Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A műfenyővel elkerülhetjük azt, hogy az ünnep kedvéért egyetlen fát is kivágjanak, ám környezetünk szempontjából korántsem ez a legtisztább megoldás: a műanyag előállításával, használatával és életciklusával jóval több probléma van, mint hinnénk.
Szinte minden karácsonykor előkerül a kérdés, hogy melyik fenyőfa okozza a legkevesebb kárt, pontosabban: melyik a leginkább környezetbarát megoldás. Ez a klímakatasztrófa szorításában nem is olyan elhanyagolható kérdés, ám sokan félreértik, mit is jelent az, hogy környezetbarát.
Élő vagy sem?
Amikor környezetbarát megoldást keresünk, sokan a műfenyőre esküsznek. Abból a szempontból igazuk is van, hogy így egyetlen élőlénynek sem kell elpusztulnia az ünnepi díszért. Ám a műfenyő nem minden esetben környezetbarát megoldás.
Ha nem ragaszkodunk a klasszikus értelemben vett fenyőhöz, akkor a műfenyő lehet egy pár deszka fenyőszerűen összeillesztve, de akár egy, a falra, szögekre, fenyőalakban felrakott girland is.
A klasszikus műfenyő azonban nagyon messze van a környezetbarát megnevezéstől. Ezek a „fák” műanyagból készülnek, amely alapvetően ellentmond a környezettudatosságnak. Igaz, abban az esetben lehet környezetbarátnak tekinteni egy ilyen fát, ha legalább 25–30 évig használjuk, ám ez csak nagyon kevés esetben igaz.
A divat és az elhasználódás miatt jellemzően a műfenyőket 5–6 évente lecserélik az emberek, így pedig tekintélyes mennyiségű műanyaghulladékkal terhelik meg a bolygót.
A műanyag fa abból a szempontból sem a legjobb választás, hogy a használat során bizony dörzsölődik, így pedig mikroműanyagok milliárdjaival szórja tele a szoba levegőjét – ez pedig egészségügyi szempontból sem ideális.
Milyen legyen az igazi karácsonyfa?
A vágott fenyő és a cserepes fa dilemmája minden évben visszatér. Nehéz választani: az egyik oldalon egy már kivágott, nem élő növény áll, a másikon pedig egy élő fa, amelyben akár tovább is gyönyörködhetnénk az ünnepek után.
Hasznos tudni, egy cserépben nevelt fa sajnos igen kis eséllyel éli túl az ünnepeket. A hőstressz, az elfelejtett öntözés és a fizikai behatások mellett azzal is számolni kell, hogy többnyire nincs hova elültetni a fát, azaz a megvétel után sokan igyekeznek megszabadulni tőle.
Jó megoldás lehet a „kölcsönzés”, amikor cserepes fát veszünk, de az ünnep után vissza is vihetjük. Sajnos azonban ebben az esetben sem sok esélye van a növénynek a túlélésre, hiszen a hidegből a 22 °C-os szobába kerülni néhány hétre, majd újra ki a hidegbe nem éppen szerencsés.
Ha mindenképpen cserepes fa mellett szeretnénk dönteni, sőt, a terveink közt szerepel az is, hogy később a kertben, vagy a település egy kijelölt és engedélyeztetett pontján elültetjük, akkor mindenképpen nézzünk utána az igényeinek.
Igyekezzünk fokozatosan bevinni a szobába a fát, azaz először csak az előszobába, egy lehetőleg fűtetlen belső térbe tegyük, ahol egy-két hetet eltölthet a fa. Ezután mehet be a szobába, de a lehető legkevesebb ideig tartsuk a melegben. Kivinni ugyanúgy, fokozatosan kell, először a kevésbé hideg, fűtetlen szobában kapjon helyet, hogy akklimatizálódni tudjon. Ezzel a folyamattal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy a fa nem kap hősokkot és sokáig díszíti majd a kijelölt területet vagy a kertünket.
A vágott fenyő elsőre egyértelműen környezetkárosítónak tűnhet, hiszen, mire az otthonunkba kerül, már nem él. Ám a kép ennél árnyaltabb: ezeket a fákat kifejezetten erre a célre termesztik, így a vágott fenyő nem feltétlenül esik ki a fentarthatóbb választások közül.
Az ültetvényeken kifejezetten karácsonyfának szánt fenyőket találunk, amelyeket adott időközönként „szüretelnek”, helyükre pedig új fenyőcsemete kerül. Ennek megfelelően a leginkább környezetbarát megoldás a vágott fa, hiszen azt pótolják is.
Arról már nem is beszélve, hogy az ünnepek után is hasznát veszik a fáknak. Ha otthon dolgozzuk fel, felaprítjuk és hagyjuk száradni, akkor jó tábortűz-alapanyag lehet belőle, vagy akár egy-két év múlva a kandallóban is vígan ropoghat karácsonykor. Ha pedig elvitetjük, akkor mulcs készülhet belőle, mely végső soron táplálja a talajt, azaz a körforgás is megvalósul.
Így maradhat tartós a karácsonyfa
Egy plusz tipp: ha nem szeretnénk, hogy a fa már karácsony napján is csomókban hullajtsa a tűleveleit, akkor csak akkor vigyük be a szobába, a melegbe, mikor feldíszítjük. A fa a kinti, nedves környezetben kevésbé hajlamos a tűlevelek ledobálására, ám a szobába kerülve száradni kezd, amely meggyorsítja a folyamatot.
Hogy mikor vásároljuk meg a fát a fenyőárusoktól, az nem annyira mérvadó, vagyis nem kell az utolsó pillanatig halogatni, hiszen nem naponta vágják a fenyőket, ráadásul akkor kezd jelentősen „romlani” az állapotuk, amikor a fűtött szobába kerülnek.
A környezettudatos karácsonyhoz így érdemes a hagyományos, vágott fenyőt választani, és gondoskodni arról, hogy a fa utóélete is hasznos legyen.
Ha tetszett ez a cikk és érdekel a környezettudatos élet, akkor olvasd el, hogyan spórolhatsz sokat a villanyszámlán.
