A ma született gyerekek nem tudják, mi az a vezetékes telefon, és röhögőgörcsöt kapnak, ha megmutatjuk, milyen irdatlan méretű monitorokon és asztali gépeken kezdtünk netezni annak idején. Most úgy érezhetjük, hogy kész, a technológiai csúcson ülünk, és ennél már semmi sem lehetne modernebb. Pedig dehogynem: 50 év múlva nevetségesen réginek fog tűnni a jelenleg használt kétdimenziós internet a metaverzumhoz képest.
Ma még így netezünk, na de meddig?
Az internet használata jelenleg képernyőn keresztül történik, és megvannak a megszabott módjai a kommunikációnak. A kiterjesztett valóság azonban az egészet felülírja. Ennek során valós időben a valós környezetbe virtuális elemeket vetítenek, és a 2D-ből 3D lesz, sőt még több.
A munka, a játék vagy tanulás színtere megváltozik, hiszen úgy tűnik, képesek vagyunk térben manipulálni a tárgyakat.
A virtuális valóság is csavar egyet a dolgon, hiszen azt már most átélhetjük, hogy a megfelelő szemüveg viselésével kizárhatjuk a valóságot, és kizárólag a gép által megteremtett világban dolgozhatunk. A kivetített és a virtuális valóság keverésével már szinte új világokat hozhatunk létre.
A metaverzum a munka világában
No de hogy fog ettől megváltozni a munkakörnyezetünk? A pandémia alatt már rájöttünk, hogy a motivált munkaerő otthonról is ugyanolyan jól képes dolgozni, sőt, a korábban utazással vagy trécseléssel eltöltött időt is hajlandó felhasználni munkavégzésre.
Meetingelünk, távolról irányítunk számítógépeket, összetett hálózatokat működtetünk nagy távolságokból, bármikor láthatjuk és hallhatjuk egymást valós időben.
A következő logikus lépés a metaverzumban a tervezett virtuális univerzumban történő munkavégzés, ahol mindenki az avatarjával, rajzfilmszerű 3D-s módon jár körbe, beszélget és lép kölcsönhatásba másokkal.
A jövő már itt van: üdv a metaverzumban!
Vajon a rivális virtuális világok, a versengő technológiák képesek lesznek kapcsolódni egymással? Több időt töltünk majd ott, mint a való világban? Egyik kérdésre sem tudjuk még a választ. De ettől még a cégek már ebbe invesztálnak évek óta, olyan vállalkozások jönnek létre, mint a Meta's Horizon World, olyan játékok, mint a Fortnite, és akkor még nem beszéltünk az olyan új területekről, mint a Sandbox és a Decentraland.
A Nike virtuális edzőcipőket ad el, a HSBC földet vett a Sandboxban, a Coca-Cola, a Louis Vuitton és a Sotheby's pedig a Decentralandben vannak jelen.
2021 októberében a Facebook bejelentette, hogy nevét Metára változtatja, és dollármilliárdokat kezdett befektetni abba, hogy a világ első metaverzumcégévé váljon.
Milyen legyen a virtuális világ?
Csakhogy még a vezetők sem értenek egyet mindenben. Herman Narulát, a metaverzumföldek építéséhez szükséges szoftvereket gyártó Improbable cég vezérigazgatóját és a Virtual Society című könyv szerzőjét nem győzte meg Zuckerberg elképzelése. Narula radikálisabb változásokat szeretne elérni: „Miért akarnánk egy olyan irodát a metaverzumban, amely úgy néz ki, mint az igazi irodánk? – mondja. Az új valóságokban a kreatív terek lényege pont az, hogy
bővítsük tapasztalatainkat, nem pedig egyszerűen megismételjük azt, ami a való világban már megvan.
De azt gondolom, hogy a metaverzumban sok munka lesz – például moderátorokra lesz szükségünk” – fejtette ki. Ez utóbbi nem lesz egyszerű, hiszen technikailag nehéz nyomon követni több milliárd avatart, akik élő csevegést folytatnak egy virtuális világban, és eközben hatalmas mennyiségű adatot hagynak maguk után. Arról meg aztán ne is beszéljünk, mennyire érezhetjük magunkat biztonságban egy olyan virtuális világban, ahol minden szavunkat megfigyelik: egész más következményei vannak egy avatarok közt folyó kötetlen irodai csevegésnek, amit az utolsó betűig le lehet nyomozni, mint jelenleg.
Mikortól kell számítanunk komoly változásokra?
A McKinsey 2030-ra 5 milliárd dolláros piaci értéket jósol a metaverzumnak, míg a Gartner vezető tanácsadó cég szerint 2026-ra a világ lakosságának negyede legalább napi egy órát a metaverzumban tölt majd. Matthew Ball, a Canalys kutatóvállalat vezető elemzője ezzel nem ért egyet, az ő előrejelzése szerint a metaverzum legtöbb jelenlegi üzleti projektje 2025-re már lezárul. A cégeknek a következő 1-3 évben nagyon alaposan el kell gondolkodniuk arról, hogy a metaverzumban való jelenlétet valóban szükségesnek tartják-e, vagy csak a technológiát akarják használni. Egyelőre ugyanis nem kell mindenkinek VR-szemüveget vennie ahhoz, hogy mondjuk videóhívásban megbeszélést tartson a kollégáival. A „régi” és az új fejlesztések az elején egymással párhuzamosan is képesek lesznek működni. De hogy mégis milyen munkát tudunk majd végezni? Biztos, hogy most nagyon érdemes mérnöknek, avatardizájnernek, szoftverfejlesztőnek tanulni, de nagy szükség lesz moderátorokra, adatjogi szakértőkre, sőt adatfejvadászokra, a biometrikus technológiákban jártas orvosokra, újfajta rendezvényszervezőkre, big data elemzőkre, a netes biztonság és védelem szakértőire egyaránt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
