Lőtéren élnek az emberek ezen a magyar településen

Olvasási idő kb. 3 perc

Meglepő helyre bukkantunk Oroszlány határában. Lőtér a településrész neve, amely régen valóban magyar katonák és rendőrök kiképzőhelyeként szolgált.

Egy előző cikkemhez folytatott adatgyűjtés során akadtam rá erre a furcsa nevű magyar településrészre, amely azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Az Oroszlányhoz tartozó Lőtér egyszerű névnek tűnhet, de a mögötte rejlő történet kíváncsivá tett. Amint alkalmam nyílt, útnak indultam, hogy közelebbről is megismerjem ezt a különös helyet. Budapesttől nagyjából 70 kilométerre található, így a távolságot autóval könnyen meg lehet tenni egy óra alatt.

Magyarország, Komárom vármegye, Oroszlány, Lőtér

Amikor Oroszlányba érek, alig találom a helyet. A térkép alapján először a város szélén autózom erre-arra, és ha meglátok valakit, megszólítom. Lőtér? Senki sem hallott róla. Olyan, mintha nem is magyarul kérdezném, csak széttárják a karjukat. Aztán előbb-utóbb csak eljutok a keresett településrészre. Kiderül, hogy azért nem leltem, mert nem vezet oda aszfaltozott út. Az első benyomásom az, mintha valami kísértetvárosba csöppentem volna: az egymástól hatalmas távolságra lévő apró épületek között alig mozdul valami, a csendet csak egyetlen kutya halk ugatása és a távolból hallatszó madárdal töri meg. Mintha az idő megállt volna a dombok között megbúvó kis területen.

A lőtér szükség esetén még leszállópályának is jó volt
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A város szélén, ezen a különös nevű településrészen valaha valóban lőtér működött. A második világháborút követően a területet katonai célokra használták, és az itt zajló gyakorlatok emléke örökre belevésődött a helyiek kollektív tudatába. Az idők során azonban a puskák és lövedékek zaja elcsendesedett, helyüket pedig a hétköznapi élet neszei vették át. Ma már mindössze három ember él itt, egyetlen lakóházban, mégis sajátos identitást hordoznak.

A lövészet népszerűsítésére még egy BKV-buszt is átalakítottak országjáró lőpavilonná
Fotó: Fortepan / MHSZ

A Lőtér lakója

„Ez itt a mi Lőterünk” – mutat körbe büszkén Károly bácsi, akinek kertjében egy öreg diófa árnyékában mindig akad egy szabad szék a vendégek számára.

Idézőjel ikon

Tudja, valamikor itt katonák masíroztak. Minden reggel hallottuk a vezényszavakat. Apám mesélte, hogy még a hatvanas években is találtak kilőtt töltényeket a réten. Egyszer pedig az egyik szomszéd gyereke valami régi, rozsdás fegyverdarabot húzott ki a földből. Hát, volt is nagy riadalom! De ma már szomszédaink sincsenek

– mosolyodik el, azzal a fajta mosollyal, ami félig nekünk szól, félig meg a szép emlékeknek. 

A lőtéren folyt az ifjúság sportos nevelése
Fotó: Fortepan / MHSZ

Olyan érdekes történeteket idéz fel a hely múltjából, amelyekből szinte mesék kerekednek. Az egyik legenda szerint egy alkalommal valami fejes is ellátogatott ide, hogy megszemlélje a katonai gyakorlatot. Ám egy rosszul elsült lövés még az autójának a karosszériáját is megsértette, mire az ijedt vagy talán csak dühödt politikus azonnal intézkedett a lőtér aktív használatának megszüntetéséről.

Éleslövészetek előtt hangosbemondós autókról figyelmeztették a környék lakosságát
Fotó: Fortepan / MHSZ

Ez a Lőtér már nem az a lőtér

A mai Lőtér már nem a katonákról és a fegyverekről, hanem a csendes magányról és az elzárt életformáról szól. Az ember könnyen elmerülhet a hely nyugalmában, és szinte hallani véli a múlt árnyainak suttogását. Miközben Károly bácsi kertjében egy pohár szódavíz mellett a megörökölt történeteit hallgatjuk, könnyen úgy érezhetjük, hogy ez a különös nevű hely valóban több, mint egy egyszerű településrész: a harcos múlt és a békés jelen különös találkozópontja.

Az oroszlányi Lőtértől alig félórányira van egy másik vészjósló nevű hely: Baj. Ha az ottani katonai múltra is kíváncsi vagy, kattints ide!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?