonló képeket, tekintsd meg ezt a galériát is, melyben azt mutatjuk be, milyen volt a karácsony 1944-ben az ostromlott Budapesten!

(Borítókép: Nagy Imre unokájával, Fortepan / Jánosi Katalin)

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?