Nagyon veszélyesek ezek az útszakaszok Magyarországon, itt vannak a friss adatok

Olvasási idő kb. 2 perc

Megemelkedett a vasúti átjárókban történt balesetek száma a tavalyi adattal összehasonlítva. Az ilyen ütközések oka az esetek túlnyomó részében a türelmetlenség.

Az idei évben eddig 30 baleset történt vasúti átjárókban, ami kilenccel több, mint a tavalyi év azonos időszakában – derül ki az Index cikkéből. A sínek keresztezésénél különösen fontos a KRESZ betartása, hiszen ezeket a baleseteket minden esetben vagy a figyelmetlenség, vagy pedig a szabályok be nem tartása okozza.

Az elmúlt 16 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű ütközés.

 

A sietség az oka a veszélyes helyzeteknek a vasúti átjáróknál  

A MÁV a balesetek megelőzése érdekében edukációs filmeket is készített Sín-tér címen, amelyek a többi között érintik a féktávolság, az elsodrási határ és az áramütés témaköreit is. Az első epizód, amelyből megtudható, hogy a vonat féktávolsága több száz méter, már elérhető a MÁV YouTube-csatornáján. Azzal is próbálja a társaság csökkenteni a balesetek számát, hogy 280 vasúti átjáróhoz tett ki figyelmeztető táblát.

Berzai Zsolt, az ORFK Baleset-megelőzési Osztályának vezetője elmondta: a szabályok megszegői az esetek nagy részében a sietséggel indokolták tettüket. Különösen nagy probléma, hogy az autósok gyakran nem tudják felmérni a közeledő vonat sebességét. Ahogy arra Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus felhívta a figyelmet: nem véletlenül létezik az úgynevezett kettes szabály – vagyis, hogy a mozdony kétszer olyan gyorsan ér oda, mint gondolnánk, és kétszer akkora az elsodrási határa is, mint ahogy arra a legtöbben számítanak. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.