A nyugdíjasréteg eltartása világszerte egyre aggasztóbb képet vetít előre, melyet orvosolni leginkább csak a nyugdíjkorhatár drasztikus emelésével lehet – vélik a szakértők.
A társadalom elöregedése Európa-szerte ahhoz vezethet, hogy
2050-re az állami nyugdíjra jogosultság korhatárát 71 évre emeljék
– figyelmeztet a International Longevity Center (ILC), mely a magas életkor társadalomra gyakorolt hatásait kutatja.
Az Egyesült Királyságban most ugyan 66 év a nyugdíjkorhatár, de már ismert, hogy 2026 májusa és 2028 márciusa között ezt 67 évre emelik. Mivel várhatóan még ez sem bizonyul majd elegendőnek, kilátásba helyezték 2044-től az állami nyugdíjra jogosultság határát további egy évvel, 68 évre kitolni, holott például Franciaországban a nyugdíjkorhatár emelése már így is agressziót váltott ki.
Magyarországon jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár az 1957 után születettek esetében: a Pénzügyminisztérium tavaly azt közölte, hazánkban nem tervezik ezt megemelni. Kérdés, meddig tartható ez az állapot, a döntésben azonban annak is szerepe lehet, hogy hazánkban a nők 62,8 évet, a férfiak 61,5 évet élnek le átlagosan egészségben.
Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az 1970 után születetteknél az aktívak és inaktívak közötti egyensúly fenntartásához valószínűleg ennél is tovább kell majd dolgozni a nyugdíjaskor eléréséig. A nyugtalanító helyzet főleg a megtakarításokkal nem rendelkező szegényebb rétegeket és a nőket sújtja majd, akik nagy része így meg sem éri majd nyugdíjas éveit. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerülnek így az 50-60 évesen munka nélkül maradók is, akik korukból fakadóan már nehezen illeszkednek vissza a munka világába.
