Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vége felé jár a Szaturnusz vendégeskedése a Szűz jegyében. Kétéves ottléte alatt a kozmikus tanítómester világviszonylatban olyan helyzetet teremtett, amelyben a munkával, munkanélküliséggel, egészségüggyel, egészségünkkel, életmódunkkal, tartalékainkkal kapcsolatos kérdések egyre problématikusabbá válnak. Ha eddig „csupán” gondot okoztak ilyen természetű gondjaink, most egyre nagyobb nyomás kényszerít bennünket arra, hogy megoldást találjunk rájuk.
A Szaturnusz 2007. szeptember 3. és 2009. október 29. között, majd 2010. április 7. és 2010. július 21. között jár a Szűzben. Egyes bolygók rendszeres időközönként látszólag visszafelé haladnak pályájukon, ezt az asztrológia retrográd mozgásnak nevezi – ilyenkor repetát kapunk az általuk jelképezett problémakörökből.
Szaturnusz–Uránusz-huzakodás
Nehézségeinket tetézi a Naprendszer javíthatatlan rebellise, az Uránusz tavaly november óta tartó huzakodása a Szaturnusszal. Legközelebbi pontos szembenállásukra szeptember 15-én kerül sor, konfliktusuk pedig 2010. július 26-án csúcsosodik ki. Ez a formáció – az akkor a Szűzben álló Uránusszal és Halak Szaturnusszal – már a 60-as években is megingatta a megkövült társadalmi struktúrákat – gondoljunk csak a diáklázadásokra –, és robbanásszerű fejlődést eredményezett bizonyos tudományágakban, mint például a számítástechnikában.
A környezetszennyezés és a Plútó
A környezetszennyezés, a tartalékok átcsoportosításának, gazdaságos kihasználásának problémáját a Plútó jegyváltása is tetézi. A válságok és legmélyebb tartalékaink, archaikus ösztöneink bolygója 2008. november 27-én lépett át a bőkezű Nyilasból a takarékos Bak jegyébe. Jegyváltásával párhuzamosan a gazdasági válság is részévé vált mindennapjainknak. November 15-étől – 9 hónapon át tartó – feszültségektől terhes kölcsönhatása a Szaturnusszal egyéb társadalmi konfliktusok mellett a gazdaságban, a munkaerőpiacon uralkodó ellentéteket is tovább fokozza majd.
Felejtsd el az állandóságot!
A szó korábbi értelmében nem számíthatunk biztonságos, stabil munkahelyre, és az is ritkaság, hogy valaki hosszú időn keresztül megmaradhason egy cégnél. Nemritkán nem is sikerül „egy csapásra” megszüntetni munkanélküliségünket. Ilyenkor ahelyett, hogy egy cégnél akarnánk főállásban elhelyezkedni, vagy huszárvágással kívánnánk megoldani helyzetünket, érdemesebb több részmunkaidős, alkalmi vagy rendszeres munkát találni.
Szintén az időszak kórtüneteihez sorolható, hogy a munkaadói elvárások irreálisan magasak, bürokratikusak, életszerűtlenek, a fizetések pedig messze nem állnak arányban a munkavállalókkal szemben támasztott követelményekkel. Míg a Nyilas Plútó felelőtlenül pazarolt, a Bak nem csupán a bérek megállapításakor eshet a túlzott takarékoskodás hibájába. Nem azokról a régóta időszerű intézkedésekről van most szó, amelyek révén talán megelőzhető a gazdasági összeomlás vagy a különféle környezeti katasztrófák, hanem a válság kiváltotta hisztéria gerjesztette túlzásokról, álintézkedésekről.
Állj több lábon, válassz gyakorlati szakmát!
A megkövült struktúrákat felrobbantó Uránusz gondoskodik arról, hogy a kollektív gondra ne legyenek egységes válaszok. Ha meg akarjuk nyerni a bolygóprincípium jóindulatát, mindannyiunknak a magunk módján kell kezelnünk azokat a helyzeteket, amelyekkel a fentebbi tények miatt szembesülnünk kell. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy ennyire összetett problémát néhány égitest mozgására lehetne egyszerűsíteni, mint ahogy szerencsére azt sem, hogy mindaddig, amíg ezek a konstellációk hatnak, senki sem tud majd elhelyezkedni, akinek épp nincs most állása. Ahogy azt sem, hogy semmilyen módon nem konszolidálhatjuk helyzetünket.
A kudarcsorozatot elkerülendő: ne is akarjunk mostanában egyetlen, úgynevezett stabil helyet találni, ami biztonságot nyújt. Legbiztosabban úgy alkalmazkodhatunk a kollektív egzisztenciális bizonytalansághoz, ha több lábon állunk, többféle szakmánk is van, több típusú (esetleg alkalmi) megbízást kapunk. Segít, ha továbbképezzük magunkat, esetleg egészen új, praktikus területekkel is megpróbálkozunk. Egyszóval saját rugalmasságunkat, készségeinket tesszük a „tuti megélhetés” garanciájává, nem pedig külső, fix munkahelyektől várjuk ezt.
a szerző asztrológus
