A vér alvadási zavara következtében abnormális vérrögképződés indulhat be, mely súlyos problémákhoz vezethet. De mi okozza a vérrögösödést?
A véralvadás fontos védelmi funkciót lát el a szervezetben: sérülés esetén a vérlemezkék összetapadnak, és alvadt vérrögöket (trombusokat) hoznak létre, melyek elzárják a vér útját és megakadályozzák, hogy túlságosan sok vért veszíts. Előfordul azonban, hogy a vérlemezkék indok nélkül alkotnak vérrögöket az erek belsejében, és megakasztják a vér áramlását, legsúlyosabb esetben el is zárhatják a vér útját: ezt a vérelzáródást nevezzük trombózisnak. Ez súlyos állapot, ami a sejtek visszafordíthatatlan károsodását is okozhatja.
Még nagyobb veszélyt jelent, ha a vérrögök leválnak keletkezési helyükről, ugyanis a testet behálózó érrendszeren keresztül eljuthatnak a szívbe, az agyba és a tüdőbe is, életveszélyes problémákat (infarktust, agyvérzést, tüdőembóliát) előidézve. A Conversation szerzője, dr. Adam Taylor orvosprofesszor összeszedte, milyen életmódbeli és más okok vezethetnek a vérrögösödés kialakulásához.
1. Elhízás
A kutatások szerint a kórosan elhízott emberek szervezetében kétszer akkora valószínűséggel alakul ki trombózis, mint átlagos testsúlyú társaiknál. Ennek oka, hogy a túlsúly krónikus gyulladásokat okoz a szervezetben és akadályozza a fibrinolízist, vagyis a véralvadás során keletkezett vérrögök feloldásának folyamatát. Továbbá az elhízott emberek szervezete már fiatalkorban is az átlagnál jóval kevesebb nitrogén-monoxidot termel, márpedig ez az ingerületátvivő vegyület fontos szerepet játszik a vérellátásban és az erek állapotának fenntartásában. Hiányában sokkal könnyebben károsodnak a vérerek és alakulnak ki abnormális vérrögök.
2. Dohányzás
A dohányzás háromszorosára növeli a vérrögösödés és az érelzáródás kockázatát. Az elhízáshoz hasonlóan a dohányosok szervezetében csökken a nitrogén-monoxid mennyisége, ellenben megnő a véralvadási folyamatban kulcsszerepet játszó fibrinogén fehérje szintje, a cigarettában található különböző kémiai anyagok pedig elősegítik a vérlemezkék összetapadását. A három tényező együttesen olyan veszélyes kombinációt alkot, mely súlyosan károsíthatja az érrendszer, a szív és az egész szervezet egészségét.
3. Hosszú repülőutak és inaktivitás
A huzamosabb ideig tartó egy helyben ülés vagy fekvés – például hosszú repülőutak során vagy kórházi lábadozás esetén – elősegíti a végtagokban keletkező, legszembetűnőbb tünetként lábdagadással járó trombózis kialakulását. A tartós mozdulatlanság és a láb lógatása a lábszár vénáiban a véráramlás lassulását, pangását okozza, ez pedig elősegíti a vérrögök képződését. Amikor pedig újra mozogni kezdesz, a felgyülemlett vérrögök áramlani kezdenek a testedben és könnyen megakasztják a vér útját.
4. Komolyabb sérülés és rákbetegség
A felmérések szerint négyből egy súlyosabb sérülésen – például végtagtörésen – átesett embernél kialakul vérrögösödés a sérülés, illetve a vérerek károsodása következtében, de a hosszabb ideig tartó, a végtagok mozdulatlanságával járó lábadozás is gondot okozhat (lásd az előző pontot). A daganatos betegségek egyes fajtái szintén elősegítik a vérrögösödés kialakulását, rákbetegség esetén ugyanis jelentősen megnő a szöveti faktor mennyisége, ami fokozott aktiválódásra készteti az ún. véralvadási kaszkádot. Az adatok alapján a rákos betegek esetében 5-7-szer nagyobb a vérrögösödés előfordulásának aránya.
5. Fogamzásgátlók
A női hormonokat (ösztrogént és progeszteront) tartalmazó fogamzásgátló tabletták enyhén, de megnövelhetik a vérrögösödés és a trombózis kialakulásának kockázatát, az ezekben található anyagok ugyanis elősegíthetik a véralvadást. A veszély azonban kicsi, a felmérések alapján 10 ezer fogamzásgátlót szedő nőből mindössze 6–17 esetben jelentkeznek véralvadási problémák, többségükben más veszélyeztető tényezőkkel (például dohányzással) együtt okozva a bajt.
+ 1 Covid-19
A tapasztalatok alapján a Covid-19-vírusfertőzés szintén vérrögösödést okozhat, a fertőzésre adott erős gyulladásos válasz ugyanis megnöveli a vérrögképződés kockázatát, károsítja a tüdő és más szervek érrendszerét, és magas trombóziskockázattal jár. A legsúlyosabb esetben (a koronavírussal kezelt páciensek 2-9 százalékánál) a károsodás tüdőembóliát okozhat. A Covid-fertőzöttek esetében átlagosan 3-6-szor gyakoribb a vérrögösödés veszélye az átlagnál, de a páciensek életkora és a lábadozással töltött idő hossza is befolyásoló tényezőnek számít.
Miután több európai országban is vérrögképződéses esetekről érkezett bejelentés AstraZeneca vakcinával beoltott személyek részéről, felvetődött, hogy ez a védőoltás is növelheti a vérrögképződés kockázatát. Az AstraZeneca gyógyszergyártó cég közleményében azonban hangsúlyozta: az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beadott több mint 17 millió adag oltás gondos biztonsági vizsgálata semmiféle olyan bizonyítékkal nem szolgált, amely arra utalna, hogy a vakcina alkalmazása bármilyen korcsoportban, bármelyik országban, bármelyik nem tagjai között növelné a tüdőembólia, a trombózis vagy a normálistól eltérő vérrögszám kialakulásának kockázatát.
15 mélyvénás trombózis és 22 tüdőembóliás eset fordult elő azok körében, akiket az AstraZeneca vakcinával oltottak be, ez sokkal kevesebb annál, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet, és hasonló ahhoz az esetszámhoz, amelyet más engedélyezett vakcinák alkalmazása nyomán jelentettek.
Frissítés! Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy április 6-án kedden megjelent interjúban kijelentette: véleménye szerint „ki lehet mondani”, hogy összefüggés van az AstraZeneca vakcina és a vérrögösödés között. Az EMA várhatóan órákon belül hivatalosan is megerősíti az összefüggés fennállását.
