Elterjedt tévhit dőlt meg a férfiakról: nem jobbak ebben a nőknél

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha egy vegyes társaságba bedobnánk a következő kérdést, garantáltan érdekes vita alakulhatna ki. Egy olyan vita, amelyben még a szakértő pszichológusok is keresik álláspontjukat. A vita, amely a férfiak és nők kognitív képességeinek különbségeiről szól.

A korai tanulás egyik fő szakértője, a kognitív pszichológus Elizabeth Spelke már húsz évvel ezelőtt határozottan kifejtette álláspontját abban a vitában, amely a nők és férfiak közötti matematikában lévő különbségeiről szólt és szól a mai napig. A kutató ekkori kijelentése szerint:

Idézőjel ikon

nincsenek különbségek a nők és a férfiak között a természettudományok és a matematika iránti általános belső hajlamban.

Két évtizeddel később,  Spelke újabb kutatása támasztja alá az elméletet, amelyet egy európai kutatócsoporttal közösen írt és a Nature című folyóiratban publikált. Egy 2018-2022 között, Franciaországban végzett „EvalAide” nevű felmérés során több mint 2,5 millió 5-6 év körüli gyereket vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, hogyan változik elsőtől a hatodik osztályig a gyerekek matektudása, különös tekintettel a nemek közötti különbségekre.

A felmérés fő kérdése az volt, hogy vajon már születéstől kezdődő, biológiai különbségekről lehet szó, vagy pedig az iskolarendszer-e az oka a változásnak.

Vajon mi lehet az iskolás fiúk és lányok matektudás-beli különbségének az oka?

A kutatás eredménye: volt különbség fiúk és lányok között

Érdekes módon az 5-6 éves, elsős fiúk és lányok között minimális vagy semmilyen különbséget sem figyeltek meg a kutatók matekból. Ennek ellenére már az iskolában töltött mindössze 4 hónap után a fiúk kezdték el vezetni a „mezőnyt”, a különbség pedig az idő előrehaladtával egyre csak növekedett (már második osztályra megnégyszereződött a fiúk „előnye”).

A kutatók kitekintésként azt is észrevették, hogy miközben eleinte a lányok olvasási és nyelvi készségekben jobb eredményeket mutattak, és a későbbi osztályokban ez az eltérés kiegyenlítődött, addig a matematikában a különbség egyre csak nőtt.

Biológia vagy tanítási módszer?

A vita eldöntéséhez a kutatók az eredményeket kielemezve arra jutottak, hogy továbbra is elvetendő a biológiai eltérés érve, ugyanis ha valóban születéstől kezdve megjelenő különbségekről lenne szó, ezek a legalacsonyabb, elsős korosztályban is kijönnének már, amely a felmérések során nem igazolódott be.

Ugyanígy a szociális és kulturális előítéletek szerepét is elvettették a kutatók. Ugyanis ha a lányok már első osztálytól rendszerszintű megkülönböztetésnek lennének kitéve (kifejezetten matematikából), ennek már onnantól érvényesülnie kellett volna, hogy a gyerekek először találkoznak a matekkal mint tantárggyal.

Honnan eredhetnek a különbségek

A kutatók minden más érvet kizárva így a fő különbség forrását az oktatási rendszerben látják.

Idézőjel ikon

A fő következtetés az, hogy a nemek közötti különbség akkor jelenik meg, amikor a szisztematikus matematikaoktatás megkezdődik

–- összegezte Spelke.

Ezt az is alátámasztotta, hogy a születési év vagy hónap helyett a kutatók azt figyelték meg, hogy az iskolában eltöltött hónapok alapján volt kimutatható a különbség, illetve a Covid alatti kevesebb iskolaidővel az eltérés mértéke is csökkent.

Még mindig nem kizárhatóak a készségek

Az eredmények ellenére persze még mindig nem zárható ki, hogy a készségek csak a későbbi osztályokban kezdenek igazán eltérni a fiúknál és a lányoknál, továbbá elképzelhető, hogy a motiváció és az érdeklődés, valamint ennek eltérése is döntő szerepet játszhat a fiúk „előnyében”.

Ugyan a kutatók a különbségek életkorral történő folyamatos növekedésének konkrét okát még mindig nem találták meg – legalábbis a matematika oktatás azon mozzanatát, mely tényleg felelős lehet ezekért –, a biológiai eltérés a matematikához való készségben egyre inkább kizárható.

Ha szívesen olvasnál még a férfi-női különbségről szóló, érdekes elméletekről, ajánljuk ezt a cikkünket.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.