Ezzel a karácsonyfával jársz a legjobban: kevesen tudják az igazságot

Olvasási idő kb. 3 perc

A műfenyővel elkerülhetjük azt, hogy az ünnep kedvéért egyetlen fát is kivágjanak, ám környezetünk szempontjából korántsem ez a legtisztább megoldás: a műanyag előállításával, használatával és életciklusával jóval több probléma van, mint hinnénk.

Szinte minden karácsonykor előkerül a kérdés, hogy melyik fenyőfa okozza a legkevesebb kárt, pontosabban: melyik a leginkább környezetbarát megoldás. Ez a klímakatasztrófa szorításában nem is olyan elhanyagolható kérdés, ám sokan félreértik, mit is jelent az, hogy környezetbarát. 

Élő vagy sem? 

Amikor környezetbarát megoldást keresünk, sokan a műfenyőre esküsznek. Abból a szempontból igazuk is van, hogy így egyetlen élőlénynek sem kell elpusztulnia az ünnepi díszért. Ám a műfenyő nem minden esetben környezetbarát megoldás. 

Egy műfenyő is lehet csoda szép, de csak akkor környezetbarát, ha évtizedekig használjuk
Fotó: Anna Markina / Getty Images Hungary

Ha nem ragaszkodunk a klasszikus értelemben vett fenyőhöz, akkor a műfenyő lehet egy pár deszka fenyőszerűen összeillesztve, de akár egy, a falra, szögekre, fenyőalakban felrakott girland is. 

A klasszikus műfenyő azonban nagyon messze van a környezetbarát megnevezéstől. Ezek a „fák” műanyagból készülnek, amely alapvetően ellentmond a környezettudatosságnak. Igaz, abban az esetben lehet környezetbarátnak tekinteni egy ilyen fát, ha legalább 25–30 évig használjuk, ám ez csak nagyon kevés esetben igaz.  

Idézőjel ikon

A divat és az elhasználódás miatt jellemzően a műfenyőket 5–6 évente lecserélik az emberek, így pedig tekintélyes mennyiségű műanyaghulladékkal terhelik meg a bolygót.

A műanyag fa abból a szempontból sem a legjobb választás, hogy a használat során bizony dörzsölődik, így pedig mikroműanyagok milliárdjaival szórja tele a szoba levegőjét – ez pedig egészségügyi szempontból sem ideális. 

Milyen legyen az igazi karácsonyfa? 

A vágott fenyő és a cserepes fa dilemmája minden évben visszatér. Nehéz választani: az egyik oldalon egy már kivágott, nem élő növény áll, a másikon pedig egy élő fa, amelyben akár tovább is gyönyörködhetnénk az ünnepek után. 

Hasznos tudni, egy cserépben nevelt fa sajnos igen kis eséllyel éli túl az ünnepeket. A hőstressz, az elfelejtett öntözés és a fizikai behatások mellett azzal is számolni kell, hogy többnyire nincs hova elültetni a fát, azaz a megvétel után sokan igyekeznek megszabadulni tőle. 

Jó megoldás lehet a „kölcsönzés”, amikor cserepes fát veszünk, de az ünnep után vissza is vihetjük. Sajnos azonban ebben az esetben sem sok esélye van a növénynek a túlélésre, hiszen a hidegből a 22 °C-os szobába kerülni néhány hétre, majd újra ki a hidegbe nem éppen szerencsés. 

Ha mindenképpen cserepes fa mellett szeretnénk dönteni, sőt, a terveink közt szerepel az is, hogy később a kertben, vagy a település egy kijelölt és engedélyeztetett pontján elültetjük, akkor mindenképpen nézzünk utána az igényeinek. 

Igyekezzünk fokozatosan bevinni a szobába a fát, azaz először csak az előszobába, egy lehetőleg fűtetlen belső térbe tegyük, ahol egy-két hetet eltölthet a fa. Ezután mehet be a szobába, de a lehető legkevesebb ideig tartsuk a melegben. Kivinni ugyanúgy, fokozatosan kell, először a kevésbé hideg, fűtetlen szobában kapjon helyet, hogy akklimatizálódni tudjon. Ezzel a folyamattal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy a fa nem kap hősokkot és sokáig díszíti majd a kijelölt területet vagy a kertünket. 

Idézőjel ikon

A vágott fenyő elsőre egyértelműen környezetkárosítónak tűnhet, hiszen, mire az otthonunkba kerül, már nem él. Ám a kép ennél árnyaltabb: ezeket a fákat kifejezetten erre a célre termesztik, így a vágott fenyő nem feltétlenül esik ki a fentarthatóbb választások közül.

Az ültetvényeken kifejezetten karácsonyfának szánt fenyőket találunk, amelyeket adott időközönként „szüretelnek”, helyükre pedig új fenyőcsemete kerül. Ennek megfelelően a leginkább környezetbarát megoldás a vágott fa, hiszen azt pótolják is. 

A vágott fenyő környezettudatos megoldás, főleg akkor, ha a fa utóéletéről is gondoskodunk
Fotó: kipgodi / Getty Images Hungary

Arról már nem is beszélve, hogy az ünnepek után is hasznát veszik a fáknak. Ha otthon dolgozzuk fel, felaprítjuk és hagyjuk száradni, akkor jó tábortűz-alapanyag lehet belőle, vagy akár egy-két év múlva a kandallóban is vígan ropoghat karácsonykor. Ha pedig elvitetjük, akkor mulcs készülhet belőle, mely végső soron táplálja a talajt, azaz a körforgás is megvalósul. 

Így maradhat tartós a karácsonyfa

Egy plusz tipp: ha nem szeretnénk, hogy a fa már karácsony napján is csomókban hullajtsa a tűleveleit, akkor csak akkor vigyük be a szobába, a melegbe, mikor feldíszítjük. A fa a kinti, nedves környezetben kevésbé hajlamos a tűlevelek ledobálására, ám a szobába kerülve száradni kezd, amely meggyorsítja a folyamatot.  

Hogy mikor vásároljuk meg a fát a fenyőárusoktól, az nem annyira mérvadó, vagyis nem kell az utolsó pillanatig halogatni, hiszen nem naponta vágják a fenyőket, ráadásul akkor kezd jelentősen „romlani” az állapotuk, amikor a fűtött szobába kerülnek. 

A környezettudatos karácsonyhoz így érdemes a hagyományos, vágott fenyőt választani, és gondoskodni arról, hogy a fa utóélete is hasznos legyen. 

Ha tetszett ez a cikk és érdekel a környezettudatos élet, akkor olvasd el, hogyan spórolhatsz sokat a villanyszámlán.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.