Új ok a maszkviselés mellett: vonzóbbaknak látjuk tőle a férfiakat

Olvasási idő kb. 2 perc

Mindkét nem tagjainak megjelenésén javít a maszkviselés a Cardiffi Egyetem kutatói szerint, de a férfiak kék sebészi maszkban nyújtják az igazán vonzó látványt – szóval fel azzal a maszkkal!

Érdekes paradigmaváltást okozott a pandémia a maszkviselésben: a járvány előtti időszakban a betegséggel azonosította a legtöbb ember a maszkviselést Michael Lewis pszichológus korábbi felmérése szerint, ám ezt az előítéletes tézist jócskán átírta az elmúlt bő két év. Korábban ahhoz voltunk szokva, hogy a kék maszkot csak egészségügyi dolgozókon lássuk, rajtuk is leggyakrabban műtők közelében – mostanra viszont bevetté vált, hogy foglalkozástól, nemtől, lakhelytől és kortól függetlenül mindenki maszkot hord.

Az arctakarás tesztje: a maszkviselés vonzó

A kutatásban pőre arcú, textilmaszkot viselő, kék sebészi maszkot hordó, illetve arcuk egy részét könyvvel eltakaró férfiak fotóját mutatták meg az abba bevont nőknek. A fedetlen arcúaknál vonzóbbnak értékelték a maszkviselő férfiakat, de

a legjóképűbbnek a kék sebészi maszkot hordó férfiakat minősítették a kutatás résztvevői.

A változás hátterében evolúciós pszichológiai okok állhatnak: most már nem kapcsoljuk a betegség képzetét a maszk látványához. Lehet ugyanakkor az is a jelenség oka, hogy az elfedett száj és arc révén a figyelem a tekintetre irányul, a szemek kiemelése által válhat vonzóbbá egy arc.

A vonzó férfi receptje: maszkviselés
Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

Férfiakat és nőket érintő további előnyök

Nem csak vonzóbbak leszünk ugyanakkor attól, ha maszkot viselünk: vannak további előnyei is a koronavírus elleni védekezés legfontosabb eszközének. Az első természetesen az, hogy nem kapjuk el a betegséget – és nemcsak a koronavírust, de az influenzát, vagy a jelenleg keringő számtalan más légúti betegség egyikét sem. Télen ráadásul a maszk melegít is: a fázósok számára külön jó hír, hogy végre nem kell azon gondolkodniuk, hogyan takarják el orrukat vagy arcukat, nem kell sálba csavarnunk magunkat.

Még egy plusz pszichológiai előnye is lehet annak, ha maszkban végezzük el mindennapi teendőinket – aki maszkot visel, az komolyan veszi a járványügyi intézkedéseket, számít neki mások egészsége, törődik közvetlen környezetével és magával is. Ez újabb pluszpontot jelenthet a maszkviselés mellett.

Nem mindegy, hogyan hordjuk

Ha már maszkot veszünk, fontos figyelni arra is, hogy azt megfelelően viseljük. Alapszabály, hogy a kilógó orr egyenértékű a maszk nem viselésével, tehát mindig orrot és szájat fedő módon hordjuk maszkunkat! Ezen túl lényeges a megfelelő illeszkedés is: ha a maszk laza, csúszkál, rövidítsünk a fülszalagokon, vagy váltsunk másik fazonra. Nem minden maszk passzol ugyanis minden arcformához, könnyen lehet, hogy kísérleteznünk kell, mire megtaláljuk azt, ami nekünk a legjobb.  

Fontos az is, hogy többrétegű maszkot válasszunk, amelynek orrmerevítős része van, ez sokat segít azoknak is, akik a szemüveg párásodására keresnek megoldást.

Végül pedig, figyeljünk oda maszkunk állapotára is.

Ha már látványosan elszíneződött vagy átnedvesedett a lélegzetvételtől, cseréljük új, tiszta darabra. Így teszünk azért is, hogy a maszk megfelelő módon védjen bennünket – és azért is, hogy akik abban látnak minket, igényes ember benyomását kapják. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.