Minden idők egyik legsúlyosabb magyarországi közlekedési balesetét követően arra voltunk kíváncsiak: a szakértő szemével milyenek a magyar utak közlekedésbiztonsági viszonyai.
40 ember sérült meg, közülük egy meghalt abban a március 11-i balesetben, amely a viharos szél által az autópályára hordott porfelhő hatására következett be: 32 személyautó, 5 kisteherautó és 5 kamion ütközött össze, melyek közül 21 ki is égett. Az esetről nyilvánosságra hozott fedélzeti kamerafelvételen jól látható, hogy pillanatok alatt nullára csökken a látótávolság, amelyben a 90 kilométer per órás sebességgel közlekedő nyerges vontató belecsapódik az előtte álló autókba.
Biztonságban lehetnénk, ha betartanánk a szabályokat
Sokaknak feltűnt a felvételen, hogy a közlekedési körülmények más sebességet diktálnának, mint amivel a jármű halad – a sebességkorlátozások betartása Deli Kálmán közúti közlekedésbiztonsági műszaki és gépjármű-közlekedési műszaki igazságügyi szakértő szerint is sokat segítene azon, hogy nagyobb biztonságban tudhassuk magunkat.
„Nem drasztikus sebességcsökkentésre van szükség, hanem a jelenleg érvényes korlátozás betartására. Az autósok, járművel közlekedők meghatározott idő alatt akarnak eljutni A-ból B-be: ha a 50-ről 40-re csökken a sebességkorlát, akkor ez nagyon sérül” – mondta el a szakértő a Díványnak, hozzátéve:
saját lakókörnyezetében is – ahol egy lakossági meghallgatást követően úgy döntöttek, bevezetik a 40-es korlátozást – azt tapasztalja, hogy nem tartják be ezt, holott mindössze két kilométer távolságról lenne szó.
A szakértő szerint valóban nem jó az, ahogyan jelenleg jogosítványhoz juthatnak a magyarok, mert nem szembesítik őket azzal, hogy
az a gépjármű, amelyre vezetői engedélyt szereznek, ölni is képes.
Felidézett egy esetet, amelyben egy régi, acélkeretes tükrös Jaguar mindössze két-három centiméteres átfedéssel érintkezett egy ütközés során egy hetven év feletti idős emberrel: a két-három centi kevésnek tűnik, mégis tragédia lett a vége.
Erre figyelj városi közlekedés esetén
A szakértőt megkérdeztük, városi körülmények között a sebességkorlátozás betartása mellett mi az, amire nagyobb figyelmet kellene még szentelniük az autósoknak. Deli Kálmán a következőket tanácsolja az autósoknak:
- a biciklivel közlekedőktől ajánlott a másfél, de saját tapasztalata szerint inkább a kétméteres oldaltávolságot betartani,
- útkereszteződést mindig úgy közelítsenek meg, mintha szükséges lenne megállniuk,
- ne a megengedett maximális sebességgel érkezzenek útkereszteződés, iskola vagy gyalogos-átkelőhely elé.
A szakember szerint veszélyforrást jelentenek az elektromos rollerek és egyéb, a mi közlekedési kultúránkban nem megszokott, ám a városi közlekedésben már igen gyakran előforduló járművek is.
„Idős nők mondják, hogy nem mernek kilépni a házkapun, mert nem tudják, elütik-e őket. A motorkerékpárosokhoz hasonlóan a rolleresek is nagy sebességgel tudnak közlekedési műveleteket végezni, amit az autós nem tud kezelni, kiszámítani.
A rolleres is veszélynek van kitéve, védtelen közlekedő, hiszen nincs körülötte karosszéria, ami az ütközés erejét elnyelje:
fontos lenne a sisakviselés, nagy figyelmet igényel az effajta közlekedés” – mondta el a közlekedési szakértő.
A követési távolság betartása is szükséges
A közúti közlekedésben a követési távolság fontosságát emelte ki, utalva az M1-es balesetben érintett nyerges vontató kameráján látottakra is.
„Ezek a nyerges vontatók lakott területen kívül tízméteres követési távolsággal közlekednek, holott ha csak 72 kilométer per órás sebességet és egy másodperces reakcióidőt számítunk, akkor is legalább húsz méterre lenne szükség. A hatóságnak nincsen eszköze a követési távolság ellenőrzésére, egyet tehet: méri a sebességet” – fejtette ki Deli Kálmán. Megemlítette, hogy állítólag egy vészfékező autós miatt következett be a tömegbaleset: ez talán elkerülhető lett volna véleménye szerint, ha a nem átlátható szakaszra kisebb sebességgel hajt be, de azt ekkor sem tudhatja, hogy a mögötte haladó is alkalmazkodik-e ehhez.
Bárki tapasztalhatja, aki autópályákon közlekedik, hogy az általános magatartás a sebesség csökkentése helyett inkább a maximális sebesség vagy akár annál nagyobb tempó követése, az előttünk haladóra villogva, letolva őt az útról.
„Türelemmel kellene viselkednünk egymással, hiszen különbözőek vagyunk. Eltérő minőségű járművek futnak az utakon, köztük ott vannak a kilencvenes évek gyártmányai is. Ezek technikai lehetőségei kedvezőtlenebbek. Szakmai körökben felmerült korábban, hogy magasabbra emeljék a lakott területen kívüli maximális sebességet, azzal az érvvel, hogy van ABS, ESP, olyan eszközzel, technológiával vannak felszerelve ezek az autók, amely az úton tartja őket.
Igen, de nem minden autóban vannak benne ezek az eszközök, és nem minden úton tudják ezek sem rajta tartani az autót.
A korlátokat és a lehetőségeket is figyelembe kell venni” – figyelmeztet a szakértő.
Türelem kell, és empátia
Vannak, akik azzal érvelve nem tartják tiszteletben a sebességhatárokat, hogy jól ismerik autójukat, az útszakaszt és rutinos vezetők: Deli Kálmán szerint ez egyedül akkor jogosíthat fel valakit magasabb sebességre, ha olyan utat használ, ami az övé, amelyet nem oszt meg senkivel. Ekkor haladhat annyival, amennyivel akar, az tisztán csak saját felelőssége.
„A közlekedés közösségi tevékenység. Türelemre van benne szükség, és némi empátiára a másik irányába” – mondta el a szakértő.
