Ennyit szenved egy magyar, míg műtőasztalra kerül: éveket vár

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A diagnózis felállításától a csípő- vagy térdprotézis-műtétig hat-hét évet kell várnia egy átlagos magyarnak egy friss elemzés szerint. Ez idő alatt információkat gyűjt a betegségével kapcsolatban.

A Journal of Orthopaedics szakfolyóiratban megjelent friss elemzésről – amelyet hat ország nagy ízületi protézisre váró betegeinek internetes keresési szokásait vizsgálva Lengyel Lívia, Ilyés Mátyás, Szabó István és Lám Judit készített – a Népszava írt.

Évekig gyűjtik az információt a műtét előtt

A magyar helyzet egyébként több szempontból is különbözik a nyugat-európaiaktól. Míg például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Ausztriában a páciensek a diagnózis után már a protézisek típusai és a rehabilitációs lehetőségek iránt érdeklődnek, Magyarországon sokan ekkor is még a betegség természetét és a műtétek finanszírozását próbálják megérteni.

A diagnózis és a műtét közötti időszakban a magyarok az interneten tájékozódnak betegségükről
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Az átlag beteg életében azért telik el hat-hét év a diagnózistól a műtétig, mert valamilyen nehézsége miatt okán halogatja az operációt, vagy a hosszú várólista miatt.

Lengyel Lívia szerint a hazai betegek ötöde a diagnózis után a műtéti és protézisárakra keres rá az interneten. Ennek oka lehet, hogy bár a beavatkozások elérhetők a közfinanszírozott rendszerben, a hosszú várólisták miatt sokan kénytelenek magánellátásban, akár 2–4 millió forintért elvégeztetni a műtétet.

Internetes fórumokon tájékozódnak a magyarok

A szerzők egy két évvel ezelőtti kutatása is igazolta a hat-hét éves várakozási időt, ahogyan azt is, hogy a páciensek gyakran nincsenek megfelelően tájékoztatva állapotukról. Az orvos-beteg találkozások rövid időtartama miatt sokan kénytelenek internetes fórumokon értelmezni a diagnózisukat, amely egyébként többnyire sokként éri a pácienst. Lengyel Lívia szerint

Idézőjel ikon

egy betegnek átlagosan 10–12 alkalommal kell elmondani ugyanazt az információt, mire valóban megérti,

hozzátéve, hogy ez nem feltétlenül mindig az orvos feladata volna, hanem különböző online és offline csatornákon is biztosítani kellene a hiteles tájékoztatást.

Ismerősi ajánlás útján keresnek orvost

A korábbi kutatásból az is kiderül, hogy a magyar betegek leggyakrabban ismerőseik ajánlása alapján választanak orvost, majd az interneten próbálnak további információkat szerezni. A térdprotézis-műtéteknél a döntés különösen fontos, hiszen ezek bonyolultabb beavatkozások, a rehabilitáció is hosszabb. Az állami rendszerben azonban a beteg nem választhat sebészt: azt operálja, aki a műtét idején éppen dolgozik.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.