Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra is munkaszüneti napnak számít december 25. és 26., kivéve azok számára, akik olyan területen dolgoznak, ahol az ünnepi munkavégzés elkerülhetetlen.
Noha régóta téma, hogy december 24. is legyen hivatalos ünnepnap, ez idén sem változik – a Femina összegyűjtötte a legfontosabb ünnepi munkavégzéssel kapcsolatos tudnivalókat.
Kivételek az ünnepi munkavégzők között is vannak
A Munka törványkönyv külön felsorolja a karácsony napjait a hivatalos munkaszünetek között, többek között január 1., március 15., nagypéntek, május 1. vagy augusztus 20. mellett. Ezeken a napokon alapvetően nem lehetne dolgozni, illeve csak jóval szigorúbb keretek között lehet beosztani valakit.
Vannak azonban kivételek: bizonyos ágazatokban a munkavégzés a munkaszüneti napokon sem állhat le.
Ilyenek például a folyamatos működésű szolgáltatások, az idényjellegű munkák vagy a közérdeket szolgáló tevékenységek.
Ide tartoznak többek között az éttermek, mozik, színházak, szállodák, a közműszolgáltatók, a tömegközlekedés, az egészségügy, a katasztrófavédelem, sőt a benzinkutak és a mádiában dolgozók is.
A szabályoktól el lehet térni, de csak olyan módon, amely a dolgozóknak kedvez.
A túlóra sem kizárt karácsonykor
Előfordulhat, hogy valaki nemcsak dolgozik az ünnepek alatt, hanem túlórára is kötelezhető – ez viszont csak akkor jogszerű, ha egybként is beosztható lenne az adott napon. Vannak munkavállalók, amelyeknél a rendkívüli munka ilyenkor sem rendelhető el, például 3 év alatti gyermeket nevelőknél, illetve egyedülálló szülőknél a kisgyermek 3 és 4 és éves kora között, csak az ő beleegyezésükkel.
Jobb lehet a fizetés
Az ünnepi munkavégzésért kiemelt díjazás jár. Aki karácsonykor dolgozik, akár rendes munkaidőben, akár túlórában, az alapbéren felül 100 százalékos bérpótlékot kap, vagyis a karácsonyi órák dupla fizetést érnek.
