Mások számára elég ijesztő, de hatékony módszer a stressz levezetésére

Olvasási idő kb. 3 perc

Nagyon nehéz időket élünk. Harcok a határokon túl és innen, anyagi nehézségek, mintha az egész világ a feje tetejére állt volna. Nem csoda, ha úgy érzed, legszívesebben sikítanál egyet. Ami azt illeti, még jót is tesz, ha megfelelő körülmények között így engeded ki a gőzt.

Ez leginkább a nőkre igaz. A férfiak is tudnak ordítani, ha már túl sok a feszültségből, de ez köztük egy viszonylag elfogadott magatartás – nem úgy, mint mondjuk a sírás, amit minden küzdelmünk ellenére még mindig lányos, gyenge dolognak tartanak. A nőket viszont gyakran róják meg, amiért szinte ok nélkül visítoznak, mert nem tudnak uralkodni az érzelmeiken. Feléjük az az elvárás, hogy legyenek csendesebbek. Pedig egyáltalán nem kéne, sőt. Pragya Agarwal viselkedéskutató azt állítja, hogy a sikítozás kifejezetten hasznos.

A szakértő még a koronavírus alatti karantén időszakában vitte ki két lányát az udvarra, majd azt ajánlotta nekik, hogy sikítsanak, amennyire hangosan csak tudnak, majd ő is csatlakozott hozzájuk. A gyerekek, akiket otthonról dolgozó szüleik egészen addig állandóan csendre intettek, eleinte meglepve pislogtak, de aztán belevágtak. Végül nevetésbe fulladt a sikolyparti, de érezhetően megkönnyebbültek mindannyian. Ám ehhez túl kellett lépniük azon a rossz hiedelmen, hogy a sikoltozás valami illetlen, szégyenletesen rossz dolog. Hogyha nőként azt akarod, hogy komolyan vegyenek, és hallgassanak rád, el kell nyomnod az érzelmeidet, pláne azok kifejeződéseit.

A sikítás jó, de ne a gyerekek előtt csináld, inkább velük
Fotó: Brainsil / Getty Images Hungary

Sikítani jó, sikítani érdemes

S hogy mit gondoltak a szomszédok? Igen, meghallották, mi folyik, és megkérdezték, minden rendben van-e. Pragya Agarwal biztosította őket róla, hogy igen, és ezzel el is rendezte az ügyet. A hangos stresszlevezetés pedig folytatódott. Minden frusztráció és stressz előtört a család tagjaiból, akik hamarosan csapkodó karokkal rohangáltak a kertben visítozva, majd lerogytak egy kupacba nevetve, összefont lábakkal. A szokatlan terápiától a gyerekek is nyugodtabbak lettek, kevesebb dührohamot és veszekedést produkáltak. A szülők is úgy érezték, hogy le tudták tenni a terheik egy részét, és a helyzethez képest békésen, a korábbinál sokkal harmonikusabban érezték magukat.

Miért jó ez terápiaként?

Pragya Agarwal régóta kutatja az emberi viselkedést és a sikoltozás, illetve férfiaknál az ordibálás hatásait. Rájött, hogy az érzelmek ilyen formájú feloldása idegi-fizikai választ vált ki, kiereszti az elfojtott haragot. Egy kiadós üvöltözés endorfinokat, azaz boldogsághormonokat szabadíthat fel, amelyek az agyalapi mirigy által termelt peptidekkel együtt csökkentik a fájdalmat és ellazítják az izmokat. Ezt egyébként már a hetvenes években is tudták, amikor egy időre népszerűvé vált a sikolyterápia – olyannyira, hogy John Lennon és Yoko Ono meséltek áldásos hatásairól. Kínában már évtizedek óta gyűlnek össze férfiak és nők csoportokban, hogy a parkok elhagyatottabb részein így szabaduljanak meg a feszültségtől. Most itt nyugaton ismét felfedezzük, hogy az érzelmek letagadása, elfojtása helyett inkább olyan terápiákra van szükség, ahol azokat biztonságosan, senkinek sem ártva kiengedhetjük. 

Mégis hogy kell csinálni?

Ha kedvet kaptál hozzá, hogy így szabadulj meg a negatív érzelmektől, először is keress egy olyan helyet, ahol nem okoz gondot a hanghatás. Ha ez megvan, a kínai Nan Lu Qigong nagymester szerint remegj, mint egy furcsa, hangos fa. Állj egyenesen, vegyél lendületet, nyújtózkodj meg a karjaiddal az ég felé, rázkódj, mintha meg akarnál szabadulni a leveleidtől, és sikolts hangosan, engedd szabadjára az érzelmeidet, a dühödet. Megteheted egyedül, barátokkal, sikítótársakkal, a fára emlékeztető mozdulatokkal vagy anélkül, a lényeg, hogy megéld és kifejezd, amit érzel. Pragya Agarwal és családja már nagyon rutinos. Nemrég az erdőbe, egy tisztásra mentek el sikítani, és magasra emelt kezük ujjaiból kirázni a feszültséget. Sikítozásukat kutyájuk kísérte hangos ugatással. Néhány járókelő furán nézett rájuk, mások viszont csatlakoztak. Sikolyok, ugatások és a nevetés hangos, örömteli eufóniája alakult ki: a szakértő szerint a szertartás arra emlékeztette őket, milyen jó érzés birtokolni, és bűntudat, szégyenérzet nélkül szabadjára engedni az érzelmeket. Kéz a kézben sétáltak haza, boldogabbnak és könnyedebbnek érezve magukat, mint bármikor.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.