Maradhatunk-e örökké fiatalok a tudomány segítségével?

Olvasási idő kb. 3 perc

A hosszú élet titkának kutatása nagyjából az emberiséggel egyidős. Viszont az erre irányuló törekvések középpontjába a pluszévek helyett egyre inkább az egészségünk megőrzése kerül.

Teljesen természetes, hogy idővel a bőrünk ráncosabb lesz, megereszkedik, egyre több ősz hajszál jelenik meg a fejünkön, mégis – a gyógyszergyárak legnagyobb örömére – nehezen fogadjuk el az évek múlását. De valóban létezik olyan készítmény, amely képes megállítani az öregedést, vagy jobban járnánk, ha megpróbálnánk elfogadni, hogy múlnak az évek? A New Scientist járta körül, hogy hol tart most a tudomány ezzel kapcsolatban.

Öregedéslassító gyógyszerek?

Mióta világ a világ, tudjuk, hogy az e világi halhatatlanság elérhetetlen az ember számára. A tudomány fejlődésével azonban mégis egyre több kutató kezd kételkedni ebben. Richard Miller, a Michigani Egyetem kutatója szerint például az már vitathatatlan, hogy az öregedés folyamatát le tudjuk lassítani. Ehhez azonban nem az élet meghosszabbításának kérdését kell a középpontba helyezni, illetve nem az öregkort akarjuk meghosszabbítani évtizedekkel. Ehelyett az egészségünk megőrzésére kellene koncentrálnunk, hiszen ez már önmagában is éveket adhat az életünkhöz. A kutatók úgy vélik, a cél az, hogy a halálunk előtti években minél egészségesebbek legyünk.

A kor csak egy szám?
Fotó: oneinchpunch / Getty Images Hungary

A hosszú élet és az egészség azonban sajnos nem mindig jár együtt. Amíg 2000 és 2015 között a várható élettartam 5 évvel nőtt, az egészséges évek száma csak 4,6 évvel emelkedett. Magyarországon jelenleg az életünk utolsó 25 százalékát töltjük rossz egészségi állapotban, ez pedig nemcsak az életminőségünk romlásához vezet, de anyagi terhet is jelent az egyes ember mellett a társadalom számára is.

Biológiai szempontból az öregedés az a folyamat, amikor a szervezet fokozatosan elveszíti regenerálódási képességét, a sejtek károsodnak, az immunvédelem gyengül. A legtöbb esetben ezek a folyamatok vezetnek a különböző betegségek kialakulásához, és minél idősebbek vagyunk, úgy nő a megbetegedések kockázata. De elég-e ismerni ezeket a folyamatokat ahhoz, hogy gyógyszerek segítségével befolyásolni tudjuk szervezetünk öregedését? David Sinclair, a Harvard biológusa évek óta kutatja az ifjúság molekuláris forrását, és az első eredmények szerint vannak készítmények, amelyek biztonságosak és nincsenek jelentős mellékhatásaik. De hogy valójában mennyire hatásosak, az csak később fog kiderülni.

Nem a gyógyszer az egyetlen megoldás

Miller szerint sok esetben hiába bizonyulnak sikeresnek az állatkísérletek, emberek esetében ezeknek a 90 százaléka megbukik. Ennek ellenére napjainkban nagyjából 50 cég foglalkozik több tucat öregedésgátló szer tesztelésével és fejlesztésével. Ha pedig akár egy is hatékonynak bizonyul, az nemcsak az egészségügyre, de a társadalomra is komoly hatással lenne.

De nem a gyógyszeres kezelés tűnik az egyetlen megoldásnak. Azt már régóta tudjuk, hogy ha egy idősebb egér sejtjeit átültetjük egy fiatalabb egyedbe, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki az öregedéssel járó tipikus betegségek a fiatalabb állatban is. Kiderült, hogy ez fordítva is igaz: ha egy fiatalabb állat génjei kerülnek egy idősebb szervezetbe, lassul az öregedés folyamata. És bár annak egyelőre semmi jele, hogy egymás között cserélgethetnénk a génjeinket, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a tudomány adta lehetőségek ígéretesek. Jelenleg több cég is kísérletezik olyan gyógyszerekkel, amelyek a sejtjeinket kicserélni ugyan nem tudják, de különböző módszerekkel talán képesek lehetnek megfiatalítani az elöregedett sejtjeinket. Ha ezek nem jönnének be, vannak olyan vállalatok, amelyek az őssejtek segítségével fiatalítanák meg az embereket.

Ennyi lehetőség mellett nem meglepő, hogy maguk a kutatók sem értenek egyet abban, melyik a jó irány, sőt kell-e egyáltalán az öregedés lassításával foglalkozni. Egy azonban biztos: nagyon mellé nem lőhetünk, ha mi magunk mindent megteszünk azért, hogy minél tovább egészségesek maradjunk.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.