Kenyérbe kávé, cukorba melasz kerül – mindegy, csak szép, barna legyen. Mert attól majd jobban veszik. Nem mind egészségesebb, ami barna.
A barna étel rusztikus, a barna étel természetes, a barna étel igazi kézműves termék, nem ipari szemét. Tehát a barna étel nyilván egészségesebb. Pedig ha ugyanúgy, csomagolva emelik le egy szupermarkett polcáról, valószínűleg semmivel nem jobb, mint a hivatalosan is egészségtelen változat. A Huffington Post cikke alapján érdemes odafigyelni, mert nem minden egészségesebb attól, hogy barna.
Melasz, kávé, kakaó – ettől barnul a pékáru
A kenyerek valós összetételével kapcsolatban sok csalódás érheti azt, aki utánajár. Ha valaki evett, de legalább vágott már egy szelet otthon sütött, valódi, teljes kiőrlésű gabonából készített kenyeret, az tudja, hogy az a barna valami, amit a boltokban kapunk, valahogy nem lehet ugyanaz. És nem is az, hiszen az ilyen kenyerek egy része igazából fehér kenyér, bebarnítva. Színezékkel, melasszal keverve, esetleg némi rostforgáccsal meghintve, és máris kész az a barna kenyér, aminek semmi köze az egészséges táplálkozáshoz.
A legjobb megoldás az lenne, ha minél kevesebb alkalommal fogyasztana nagyüzemi gyártással készült termékeket, mivel garantáltan tartalmaznak haszontalan anyagokat. Süssön otthon kenyeret, vagy járjon egy olyan megbízható pékhez, akiről tudja, hogy teljes kiőrlésű gabonát használ. Ha viszont mégis egy multi polcáról emel le egyet, akkor felesleges válogatnia, a kedvenc sima, fehér kenyere semmivel sem végez nagyobb pusztítást a szervezetében, mint a hamis barna változat.
Ha könnyű, akkor kamu
„A barna péktermékek élettanilag jó hatásúak az anyagcserére, mivel olyan élelmi rostokat tartalmaznak, amiket szervezetünk nem, vagy csak részben képes emészteni. Rostban gazdag ételek fogyasztásával elhúzódóbbá válik a vércukorszint emelkedés (nem emelkedik olyan gyorsan és nem is emelkedik olyan magasra), így a szervezetünk hosszabb ideig jut energiához. Mivel nincs hirtelen vércukorszint emelkedés, az ilyen ételek kevésbé hizlalnak.
Sajnos egyre több egészséges pékárut hamisítanak, olyan is előfordul, hogy a tészta színét kakaóval, kávéval színezik meg. Ha egy kenyér vagy pékáru színe sötét, viszont könnyű, nagyon laza és homogén, egyszínű a tészta, akkor nagy valószínűséggel színezett, fehér pékterméket fogunk a kezünkben” – nyilatkozta a Díványnak Barcza Zsuzsanna, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Ha nem cukornádból van, mindegy milyen a színe
Készüljön fel egy rossz hírre: a kereskedelmi forgalomban kapható barna cukrok egy része nem más, mint kicsit durvábbra őrölt és színezett fehér cukor. A feldolgozás és finomítás után visszakevernek némi melaszt (cukorsziropot), amitől barna, karamelles és ragadós textúrájú lesz. A melasznak ugyan van némi ásványi anyag tartalma, de gyakorlatilag elhanyagolható ez a mennyiség. Sokszor a „nyers” vagy „feldolgozatlan” címke és a barna papír is csak álca – semmi másról nincs szó, csak arról, hogy nagyobb cukorkristályok vannak a csomagban.
Sajnos a cukor az cukor. Egészségre káros hatásait nem lehet eleget hangsúlyozni, különösen, hogy a kutatások szerint jelentős függőséget alakít ki. Arról nem is beszélve, hogy egyre nagyobb az eséllyel futunk bele génmódosított cukorrépából vagy kukoricából kinyert termékekbe. Ha már cukrot veszünk, legalább arra figyeljünk oda, hogy a GMO-mentes (genetikai módosítástól mentes organizmus) címke rajta legyen.
A természetes édesítők sora egyre bővül, nyers méz, juharszirup, datolyaszirup vagy akár kókuszszirup is szóba jöhet, ha unjuk a nyírfacukrot vagy a steviát. De létezik igazi barna cukor is – pontosabban a nádcukor, aminek néhány fajtája (pl. a demerara vagy a sucanat) már sokkal egészségesebb alternatívát jelent. A nádcukor, ahogy a neve is mutatja, cukornádból készül, préseléssel, és mivel nem finomítják, B-vitamin- és ásványi anyag tartalma kiemelkedő.
Amikor a barna tényleg egészségesebb
„A barna rizs hasonló okok miatt egészségesebb, mint a barna kenyér, és ezt ráadásul nem is hamisítják. A barna rizst nem fosztják meg a korpától (azaz a mag burkától), amely jelentős élelmirostforrás, továbbá jelentős a vitamin-és ásványi anyag tartalma is (B-és E-vitaminok, kálium, magnézium). Ugyan a főzési ideje hosszabb, és rövidebb ideig tárolható (viszonylag hamar, kb fél év után avasodik), mégis érdemes ezt választani" – mondta Barcza Zsuzsanna.
A meggyötört tyúk is barnát tojik
Bármilyen hihetetlen, a barna héjú tojással kapcsolatban is tartja magát a nézet, hogy egészségesebb, pedig a tojás színe valójában a tyúk fajtájától függ. Az, hogy a tyúk egy legelőn kapirgált, és a naplementében eszegette a kukoricát vagy egy ketrecben élte le az életét antibiotikumokkal tömve, miközben a szomszéd szárnyas kivájta a szemét – nos, hát ez nem derül ki a tojás színéből..
A legfontosabb azt megtudni, hogy honnan származik a tojás. Érdemes piacon beszerezni, megbízható termelőktől, de azért még őket is érdemes kifaggatni, hogy mivel etetik a tyúkokat. Ha mégis boltban vesszünk tojást, a héjára nyomtatott kódból egyértelműen kiderül, ketreces tartásban vagy jobb körülmények közül származik-e. Kívülről sajnos nem sok infót tudunk hasznosítani (a méret sem mindig meggyőző, hiszen a fiatal tojók egy tanyán is kis tojásokat tojnak), a héj vastagsága, állapota viszont már sokkal beszédesebb (hasonlóan, ahogyan a körmünk árulkodik az egészségünkről). Ezen kívül a tojássárgája színét érdemes figyelni, ugyanis minél élénkebb, sárgább, annál jobb.
