A nagy luxusautók sofőrjei gyakran önzőbben vezetnek, mint az olcsóbb kategóriás autókban ülők, aminek megvan a maga tudományos oka.
Mindannyiunk fejében él valamilyen kép a gazdagokról – luxusautók, sok pénz, hatalom. De vajon mit jelent ez az ember viselkedésére nézve? Nemrégiben több kutatás is arra világított rá, hogy a vagyon nemcsak anyagi különbséget jelent, hanem viselkedésbeli eltéréseket is magában hordozhat – olyasmiket, amelyek mindenkinek érdekesek lehetnek, nemcsak a szakembereknek.
Ezért viselkednek máshogy a luxusautókkal közlekedők
Vegyünk egy egyszerű példát: az autós közlekedést. Egy tanulmányban azt találták, hogy akik drága, luxusautóval közlekednek, gyakrabban viselkednek önzően a forgalomban: kevésbé hajlandóak lassítani a gyalogosok miatt, kevésbé engednek be más autósokat, és nagyobb arányban hágnak át szabályokat.
Ez nem puszta előítélet: a statisztikák azt sugallják, hogy a drága autó nem csupán azt mutatja meg, mennyire gazdag a tulajdonosa, hanem árulkodik annak viselkedéséről is.
Egyes pszichológusok és társadalomtudósok szerint részben arról van szó, hogy a gazdagság megváltoztatja, miként látja valaki önmagát és másokat.
A jól dokumentált elméletek közé tartozik az a gondolat, hogy a vagyon és a társadalmi státusz sokszor távolságot teremt az emberek között: aki anyagilag előnyben van, kevésbé érzi magát egy közösség részének, kevesebb empátiát tanúsít.
Van még egy fontos pszichológiai fogalom, amit érdemes ismerni: a Dark Triad (sötét hármas). Ez három olyan személyiségjegy kombinációja – a nárcizmus (önimádat, mások lebecsülése), a pszichopátia (empátia, lelkiismeret hiánya) és a machiavellizmus (ravaszság, manipuláció) – amelyek együtt hajlamosíthatnak önző, kegyetlen vagy érzéketlen viselkedésre.
Kutatások szerint ezek a jellemzők arányosan gyakoribbak lehetnek az anyagi szempontból előnyös helyzetben lévők körében.
A vagyon torzíthatja a viselkedést
Persze a dolgok nem ennyire egyszerűek, nem lehet kijelenteni, hogy „minden gazdag ember önző és arrogáns”. Vannak bőven olyanok is, akik vagyonuk ellenére segítenek másoknak, adakoznak, hozzájárulnak közösségükhöz.
Ugyanakkor az összkép meglepően következetes: azoknál, akiknek csak a vagyon számít, gyakrabban jelenik meg a mások érdekei helyett a saját célok előtérbe helyezése.
Ez persze nem törvényszerűség, sokkal inkább valószínűségi megközelítés. A pénz és hatalom könnyen torzíthatja a viselkedést: a figyelmet, az érzelmi érzékenységet megváltoztathatja, a döntéseket önzőbb irányba tolhatja el. Vagyis a pénz hatással lehet arra, hogyan viszonyulunk másokhoz.
Ha kíváncsi vagy, hogy a pénz mennyire boldogít, olvasd el ezt a cikkünket is!
