Kiderült, meddig élnek a magyarok: ennyi évre vagyunk az uniós átlagtól

Olvasási idő kb. 3 perc

Kiadták az adatokat, most már tudni, hogy Európában és az Európai Unió országaiban jelenleg mennyi a várható élettartam. A magyarok, bár nem a sor végén kullognak, elmaradnak az uniós átlagtól.

Egy, a kontinens várható élettartamát vizsgáló elemzés 39 európai országot vett górcső alá, köztük az Európai Unió 27 tagállamát. Kiderült, hogy Magyarország a maga átlagos 76,9 éves élettartamával csupán 9 országot tudott maga mögé utasítani, így az jóval elmarad az Unió átlagától is.

Így alakul az átlagéletkor az Európai Unióban

Svájcban a legmagasabb a várható élettartam, egy átlagos svájci 84,2 évig él, ez majdnem tíz évvel több, mint amit a magyarok várhatnak. Ezt szorosan követi Spanyolország 84, Olaszország pedig 83,8 évvel. A legalacsonyabb várható élettartamot, 73,3 évet Moldovában állapították meg, ezután következik Grúzia 73,7, majd pedig Ukrajna 74,3 évvel.

Rövidebb ideig élnek a magyarok az uniós átlaghoz képest
Fotó: Piksel / Getty Images Hungary

Az OECD elemzői kiemelték, hogy az Európai Unió átlagos várható élettartama egy évvel nőtt a 2022-ben közzétett utolsó jelentés óta – a 2019-es pandémia előtti szinthez képest 2023-ban 18 EU-országban emelkedett, 2 országban változatlan maradt, 6 országban pedig csökkent. A legnagyobb növekedést Romániában – +1 év – mérték, ezt követi Litvánia – +0,8 év –, majd Bulgária, Csehország, Luxemburg és Málta, mindegyik +0,7 éves növekedéssel. Ausztria és Finnország regisztrálta a legnagyobb csökkenést mínusz 0,4, majd Észtország és Hollandia mínusz 0,2 évvel.

A nők várható élettartama továbbra is magasabb, mint a férfiaké: átlagosan 5,3 évvel élnek tovább. A kutatók szerint azonban ez a különbség csökkenő tendenciát mutat.

Budapesten élnek legtovább a magyarok

A KSH adatai szerint Budapesten a nők 80,56, a férfiak pedig 74,83 évig élnek. A legalacsonyabb számokat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, itt a nők várható élettartama 77,88 év, míg a férfiaké 71,15.

2021-ben a férfiak 68, a nők pedig 62 százaléka ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, így ez a szám növekedett a korábbi időszakhoz képest. Azonban az adatok alapján az ország felnőtt lakosságának több mint egyharmada túlsúlyos, minden negyedik ember pedig elhízott. Az elmúlt évtizedben az alkoholfüggők száma is nagyon megugrott, 2020-ban 392 fő volt.

Magas a krónikus betegek száma is. 2023-ban a magyar férfiak 31 százalékának, a nők 38 százalékának volt valamilyen krónikus betegsége, és összesen 2,8 millió ember szenvedett tartós egészségügyi problémától.

Budapesten élnek legtovább a magyarok
Fotó: jacoblund / Getty Images Hungary

Daganatos betegségekben halnak meg a legtöbben

2023-ban 128 176 haláleset történt az országban. Az elmúlt évek során a rosszindulatú daganatok, vagyis a rákos megbetegedések váltak a vezető halálokká, 2023-ban összesen 31 ezer halálesetet okozva. Ugyanebben az évben a prosztatarák volt a leggyakoribb rákos megbetegedés a férfiaknál, míg a nőknél nagy számban diagnosztizáltak emlőrákot.

Több mint 24 ezren vesztették az életüket egyéb ischaemiás szívbetegség miatt, közel 10 ezren agyér-betegségekben, 5 ezren pedig légzőszervi megbetegedések miatt hunytak el.

A születéskor várható élettartam világszerte a jövedelmi szinteken is változik, ami magyarázza a Kelet-Európában mérhető alacsonyabb átlagos várható élettartamot, ahol az átlagos jövedelmek alacsonyabbak, mint más európai régiókban. A magasabb jövedelműek legtöbbször jobb minőségű ételekhez és egészségügyi ellátáshoz férnek hozzá, valamint több idejük van testmozgásra, ami szintén javítja az egészségüket.

A várható élettartam növekedése jelentős lesz Európa egyes részein, viszont kisebb lesz a fejlettebb régiókban, köztük olyan országokban, mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Svájc, Izland és Ausztria.

Egy kutatás szerint egy kellemes érzés meghosszabbíthatja az életet, az alábbi cikkünkből megtudhatod, hogy melyik az.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.