Így teszel keresztbe magadnak nap mint nap, és lehet, hogy észre sem veszed

Olvasási idő kb. 2 perc

Életünk során számtalan akadályon kell magunkat átverekednünk, azonban az is előfordul, hogy mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei és akadályozói. Mi pontosan az imposztorszindróma?

Az imposztorszindróma jelenségét a két pszichológus, Paula Clance és Suzanne Imes írták le először 1978-ban. Megfigyelték, hogy vannak bizonyos emberek, akik hiába produkálnak kiváló teljesítményt a munkahelyükön, remekelnek a tanulmányaikban vagy az életük más területein, legbelül mégis azt érzik, hogy nem elég jó az, amit csinálnak.

Inkompetensnek és értéktelennek tartják magukat a sikereik dacára.

Az imposztorszindrómában érintettek az alacsony önértékelésük és a negatív gondolataik hatására folyamatosan megkérdőjelezik saját magukat, és azt hiszik, csak a véletleneknek köszönhetik a sikereiket. Ez a működés pedig jelentős stresszel, elkeseredettség- és sikertelenségérzéssel, valamint folytonos aggodalmaskodással jár együtt.

Hogyan válik valaki imposztorrá?

Az imposztorszindróma kialakulásában sok tényező szerepet játszik. Az vitán felüli, hogy ezek a személyek erősen teljesítménycentrikusak, és gyakran kapcsolják össze saját értékességüket a teljesítményükkel. Mivel folyamatosan teljesíteniük kell, így nagyon magas mércét állítanak maguk elé, folyton túl szeretnék szárnyalni magukat, ám abban már korántsem biztosak, hogy ez valóban lehetséges, így

folyamatos teljesítménykényszerben, belső bizonytalanságban, és önmagukkal való vívódásban élnek.

A magas belső mércéhez hozzájárulhatnak egyébként a szülők felől érkező elvárások, vagy éppen az iskolai vagy munkahelyi környezet által rájuk helyezett nyomás.

Az imposztorszindrómában érintett személy az eredményei és sikerei ellenére is csak egy szélhámosnak látja magát, és attól retteg, mikor fog lelepleződni a környezete előtt
Fotó: Francesco Carta fotografo / Getty Images Hungary

Vajon te is imposztorszindrómában szenvedsz?

Bár az imposztorszindróma a neve ellenére nem mentális betegség, csak egy pszichológiai jelenség, a megélése jelentős stresszel és szorongással járhat. Ha az alábbiak közül több is igaz rád, nagy valószínűséggel téged is érint ez a lelkileg és testileg is kimerítő állapot:

  • kétségbe vonod a képességeidet
  • nem tudod megélni a sikereidet
  • félsz a hibázástól, nagyon szigorú és kritikus vagy magaddal, ha bármi nem úgy sikerül, ahogy elvártad
  • erős teljesítménykényszerben élsz, gyakran túlvállalod magad
  • nem tudod reálisan felmérni a képességeidet és a kompetenciáidat
  • úgy gondolod, a sikereid csak külső tényezőkön múlnak vagy a véletlennek köszönhetők
Lelkileg és testileg is fárasztó az imposztorszindróma, a helyes önértékelés hiánya
Fotó: Maria Korneeva / Getty Images Hungary

Alakítsd át önértékelésed!

Az imposztorszindróma leküzdésében fontos szerepet játszik a pozitív énkép erősítése, az önbizalom növelése, valamint a külső támogatás biztosítása. Azonban, mivel ez a működés hosszú évek során alakul ki, saját erőből ritkán lehetséges túljutni rajta. Ha azt gondolod, hogy téged is érint az imposztorszindróma, érdemes felkeresned egy pszichológust, akivel célzottan térképezhetitek fel az önszabotáló működésed mögött meghúzódó okokat, valamint a folyamatos támogatással és bizonyos technikák megismertetésével segíthet a pozitív gondolkodás és a pozitív énkép kialakításában. 

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sas Krisztina Eszter
Sas Krisztina Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.