Elterjedt tévhit dőlt meg a férfiakról: nem jobbak ebben a nőknél

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha egy vegyes társaságba bedobnánk a következő kérdést, garantáltan érdekes vita alakulhatna ki. Egy olyan vita, amelyben még a szakértő pszichológusok is keresik álláspontjukat. A vita, amely a férfiak és nők kognitív képességeinek különbségeiről szól.

A korai tanulás egyik fő szakértője, a kognitív pszichológus Elizabeth Spelke már húsz évvel ezelőtt határozottan kifejtette álláspontját abban a vitában, amely a nők és férfiak közötti matematikában lévő különbségeiről szólt és szól a mai napig. A kutató ekkori kijelentése szerint:

Idézőjel ikon

nincsenek különbségek a nők és a férfiak között a természettudományok és a matematika iránti általános belső hajlamban.

Két évtizeddel később,  Spelke újabb kutatása támasztja alá az elméletet, amelyet egy európai kutatócsoporttal közösen írt és a Nature című folyóiratban publikált. Egy 2018-2022 között, Franciaországban végzett „EvalAide” nevű felmérés során több mint 2,5 millió 5-6 év körüli gyereket vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, hogyan változik elsőtől a hatodik osztályig a gyerekek matektudása, különös tekintettel a nemek közötti különbségekre.

A felmérés fő kérdése az volt, hogy vajon már születéstől kezdődő, biológiai különbségekről lehet szó, vagy pedig az iskolarendszer-e az oka a változásnak.

Vajon mi lehet az iskolás fiúk és lányok matektudás-beli különbségének az oka?

A kutatás eredménye: volt különbség fiúk és lányok között

Érdekes módon az 5-6 éves, elsős fiúk és lányok között minimális vagy semmilyen különbséget sem figyeltek meg a kutatók matekból. Ennek ellenére már az iskolában töltött mindössze 4 hónap után a fiúk kezdték el vezetni a „mezőnyt”, a különbség pedig az idő előrehaladtával egyre csak növekedett (már második osztályra megnégyszereződött a fiúk „előnye”).

A kutatók kitekintésként azt is észrevették, hogy miközben eleinte a lányok olvasási és nyelvi készségekben jobb eredményeket mutattak, és a későbbi osztályokban ez az eltérés kiegyenlítődött, addig a matematikában a különbség egyre csak nőtt.

Biológia vagy tanítási módszer?

A vita eldöntéséhez a kutatók az eredményeket kielemezve arra jutottak, hogy továbbra is elvetendő a biológiai eltérés érve, ugyanis ha valóban születéstől kezdve megjelenő különbségekről lenne szó, ezek a legalacsonyabb, elsős korosztályban is kijönnének már, amely a felmérések során nem igazolódott be.

Ugyanígy a szociális és kulturális előítéletek szerepét is elvettették a kutatók. Ugyanis ha a lányok már első osztálytól rendszerszintű megkülönböztetésnek lennének kitéve (kifejezetten matematikából), ennek már onnantól érvényesülnie kellett volna, hogy a gyerekek először találkoznak a matekkal mint tantárggyal.

Honnan eredhetnek a különbségek

A kutatók minden más érvet kizárva így a fő különbség forrását az oktatási rendszerben látják.

Idézőjel ikon

A fő következtetés az, hogy a nemek közötti különbség akkor jelenik meg, amikor a szisztematikus matematikaoktatás megkezdődik

–- összegezte Spelke.

Ezt az is alátámasztotta, hogy a születési év vagy hónap helyett a kutatók azt figyelték meg, hogy az iskolában eltöltött hónapok alapján volt kimutatható a különbség, illetve a Covid alatti kevesebb iskolaidővel az eltérés mértéke is csökkent.

Még mindig nem kizárhatóak a készségek

Az eredmények ellenére persze még mindig nem zárható ki, hogy a készségek csak a későbbi osztályokban kezdenek igazán eltérni a fiúknál és a lányoknál, továbbá elképzelhető, hogy a motiváció és az érdeklődés, valamint ennek eltérése is döntő szerepet játszhat a fiúk „előnyében”.

Ugyan a kutatók a különbségek életkorral történő folyamatos növekedésének konkrét okát még mindig nem találták meg – legalábbis a matematika oktatás azon mozzanatát, mely tényleg felelős lehet ezekért –, a biológiai eltérés a matematikához való készségben egyre inkább kizárható.

Ha szívesen olvasnál még a férfi-női különbségről szóló, érdekes elméletekről, ajánljuk ezt a cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.