Elterjedt tévhit dőlt meg a férfiakról: nem jobbak ebben a nőknél

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha egy vegyes társaságba bedobnánk a következő kérdést, garantáltan érdekes vita alakulhatna ki. Egy olyan vita, amelyben még a szakértő pszichológusok is keresik álláspontjukat. A vita, amely a férfiak és nők kognitív képességeinek különbségeiről szól.

A korai tanulás egyik fő szakértője, a kognitív pszichológus Elizabeth Spelke már húsz évvel ezelőtt határozottan kifejtette álláspontját abban a vitában, amely a nők és férfiak közötti matematikában lévő különbségeiről szólt és szól a mai napig. A kutató ekkori kijelentése szerint:

Idézőjel ikon

nincsenek különbségek a nők és a férfiak között a természettudományok és a matematika iránti általános belső hajlamban.

Két évtizeddel később,  Spelke újabb kutatása támasztja alá az elméletet, amelyet egy európai kutatócsoporttal közösen írt és a Nature című folyóiratban publikált. Egy 2018-2022 között, Franciaországban végzett „EvalAide” nevű felmérés során több mint 2,5 millió 5-6 év körüli gyereket vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, hogyan változik elsőtől a hatodik osztályig a gyerekek matektudása, különös tekintettel a nemek közötti különbségekre.

A felmérés fő kérdése az volt, hogy vajon már születéstől kezdődő, biológiai különbségekről lehet szó, vagy pedig az iskolarendszer-e az oka a változásnak.

Vajon mi lehet az iskolás fiúk és lányok matektudás-beli különbségének az oka?

A kutatás eredménye: volt különbség fiúk és lányok között

Érdekes módon az 5-6 éves, elsős fiúk és lányok között minimális vagy semmilyen különbséget sem figyeltek meg a kutatók matekból. Ennek ellenére már az iskolában töltött mindössze 4 hónap után a fiúk kezdték el vezetni a „mezőnyt”, a különbség pedig az idő előrehaladtával egyre csak növekedett (már második osztályra megnégyszereződött a fiúk „előnye”).

A kutatók kitekintésként azt is észrevették, hogy miközben eleinte a lányok olvasási és nyelvi készségekben jobb eredményeket mutattak, és a későbbi osztályokban ez az eltérés kiegyenlítődött, addig a matematikában a különbség egyre csak nőtt.

Biológia vagy tanítási módszer?

A vita eldöntéséhez a kutatók az eredményeket kielemezve arra jutottak, hogy továbbra is elvetendő a biológiai eltérés érve, ugyanis ha valóban születéstől kezdve megjelenő különbségekről lenne szó, ezek a legalacsonyabb, elsős korosztályban is kijönnének már, amely a felmérések során nem igazolódott be.

Ugyanígy a szociális és kulturális előítéletek szerepét is elvettették a kutatók. Ugyanis ha a lányok már első osztálytól rendszerszintű megkülönböztetésnek lennének kitéve (kifejezetten matematikából), ennek már onnantól érvényesülnie kellett volna, hogy a gyerekek először találkoznak a matekkal mint tantárggyal.

Honnan eredhetnek a különbségek

A kutatók minden más érvet kizárva így a fő különbség forrását az oktatási rendszerben látják.

Idézőjel ikon

A fő következtetés az, hogy a nemek közötti különbség akkor jelenik meg, amikor a szisztematikus matematikaoktatás megkezdődik

–- összegezte Spelke.

Ezt az is alátámasztotta, hogy a születési év vagy hónap helyett a kutatók azt figyelték meg, hogy az iskolában eltöltött hónapok alapján volt kimutatható a különbség, illetve a Covid alatti kevesebb iskolaidővel az eltérés mértéke is csökkent.

Még mindig nem kizárhatóak a készségek

Az eredmények ellenére persze még mindig nem zárható ki, hogy a készségek csak a későbbi osztályokban kezdenek igazán eltérni a fiúknál és a lányoknál, továbbá elképzelhető, hogy a motiváció és az érdeklődés, valamint ennek eltérése is döntő szerepet játszhat a fiúk „előnyében”.

Ugyan a kutatók a különbségek életkorral történő folyamatos növekedésének konkrét okát még mindig nem találták meg – legalábbis a matematika oktatás azon mozzanatát, mely tényleg felelős lehet ezekért –, a biológiai eltérés a matematikához való készségben egyre inkább kizárható.

Ha szívesen olvasnál még a férfi-női különbségről szóló, érdekes elméletekről, ajánljuk ezt a cikkünket.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.