Hivatalos ügyfélszolgálati számról hívta áldozatát a csaló, aki az MNB munkatársának adta ki magát.
Feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank az ellen a szélhámos ellen, aki az MNB ügyfélszolgálati munkatársának adta ki magát, és biztonsági vészhelyzetre hivatkozta csalta ki egy ügyfél pénzét – írta meg az Infostart.
Így verte át a csaló az áldozatát
A csaló rendkívül szofisztikált eszközökkel dolgozott: a kiberbűnöző nemcsak a jegybank nevében telefonált, hanem annak hivatalos ügyfélszolgálati telefonszámát is sikerült ideiglenesen lemásolnia, így maga a telefonhívás teljesen veszélytelennek és hivatalosnak tűnhetett.
A csaló arra hivatkozott, hogy az ügyfél számláját kibertámadás érte, így az kompromittálódott, és haladéktalanul át kell utalni a rajta tárolt összeget egy „biztonsági számlára”, ebben fog segítséget nyújtani ügyfélszolgálati dolgozóként telefonon keresztül az ügyfélnek.
A folyamat során a kiberbűnöző arra is megkérte áldozatát hogy töltsön le számítógépére egy "biztonsági programot", hogy a jövőben elkerülhesse a hasonló eseteket, aminek az eleget is tett.
A "biztonsági program" azonban valójában egy képrogram volt, ami átvette az uralmat az áldozat gépe fölött, és miután letették a telefont, a teljes "biztonsági számlára" helyezett megtakarítását elutalta a csalónak.
Az MNB hangsúlyozta, ügyfélszolgálatuk soha, semmilyen ürüggyel nem kér ügyfeleitől bizalmas banki adatokat telefonos, vagy elektronikus úton, nem kéri őket, hogy pénzüket bárhová is utalják el, és semmilyen programot sem töltethetnek le velük a telefonos ügyintézés során.
Így védd ki a csalást
Ha ilyen, vagy ehhez hasonló telefonhívás érkezik, érdemes kérdéseket feltenni a hívó félnek, hogy pontosítsa a helyzetet, ha pedig gyanúsnak értékeljük a szituációt, haladéktalanul tegyük le a telefont, ezután pedig mindenképpen hívjuk fel mi magunk a bankunk ügyfélszolgálatát, hogy érdeklődjünk az állítólagos vészhelyzetről, illetve értesíthessük a csaláskísérletől.
Fokozottan gyanús viselkedés, hogyha bizalmatlanok vagyunk az állítólagos ügyfélszolgálati hívás miatt, és ezután a telefonáló sürgető vagy fenyegető hangnemre vált – ez ugyanis tényleges ügyfélszolgálati munkatársaknak nem megengedett.
Ha egy ügyfél ezek után mégis megadta valamilyen bizalmas adatát, esetleg azonosítóját valakinek, akinek a kilétében utólag kezd csak kételkedni, azt érdemes mielőbb jelenteni a bankjának és a rendőrségnek.
Az internetes és telefonos csalásokról és azok kivédéséről további hasznos információkat találhatunk a Kiberpajzs weboldalán, amit a témában zajló lakossági tájékoztatásért hoztak létre.
Ha kíváncsi vagy, milyen trükkökkel próbálkoznak még a csalók személyesen, olvasd el ezt a cikkünket is!
