Ezzel a karácsonyfával jársz a legjobban: kevesen tudják az igazságot

Olvasási idő kb. 3 perc

A műfenyővel elkerülhetjük azt, hogy az ünnep kedvéért egyetlen fát is kivágjanak, ám környezetünk szempontjából korántsem ez a legtisztább megoldás: a műanyag előállításával, használatával és életciklusával jóval több probléma van, mint hinnénk.

Szinte minden karácsonykor előkerül a kérdés, hogy melyik fenyőfa okozza a legkevesebb kárt, pontosabban: melyik a leginkább környezetbarát megoldás. Ez a klímakatasztrófa szorításában nem is olyan elhanyagolható kérdés, ám sokan félreértik, mit is jelent az, hogy környezetbarát. 

Élő vagy sem? 

Amikor környezetbarát megoldást keresünk, sokan a műfenyőre esküsznek. Abból a szempontból igazuk is van, hogy így egyetlen élőlénynek sem kell elpusztulnia az ünnepi díszért. Ám a műfenyő nem minden esetben környezetbarát megoldás. 

Egy műfenyő is lehet csoda szép, de csak akkor környezetbarát, ha évtizedekig használjuk
Fotó: Anna Markina / Getty Images Hungary

Ha nem ragaszkodunk a klasszikus értelemben vett fenyőhöz, akkor a műfenyő lehet egy pár deszka fenyőszerűen összeillesztve, de akár egy, a falra, szögekre, fenyőalakban felrakott girland is. 

A klasszikus műfenyő azonban nagyon messze van a környezetbarát megnevezéstől. Ezek a „fák” műanyagból készülnek, amely alapvetően ellentmond a környezettudatosságnak. Igaz, abban az esetben lehet környezetbarátnak tekinteni egy ilyen fát, ha legalább 25–30 évig használjuk, ám ez csak nagyon kevés esetben igaz.  

Idézőjel ikon

A divat és az elhasználódás miatt jellemzően a műfenyőket 5–6 évente lecserélik az emberek, így pedig tekintélyes mennyiségű műanyaghulladékkal terhelik meg a bolygót.

A műanyag fa abból a szempontból sem a legjobb választás, hogy a használat során bizony dörzsölődik, így pedig mikroműanyagok milliárdjaival szórja tele a szoba levegőjét – ez pedig egészségügyi szempontból sem ideális. 

Milyen legyen az igazi karácsonyfa? 

A vágott fenyő és a cserepes fa dilemmája minden évben visszatér. Nehéz választani: az egyik oldalon egy már kivágott, nem élő növény áll, a másikon pedig egy élő fa, amelyben akár tovább is gyönyörködhetnénk az ünnepek után. 

Hasznos tudni, egy cserépben nevelt fa sajnos igen kis eséllyel éli túl az ünnepeket. A hőstressz, az elfelejtett öntözés és a fizikai behatások mellett azzal is számolni kell, hogy többnyire nincs hova elültetni a fát, azaz a megvétel után sokan igyekeznek megszabadulni tőle. 

Jó megoldás lehet a „kölcsönzés”, amikor cserepes fát veszünk, de az ünnep után vissza is vihetjük. Sajnos azonban ebben az esetben sem sok esélye van a növénynek a túlélésre, hiszen a hidegből a 22 °C-os szobába kerülni néhány hétre, majd újra ki a hidegbe nem éppen szerencsés. 

Ha mindenképpen cserepes fa mellett szeretnénk dönteni, sőt, a terveink közt szerepel az is, hogy később a kertben, vagy a település egy kijelölt és engedélyeztetett pontján elültetjük, akkor mindenképpen nézzünk utána az igényeinek. 

Igyekezzünk fokozatosan bevinni a szobába a fát, azaz először csak az előszobába, egy lehetőleg fűtetlen belső térbe tegyük, ahol egy-két hetet eltölthet a fa. Ezután mehet be a szobába, de a lehető legkevesebb ideig tartsuk a melegben. Kivinni ugyanúgy, fokozatosan kell, először a kevésbé hideg, fűtetlen szobában kapjon helyet, hogy akklimatizálódni tudjon. Ezzel a folyamattal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy a fa nem kap hősokkot és sokáig díszíti majd a kijelölt területet vagy a kertünket. 

Idézőjel ikon

A vágott fenyő elsőre egyértelműen környezetkárosítónak tűnhet, hiszen, mire az otthonunkba kerül, már nem él. Ám a kép ennél árnyaltabb: ezeket a fákat kifejezetten erre a célre termesztik, így a vágott fenyő nem feltétlenül esik ki a fentarthatóbb választások közül.

Az ültetvényeken kifejezetten karácsonyfának szánt fenyőket találunk, amelyeket adott időközönként „szüretelnek”, helyükre pedig új fenyőcsemete kerül. Ennek megfelelően a leginkább környezetbarát megoldás a vágott fa, hiszen azt pótolják is. 

A vágott fenyő környezettudatos megoldás, főleg akkor, ha a fa utóéletéről is gondoskodunk
Fotó: kipgodi / Getty Images Hungary

Arról már nem is beszélve, hogy az ünnepek után is hasznát veszik a fáknak. Ha otthon dolgozzuk fel, felaprítjuk és hagyjuk száradni, akkor jó tábortűz-alapanyag lehet belőle, vagy akár egy-két év múlva a kandallóban is vígan ropoghat karácsonykor. Ha pedig elvitetjük, akkor mulcs készülhet belőle, mely végső soron táplálja a talajt, azaz a körforgás is megvalósul. 

Így maradhat tartós a karácsonyfa

Egy plusz tipp: ha nem szeretnénk, hogy a fa már karácsony napján is csomókban hullajtsa a tűleveleit, akkor csak akkor vigyük be a szobába, a melegbe, mikor feldíszítjük. A fa a kinti, nedves környezetben kevésbé hajlamos a tűlevelek ledobálására, ám a szobába kerülve száradni kezd, amely meggyorsítja a folyamatot.  

Hogy mikor vásároljuk meg a fát a fenyőárusoktól, az nem annyira mérvadó, vagyis nem kell az utolsó pillanatig halogatni, hiszen nem naponta vágják a fenyőket, ráadásul akkor kezd jelentősen „romlani” az állapotuk, amikor a fűtött szobába kerülnek. 

A környezettudatos karácsonyhoz így érdemes a hagyományos, vágott fenyőt választani, és gondoskodni arról, hogy a fa utóélete is hasznos legyen. 

Ha tetszett ez a cikk és érdekel a környezettudatos élet, akkor olvasd el, hogyan spórolhatsz sokat a villanyszámlán.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.