Harald zur Hausen német virológusnak köszönhetjük, hogy ma kevesebben halnak meg méhnyakrákban. A kutatóorvos megdöbbentette újabb kijelentésével a szakmát, most a vastagbél- és mellrák potenciális forrására mutatott rá.
Harald zur Hausen német virológus 2008-ban két kollégájával megosztva elnyerte az orvosi Nobel-díjat, mert felfedezte, hogy a humán papillomavírus (HPV) méhnyakrákot okoz. Egy újabb kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy két dolognak jelentős hatása lehet a rákkeltő környezet kialakulására a szervezetben.
A német tudós arra figyelmeztet, hogy a teheneknél egy figyelmen kívül hagyott vírus rákot okozhat az emberekben.
Vastagbél- és mellrák előidézője
„Úgy vélem, hogy a szarvasmarha közvetlen előidézője lehet az emberek vastagbél- és mellrákjának. Kísérleti bizonyítékokkal rendelkezünk a hipotézis alátámasztására. Ennek megerősítéséhez azonban további kutatásokra van szükség” – nyilatkozta Hausen.
A tudósok korábban már figyelmeztettek arra, hogy a vörös húsok, mint a marha-, a ló-, a juh- és a sertéshús fogyasztása növeli a rák kockázatát.
Zur Hausen azonban kijelenti, hogy a veszélyt nemcsak a marhahús jelenti, hanem a tehéntej is.
Az olyan régiókban, mint Észak-Amerika, Argentína, Európa és Ausztrália, ahol nagy mennyiségben fogyasztanak európai szarvasmarhákból származó marhahúst és tejtermékeket, magas a vastagbél- és mellrák kockázata. Ugyanakkor Mongóliában, Bolíviában és Indiában – olyan országokban, ahol főként ázsiai zebukat (Mongólia esetében zebufélvéreket, de jakokat is) tenyésztenek és fogyasztanak – mindkét rákfajta alacsony előfordulási gyakoriságát regisztrálták.
Most azonban néhány indiai államban, ahol korábban rendkívül alacsony volt a mellrák aránya, magasabbá vált a mellrák előfordulása, ami állítólag az európai tejelő tehenészeti termékek bevezetésével és fogyasztásával függ össze. A Japánból és Koreából származó adatok azt mutatják, hogy a korábban rendkívül alacsony vastagbélrák előfordulásában drámai emelkedés következett be, miután az európai marhahúsimportból továbbfejlesztett húskészítményeket állítottak elő.
Rákkeltő BMMF, azaz szarvasmarhahús- és tejfaktorok
A tehéntej (szarvasmarhatej) az emberi táplálkozás fontos része, és széles körben összefüggésbe hozható az egészségi állapot javulásával. Ismertek negatív hatások, többek között a laktózintolerancia és a tejallergia, és egyes specifikus tejkomponensek (mikroRNS-ek) a gyanú szerint közvetve rákot okoznak. A szarvasmarhahús- és tejmintákban 100 különböző típusú vírust vagy fertőző molekulát azonosítottak, amelyeket szarvasmarhahús- és tejfaktoroknak (BMMF) neveznek. A BMMF-ek aktívak az emberi sejtekben, szaporodnak, és fehérjéket termelnek.
A jelenlegi adatok azt támasztják alá, hogy a BMMF-ek már nagyon fiatal korban bejutnak az emberbe, és megfertőzik azt, majd felhalmozódnak a vastagbél immunsejtjeiben, amelyek a fertőzések elleni védekezést irányítják. Hosszú távú fogyasztása krónikus gyulladást eredményezhet a vastagbélben, károsítva a sejteket, amelyekből tumor előfutárai alakulhatnak ki. Ez a BMMF-fel való első fertőzés után 40–70 évvel általában a vastagbélrák kialakulásának megnövekedett kockázatát okozza.
Védelem a BMMF-fertőzések ellen?
Az eredmények összhangban vannak zur Hausen és de Villiers hipotézisével, miszerint a BMMF-fertőzések valószínűleg a korai csecsemőkorban fordulnak elő azoknál a gyermekeknél, akiket elválasztásuk után tejtermékekkel etetnek, és olyan időszakban, amikor a gyermek immunrendszere még nem elég érett a kórokozók elleni küzdelemhez. A kutatók feltételezik továbbá, hogy ezek a gyermekek immunológiai toleranciát alakítanak ki a BMMF-ekkel szemben, ami később kedvezhet bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának.
A kutatók hipotézise szerint maguk a kórokozók idéznek elő krónikus gyulladást, ami kiválthatja a vastagbél- és mellszövetben a rák kialakulását.
További feltételezések szerint a betegség kialakulása évtizedekkel a fertőzés után következik be. Vagyis a BMMF-ek közvetett rákkeltő hatással rendelkeznek – hasonlóan például a hepatitis C vírusok által okozott krónikus májfertőzéshez és a májrák kialakulásához.
Ez azt jelenti, hogy tartózkodnunk kell a tej és a marhahús fogyasztásától, hogy csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát? Mivel a felnőttek vérében kimutatták, hogy a BMMF antitesteket tartalmaz, a tej- és marhahús fogyasztásától való tartózkodás felnőttkorban kevés hatást eredményezne. Zur Hausen úgy véli, hogy ez azért van, mert a felnőttek már hordozzák a fertőzést. A csecsemők beoltása, illetve a szarvasmarhák oltása a BMMF átvitelének megakadályozása érdekében potenciálisan képes lenne megelőzni a betegséget, de ez még messze van a megvalósítástól.
