Mások számára elég ijesztő, de hatékony módszer a stressz levezetésére

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nagyon nehéz időket élünk. Harcok a határokon túl és innen, anyagi nehézségek, mintha az egész világ a feje tetejére állt volna. Nem csoda, ha úgy érzed, legszívesebben sikítanál egyet. Ami azt illeti, még jót is tesz, ha megfelelő körülmények között így engeded ki a gőzt.

Ez leginkább a nőkre igaz. A férfiak is tudnak ordítani, ha már túl sok a feszültségből, de ez köztük egy viszonylag elfogadott magatartás – nem úgy, mint mondjuk a sírás, amit minden küzdelmünk ellenére még mindig lányos, gyenge dolognak tartanak. A nőket viszont gyakran róják meg, amiért szinte ok nélkül visítoznak, mert nem tudnak uralkodni az érzelmeiken. Feléjük az az elvárás, hogy legyenek csendesebbek. Pedig egyáltalán nem kéne, sőt. Pragya Agarwal viselkedéskutató azt állítja, hogy a sikítozás kifejezetten hasznos.

A szakértő még a koronavírus alatti karantén időszakában vitte ki két lányát az udvarra, majd azt ajánlotta nekik, hogy sikítsanak, amennyire hangosan csak tudnak, majd ő is csatlakozott hozzájuk. A gyerekek, akiket otthonról dolgozó szüleik egészen addig állandóan csendre intettek, eleinte meglepve pislogtak, de aztán belevágtak. Végül nevetésbe fulladt a sikolyparti, de érezhetően megkönnyebbültek mindannyian. Ám ehhez túl kellett lépniük azon a rossz hiedelmen, hogy a sikoltozás valami illetlen, szégyenletesen rossz dolog. Hogyha nőként azt akarod, hogy komolyan vegyenek, és hallgassanak rád, el kell nyomnod az érzelmeidet, pláne azok kifejeződéseit.

A sikítás jó, de ne a gyerekek előtt csináld, inkább velük
Fotó: Brainsil / Getty Images Hungary

Sikítani jó, sikítani érdemes

S hogy mit gondoltak a szomszédok? Igen, meghallották, mi folyik, és megkérdezték, minden rendben van-e. Pragya Agarwal biztosította őket róla, hogy igen, és ezzel el is rendezte az ügyet. A hangos stresszlevezetés pedig folytatódott. Minden frusztráció és stressz előtört a család tagjaiból, akik hamarosan csapkodó karokkal rohangáltak a kertben visítozva, majd lerogytak egy kupacba nevetve, összefont lábakkal. A szokatlan terápiától a gyerekek is nyugodtabbak lettek, kevesebb dührohamot és veszekedést produkáltak. A szülők is úgy érezték, hogy le tudták tenni a terheik egy részét, és a helyzethez képest békésen, a korábbinál sokkal harmonikusabban érezték magukat.

Miért jó ez terápiaként?

Pragya Agarwal régóta kutatja az emberi viselkedést és a sikoltozás, illetve férfiaknál az ordibálás hatásait. Rájött, hogy az érzelmek ilyen formájú feloldása idegi-fizikai választ vált ki, kiereszti az elfojtott haragot. Egy kiadós üvöltözés endorfinokat, azaz boldogsághormonokat szabadíthat fel, amelyek az agyalapi mirigy által termelt peptidekkel együtt csökkentik a fájdalmat és ellazítják az izmokat. Ezt egyébként már a hetvenes években is tudták, amikor egy időre népszerűvé vált a sikolyterápia – olyannyira, hogy John Lennon és Yoko Ono meséltek áldásos hatásairól. Kínában már évtizedek óta gyűlnek össze férfiak és nők csoportokban, hogy a parkok elhagyatottabb részein így szabaduljanak meg a feszültségtől. Most itt nyugaton ismét felfedezzük, hogy az érzelmek letagadása, elfojtása helyett inkább olyan terápiákra van szükség, ahol azokat biztonságosan, senkinek sem ártva kiengedhetjük. 

Mégis hogy kell csinálni?

Ha kedvet kaptál hozzá, hogy így szabadulj meg a negatív érzelmektől, először is keress egy olyan helyet, ahol nem okoz gondot a hanghatás. Ha ez megvan, a kínai Nan Lu Qigong nagymester szerint remegj, mint egy furcsa, hangos fa. Állj egyenesen, vegyél lendületet, nyújtózkodj meg a karjaiddal az ég felé, rázkódj, mintha meg akarnál szabadulni a leveleidtől, és sikolts hangosan, engedd szabadjára az érzelmeidet, a dühödet. Megteheted egyedül, barátokkal, sikítótársakkal, a fára emlékeztető mozdulatokkal vagy anélkül, a lényeg, hogy megéld és kifejezd, amit érzel. Pragya Agarwal és családja már nagyon rutinos. Nemrég az erdőbe, egy tisztásra mentek el sikítani, és magasra emelt kezük ujjaiból kirázni a feszültséget. Sikítozásukat kutyájuk kísérte hangos ugatással. Néhány járókelő furán nézett rájuk, mások viszont csatlakoztak. Sikolyok, ugatások és a nevetés hangos, örömteli eufóniája alakult ki: a szakértő szerint a szertartás arra emlékeztette őket, milyen jó érzés birtokolni, és bűntudat, szégyenérzet nélkül szabadjára engedni az érzelmeket. Kéz a kézben sétáltak haza, boldogabbnak és könnyedebbnek érezve magukat, mint bármikor.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.