A magyar turista hangos, slampos és szendvicsen él

Olvasási idő kb. 2 perc

Nyelvet nem nagyon beszélünk, de visszük a hotelből a piperét. Legalábbis ezt gondoljuk magunkról.

A magyarok több mint fele gondolja úgy, hogy ránézésre felismeri honfitársait egy külföldi, turistáktól nyüzsgő nyaralóhelyen – derült ki a Szállás.hu nem reprezentatív felméréséből, amelynek során valamivel több mint 1300 embert kérdeztek meg. Az általános vélekedés szerint a viselkedésünkkel tűnünk ki a leginkább a tömegből.

A leggyakoribb vélemény szerint a magyarok hangosan, harsányan beszélnek – általában épp az anyanyelvükön –, így nem nehéz megállapítani, melyik nemzetiséghez tartoznak. „Az elhangzottakat azonban néha külföldön dolgozó honfitársaink vagy magyarul értő külföldiek is meghallják, ami olykor kínos szituációkat eredményez. A megkérdezettek harmadával fordult már elő ilyen” – mondta el Dorcsinecz József, a Szállás.hu ügyvezetője, majd példaként megemlítette: előfordulhat, hogy valaki az eldörmögött káromkodásra hasonlóan ékes magyarsággal megfogalmazott választ kap.

Kenyér helyett óvszer

Dorcsinecz elmondta továbbá, hogy a magyaroknak a külföldi nyaralás során egyértelműen a nyelvtudás hiánya okozza a legtöbb gondot. A portál kérdéseire adott válaszok szerint előfordult, hogy valaki egy idegen országban kenyér helyett óvszert kapott, más meg bennragadt egy áruházban, mert nem értette a közeledő zárórára figyelmeztető hangosbemondót. 

A megkérdezettek szerint a magyarok – a beszédük mellett – még az étkezési szokásaikkal tűnnek ki a leginkább a turisták tömegéből. A Szallas.hu kutatása alapján általánosnak mondható, hogy mi, magyarok hűtőtáskával indulunk a tengerpartra, illetve hogy szendviccsel a táskában megyünk várost nézni.

„A felmérésünkben megkérdezett emberek háromnegyede látott már külföldön magyar turistát rántott húsos zsemlét enni” – mondta Dorcsinecz József. Az öltözködésünk már kevésbé utal a származásunkra a Szallas.hu felmérése szerint – bár a válaszadók kétharmada egyértelműen a kényelmet helyezi a divat elé külföldi útján. „A legkirívóbb öltözéknek a megkérdezettek szerint a zoknival együtt viselt szandál számít, illetve sok magyarra jellemző, hogy nejlonszatyrot cipel az egész nyaralás alatt” – magyarázta Dorcsinecz. A külföldön szokatlan kiegészítők között még az övtáskát és a nyakba akasztható műanyag pénztárcát említették sokan.

Mindent viszünk, ami ingyen van?

A megkérdezettek negyede szerint a magyar turisták még arról ismerhetők fel, hogy nem tartják be az írott és íratlan helyi szabályokat. Ehhez kapcsolódva sokan említették a felmérésben a magyarokra jellemző ügyeskedést: olyan helyen is alkudni próbálunk, ahol ez nem szokás, vagy éppen marokszám visszük az ingyen felkínált cukorkát. „Külön problémakört jelentenek a szállodai szobába bekészített piperecikkek, amelyeket a többség haza szokott vinni a válaszadóink szerint” – fűzte hozzá Dorcsinecz József.

 

Kimaradt valami a listából? Írja meg kapcsolódó Facebook-posztunkban!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.