Így teszel keresztbe magadnak nap mint nap, és lehet, hogy észre sem veszed

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Életünk során számtalan akadályon kell magunkat átverekednünk, azonban az is előfordul, hogy mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei és akadályozói. Mi pontosan az imposztorszindróma?

Az imposztorszindróma jelenségét a két pszichológus, Paula Clance és Suzanne Imes írták le először 1978-ban. Megfigyelték, hogy vannak bizonyos emberek, akik hiába produkálnak kiváló teljesítményt a munkahelyükön, remekelnek a tanulmányaikban vagy az életük más területein, legbelül mégis azt érzik, hogy nem elég jó az, amit csinálnak.

Inkompetensnek és értéktelennek tartják magukat a sikereik dacára.

Az imposztorszindrómában érintettek az alacsony önértékelésük és a negatív gondolataik hatására folyamatosan megkérdőjelezik saját magukat, és azt hiszik, csak a véletleneknek köszönhetik a sikereiket. Ez a működés pedig jelentős stresszel, elkeseredettség- és sikertelenségérzéssel, valamint folytonos aggodalmaskodással jár együtt.

Hogyan válik valaki imposztorrá?

Az imposztorszindróma kialakulásában sok tényező szerepet játszik. Az vitán felüli, hogy ezek a személyek erősen teljesítménycentrikusak, és gyakran kapcsolják össze saját értékességüket a teljesítményükkel. Mivel folyamatosan teljesíteniük kell, így nagyon magas mércét állítanak maguk elé, folyton túl szeretnék szárnyalni magukat, ám abban már korántsem biztosak, hogy ez valóban lehetséges, így

folyamatos teljesítménykényszerben, belső bizonytalanságban, és önmagukkal való vívódásban élnek.

A magas belső mércéhez hozzájárulhatnak egyébként a szülők felől érkező elvárások, vagy éppen az iskolai vagy munkahelyi környezet által rájuk helyezett nyomás.

Az imposztorszindrómában érintett személy az eredményei és sikerei ellenére is csak egy szélhámosnak látja magát, és attól retteg, mikor fog lelepleződni a környezete előtt
Fotó: Francesco Carta fotografo / Getty Images Hungary

Vajon te is imposztorszindrómában szenvedsz?

Bár az imposztorszindróma a neve ellenére nem mentális betegség, csak egy pszichológiai jelenség, a megélése jelentős stresszel és szorongással járhat. Ha az alábbiak közül több is igaz rád, nagy valószínűséggel téged is érint ez a lelkileg és testileg is kimerítő állapot:

  • kétségbe vonod a képességeidet
  • nem tudod megélni a sikereidet
  • félsz a hibázástól, nagyon szigorú és kritikus vagy magaddal, ha bármi nem úgy sikerül, ahogy elvártad
  • erős teljesítménykényszerben élsz, gyakran túlvállalod magad
  • nem tudod reálisan felmérni a képességeidet és a kompetenciáidat
  • úgy gondolod, a sikereid csak külső tényezőkön múlnak vagy a véletlennek köszönhetők
Lelkileg és testileg is fárasztó az imposztorszindróma, a helyes önértékelés hiánya
Fotó: Maria Korneeva / Getty Images Hungary

Alakítsd át önértékelésed!

Az imposztorszindróma leküzdésében fontos szerepet játszik a pozitív énkép erősítése, az önbizalom növelése, valamint a külső támogatás biztosítása. Azonban, mivel ez a működés hosszú évek során alakul ki, saját erőből ritkán lehetséges túljutni rajta. Ha azt gondolod, hogy téged is érint az imposztorszindróma, érdemes felkeresned egy pszichológust, akivel célzottan térképezhetitek fel az önszabotáló működésed mögött meghúzódó okokat, valamint a folyamatos támogatással és bizonyos technikák megismertetésével segíthet a pozitív gondolkodás és a pozitív énkép kialakításában. 

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sas Krisztina Eszter
Sas Krisztina Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.