Beteggé teszi, ha kilenckor kezd dolgozni

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy kutatás szerint az egész világon változtatni kell a munkaidő rendjén és később kellene kezdeni az iskolát is.

Az Oxford Egyetem kutatása szerint aki korán kel, mégsem lel aranyat - legalábbis ha azonnal dolgozni kezd. A kutatók szerint ugyanis a 9-5-ig tartó munkaidő miatt a cirkadián ritmus teljesen felborul, és ez amellett, hogy rossz hatással van a teljesítményünkre és hangulatunkra, az egészségünkre is káros. 

Iskolákban bevált

A kutatást vezető dr. Paul Kelley szerint hatalmas társadalmi változásokra lenne szükség ahhoz, hogy az iskola és a munkaidő kezdete minél jobban összhangba kerüljön az ember természetes biológiai órájával. A kutatás szerint ugyanis egy átlagos tízéves egyszerűen nem tud megfelelően koncentrálni fél 9 előtt, míg egy 16 éves teljesítőképessége 10 óra után a legjobb, ugyanez az egyetemistáknál már 11 órát jelent.

Kelley szerint már attól javulnának a diákok eredményei, ha kicsit később kezdődne az iskola. Ezt az elméletét a gyakorlatba is átültette, az észak-tyneside-i Monkesaton Középiskola diákjainak fél 9 helyett 10-kor kezdődött az oktatás és 19 százalékkal emelkedett a jó jegyek száma. A magyarázat? Agykutatók szerint a tinédzserek úgy vannak programozva, hogy olyan éjfélig legyenek ébren és csak tíz óra körül ébredjenek. Ők hetente legalább tíz órával kevesebb pihentető alváshoz jutnak amiatt, hogy korán kell felébredni. 

Fotó: Shutterstock

Alváshiányos a társadalmunk

A kutatás eredménye nemcsak az iskolára, hanem a munkahelyekre igaz. Azok a cégek, ahol korán, vagyis 10 előtt kezdődik a munka, romlik a teljesítmény és többen vagy többet mennek betegszabadságra az alkalmazottak. "A dolgozók többsége alváshiányban szenved. A társadalmunk alváshiányos társadalom. A májnak és a szívnek is megvan a maga ritmusa, és ezzel az időbeosztással 2-3 órás csúszásra kényszerítjük ezeket a szerveket. Ezt a 24 órás ritmust nem lehet megváltoztatni, nem lehet átállítani vagy megtanítani a testet, hogy máshogy működjön. Ez még sokkal rosszabb, ha például kórházban vagy börtönben van, mert ott korán felébresztik az embert, hogy reggelizzenek, holott a szervezete csak később igényelné mindezt. Persze így sokkal kezelhetőbbek a betegek, illetve a rabok, hiszen nincsenek is igazán maguknál "  - mondta dr. Kelley

Az alvásmegvonás betegségekhez vezet

Pedig az alvásmegvonás kínzás, ugyanis elég hetente egyszer kevesebbet aludni mint 6 óra, az máris következményekkel jár. Az alváshiány miatt rosszabb lesz a teljesítménye, romlik a hosszútávú memóriája és sokan ezzel magyarázzák a drog - és alkoholfogyasztást is. Ráadásul amellett, hogy fáradt lesz tőle, frusztrált, ideges és szorongó, nagyobb eséllyel hízik el, magasabb lesz a vérnyomása, gyengül az immunrendszere és a mentális egészsége is megsínyli. 

Tegyük hozzá, nem vagyunk egyformák, van, akinek pont a korai kezdés jön be, van, aki viszont éjjel igazán hatékony

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.