Nosztalgia: ma mutatják be az új Szellemirtókat, ráadásul a világ legszexibb pasijával

Olvasási idő kb. 2 perc

Hol vannak már a nyolcvanas évek, amikor négy elszánt tudós felvette a harcot a New Yorkot elözönlő gonosz túlvilági lényekkel, csapdába ejtette őket, és visszaküldte oda, ahová valók. Mi pedig, akkor még gyerekként, izgatottan figyeltük élők és szellemek harcát. Nos, ha ez kellemes emlékeket idéz fel valakiben, akkor jó hírünk van: ma debütál az új Szellemirtók!

Ráadásul nem is akárhogy érkezik mindez a magyar mozikba, hanem a People magazin által idén az év legszexibb férfijának választott Paul Ruddal kiegészülve. És ezzel a film legnagyobb erősségét el is mondtuk.

A Szellemirtók – Az örökség sztorija szerint a világnak megint szüksége van rá, hogy néhány rettenthetetlen harcos a kezébe vegye a plazmafegyvert. Ennek bevezetéseként egy egyedülálló anyát és két gyermekét ismerhetünk meg, meglehetősen sablonosan ábrázolva. A valaha szebb napokat is látott anya egyik napról a másikra próbálja életben tartani a családot, a lakbért nem tudja fizetni, a gyerekek apja természetesen nem segít semmiben, és kiderül, hogy a nő apja, akinek most kapta halálhírét, szintén nem törődött vele soha, sőt nem is ismerte őt.

Szóval minden pasi szemét, innen indulunk. „Az életem egy szemétdomb” – mondja a Carrie Coon által alakított Callie. Kicsit zavaró az az egyszerűség, amellyel nem hajlandó elfogadni, hogy az egyik gyermeke kiemelkedően tehetséges, leendő tudós, és amellyel tagadja, hogy a nagypapának érdemei is voltak.

Merthogy – mint később kiderül – a nagypapa bizony fizikus, az egyik egykori szellemirtó volt. Tehetséges unokája pedig megtalálja a pincéjében az eredeti felszerelés poros-pókhálós maradékát. És amikor már minden sarokban szellemek kísértenek, beindítja a régi járgányt, és elindul, hogy rendreutasítsa a hívatlanul érkezett túlvilági lényeket.

A legendás Szellemirtók tehát az eredeti nagy csapat közreműködésével, de a szellemirtók új generációjával folytatódik.

Az új generáció fontos öröksége a nagypapa szellemcsapdája, valamint az egykori, immár elég rozoga szellemirtó járgány. A korábbi filmekből feltűnik még a habcsókszörny, aki ráadásul megsokszorozza magát, így hozva a frászt a Paul Rudd által alakított tanárra.

A tehetséges unokát Mckenna Grace alakítja, aki szerintünk remek választás volt, de főszerepet kapott a Stranger Things sztárja, Finn Wolfhard is, valamint Celeste O'Connor. Rajtuk kívül feltűnik még egy-egy jelenet erejéig Sigourney Weaver, Bill Murray, Dan Aykroyd és Ernie Hudson.

Fotó: Gary Hershorn / Getty Images Hungary

Összességében remek kis családi filmet hoztak össze az alkotók, és a zavaró apróságok ellenére valóban szórakoztató is bizonyos pontokon.

A zavaró apróságokon – a fentebb említett borzasztóan leegyszerűsített anyakarakter mellett – olyanokat értünk, hogy miközben a film annyira próbál politikailag korrekt lenni, hogy patikamérlegen mérte ki a szereplők etnikai hovatartozás szerinti megjelenítését, olyan poénokat enged meg magának, mint például: amikor elhangzik, hogy a főgonosz szellem se nem nő, se nem férfi, a Celeste O'Connor által alakított karakter azt találja mondani, hogy „azt hittem, ez csak manapság divat”.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.