Ez az 5 szokás rombolja az önbizalmad

Olvasási idő kb. 3 perc

„Ha másképp szerettek volna gyerekkoromban…”, „ha nem örököltem volna apám határozatlanságát…”, „ha megkaptam volna a szüleimtől az elismerést…” – számtalanszor előfordul, hogy ilyen gondolatokkal mentegetjük magunkat, amikor észrevesszük, hogy önbizalmunk bizony hagy maga után némi kívánnivalót. De mit tehetünk a jelenben azért, hogy magabiztosabbak legyünk?

Természetesen a genetikától a gyerekkori tapasztalatokig sok minden befolyásolja, kinek hogyan alakul az önbizalma. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy nemcsak a múltbeli események, hanem jelenbeli szokásaink is szerepet játszhatnak abban, ha úgy érezzük: nem bízunk eléggé magunkban. Ahogyan a múltbeli sérelmek és sebek is feldolgozhatók, úgy jelenbeli szokásaink tudatosítása is segíthet a helyzeten: ha így teszünk, egy idő után észre fogjuk venni, hogy nemcsak az önismeretünk, hanem önbecsülésünk is fejlődik.

Melyek tehát azok a szokások, amelyek az egészséges önbizalom útjában állnak?

1. Másoktól várjuk, hogy megnyugtassanak

Természetesen mindenkinek jólesik, ha megnyugtatják vagy szükség esetén mellette állnak és vigasztalják, de érdemes elgondolkodni, hogy szembe tudunk-e nézni fájdalmas érzéseinkkel, szorongásainkkal és félelmeinkkel, vagy azonnal át akarjuk adni őket másnak. Pszichológusok szerint nem érdemes harcolni azért, hogy elkerüljük érzéseinket, még akkor sem, ha azok szorongatóak. Ha másokra testáljuk a problémáinkat, kétszeresen is rosszul járunk: egyrészt legközelebb, ha hasonló szituációban találjuk magunkat, ugyanúgy (ha nem jobban) szorongani fogunk, másrészt a másik fél, még ha nem is mondja ki, úgy érezheti, kihasználjuk. Félelmeink és bizonytalanságaink is hozzánk tartoznak, és egyedül a mi felelősségünk, hogy azokat egészséges módon kezeljük.

Ha folyton a múltbéli kudarcainkon rágódunk, ártunk az önbizalmunknak
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

2. Megkérdőjelezzük a döntéseinket

Egyszer-egyszer mindenkivel előfordul, hogy utólag elbizonytalanodik abban, jó döntést hozott-e, ha viszont ismétlődő mintáról van szó, jobban járunk, ha felhagyunk vele. Ha minden alkalommal azt az üzenetet küldjük az agyunknak, hogy nem vagyunk képesek nagy döntéseket hozni, könnyen belátható, hogy a következő döntésünknél is el fogunk bizonytalanodni. Döntéseink utólagos megkérdőjelezése a perfekcionizmus egyik formája is lehet: soha nem tudhatjuk, hogy maradéktalanul helyes döntést hoztunk-e, ez azonban az élettel együtt járó bizonytalanság természetes része. Ha magabiztosabbnak akarjuk érezni magunkat, vállalnunk kell a döntések meghozatalával és következményeinek felvállalásával járó bizonytalanságot.

3. Önbizalom ellen katasztrófa-forgatókönyvek

Az aggodalom olykor szélsőséges formákat is ölthet. Ha bármi váratlan esemény kapcsán rögtön a legrosszabb forgatókönyvre asszociálunk („el fog hagyni”, „valami rossz történt vele”, „ki fognak rúgni”), nemcsak a jövőbeni nehézségek kezelésébe vetett önbizalmunkat teszi tönkre, hanem hihetetlen szorongást és stresszt is okoz. Ha folyamatosan azt mondogatjuk magadnak, hogy vége a világnak, akkor így is fogjuk érezni – így pedig eléggé nehéz magabiztosnak lenni.

4. Állandóan a múltbeli hibáinkon rágódunk

Bizonyos fokig egészséges időnként visszagondolni hibáinkra, és elmerengeni azon, ma mit csinálnánk másképp, hiszen sokat tanulhatunk ezáltal. Ha viszont folyton a régebbi kudarcainkra koncentrálunk, nagyon nehéz lesz magabiztosnak érezni magunkat: ez a szokás állandósítja a szégyenérzetet és a bizonytalanságot, alacsonyan tartja az önbizalmat és az önértékelést. Nem lehet úgy magabiztosan viszonyulni a jövőhöz, ha még nem engedtük el a múltat.

5. Félelem a félelemtől

Állítólag Franklin Delano Roosevelt nevéhez fűződik a mondás, miszerint

Idézőjel ikon

„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem.”

Azok, akik lámpalázzal küzdenek, sokszor nem attól félnek, hogy elfelejtik a szöveget, vagy hogy senkinek sem fog tetszeni a mondanivalójuk. Sokkal inkább abból, hogy előre tudják, mi fog rájuk várni: egekbe szökő adrenalin, kéz- és hangremegés, gyors légzés és emelkedett pulzus, valamint negatív gondolatok. Vannak, akik alkohollal próbálják csillapítani ilyenkor a szorongásukat, pedig nem valószínű, hogy az alkohol hatására jobban emlékeznének a szövegre. Mielőtt azonban a felespohár után nyúlnánk, fogadjuk meg a pszichológus tanácsát, és ismerjük meg közelebbről a félelmeinket ahelyett, hogy minden erőnkkel távol akarnánk azt tartani magunktól.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.