Államügyészek és bírók nyolc általánossal: élet-halál kérdésekben is dönthettek az ötvenes években

Olvasási idő kb. 5 perc

Volt, aki a salgótarjáni bányából került a bírói pulpitus mögé, mások szűcssegédből vagy lakatosinasból lettek államügyészek. A kommunista Magyarországon öt éven keresztül működött a bírói és ügyészi akadémia: a rendszer hű szolgái sokszor a hal164844álos ítéletek meghozatalát is készséggel elvállalták.

1949. október 15-én Rákoskeresztúron, a hajdani Vigyázó-kastélyban száz munkás származású fiatal ült vissza az iskolapadba. Többségük az elemi iskola hat osztályát végezte el addig: volt köztük harminc bányász (Tatabánya és Salgótarján környékéről), harminc nagyüzemi dolgozó, húsz katona és tizenöt rendőr. Ők voltak azok, akikből a kommunista magyar állam a rendszerhez hű bíró- és ügyészapparátust kívánta kiképezni – tíz hónap alatt.

"Új, kommunista bírák kellenek"

Rákosiék számára hamar világossá vált, hogy a nagy tudású és nagy gyakorlattal rendelkező, ám még a Horthy-rendszerből ottmaradt bírók és ügyészek nem fognak asszisztálni a kirakatperekhez. Ezért, szovjet mintára úgy döntöttek, szakítanak a jogászképzés addig megszokott gyakorlatával: az árnyalt érveléstechnika és az alapos jogi ismeretek immár feleslegesnek számítottak az új rendszerben. Rákosi parancsba adta, hogy „új, kommunista bírák kellenek”, azaz olyan, a rendszerhez hű káderek, akik különösebb aggályok nélkül képesek lesznek meghozni a kegyetlen, sokszor halálos ítéleteket. A kiválasztottakat szolgálataikért cserébe busásan megjutalmazták: az így kiképzett politikai bírák rendes bérükön felül az ÁVH-tól és az Igazságügyi Minisztériumtól is kaptak fizetést. Nem is keveset: akár két-háromezer forintot, ami az ötvenes években igen jelentős összegnek számított.

Kommunista pártgyűlés 1949-ben
Fotó: Fortepan / Hámori Gyula

Gyorstalpaló, elvtársaknak

A munkás származású, 25 és 35 év közötti jelentkezőknek (akik között tizenöt nő is volt) egy harminchat kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteniük, amint azt Zinner Tibor történész, egyetemi tanár, a téma kiváló ismerője Gyorstalpaló, elvtársaknak című könyvéből megtudhatjuk. Ebben jövedelmi viszonyaikról éppúgy be kellett számolniuk, mint családtagjaik párttagságáról vagy háborús tapasztalataikról. Mellékelniük kellett egy önéletrajzot és az MDP ajánlását, majd ha mindezt sikerrel teljesítették, a jelentkezőket kiválogató bizottság szóbeli beszélgetésre hívta az illetőt. A bizottság ezek alapján meghozta a döntést; Kispál Pál esetében például ezt: „Átlagon felüli mértékben értelmes, fejlődőképes, ideológiai képzettségére az 1 hónapos pártiskolán kívül nehéz munkája és pártmunkája mellett kellő súlyt nem tudott fordítani.

Idézőjel ikon

Átlagon felüli káder. Az Akadémiára való felvételét javasoljuk.”

A hiányos tudással felvett jelentkezők nemcsak ideológiai és jogi továbbképzésben részesültek, de külön kellett oktatni őket helyesírásra és matematikára is. Egy 1952-es jelentés szerint akadt olyan hallgató, aki azért hagyta el az akadémiát, mert „a tanultakat nem tudta megérteni”, egy másik „megijedt a tanulástól”, egy harmadik pedig időközben ráébredt, hogy a jogi pályához mégsem érez kedvet. A fegyelemmel kapcsolatban is akadt némi kivetnivaló:

Idézőjel ikon

„Nem egy esetben előfordult, hogy szombat és vasárnap este egyik, másik hallgató erősen italos állapotban tért vissza az Akadémiára.

(…) Szombaton, vasárnap a korcsmázás erősen dívik. A női hallgatóknál pedig a táncszenvedély és a szórakozni vágyás. – jelentette a Tanulmányi Osztály 1952-ben. Zinner Tibor könyvéből (amely innen szabadon letölthető) is kiderül, hogy a tanuláshoz nem szokott hallgatók hamar túlterhelődtek: volt, aki gyomorvérzést kapott, mások idegösszeomlást szenvedtek. A hallgatók ráadásul egymásban sem bízhattak, mert a pártnak gondja volt rá, hogy a besúgói hálózatot is kiépítse közöttük.

Dr. Alapi Gyula népügyész jogi doktorátussal működött közre a koncepciós perekben
Fotó: Fortepan / Album045

"Megteszek minden tőlem telhetőt"

1966-ban Jáger László, aki asztalostanoncból lett rendőr, majd ítélőbíró a Budapesti Katonai Törvényszéken, így emlékezett vissza erre az időszakra: „Egy év alatt kellett felkészülni erre a sokágú és nehéz feladatra. Tanultam nappal és gyakran éjjel is. Büszkének kellett volna lennem, hiszen fontos posztra állított a párt s engem gyötört a kétség: helyt tudok-e állni?

Idézőjel ikon

A felelősség lázától égett az arcom s azzal nyugtattam magam, megteszek minden tőlem telhetőt.”

A „minden tőlem telhető” a halálos ítéleteket is jelentette, amit nem is tagadott, amikor a Néphadsereg erről kérdezte: „Három ellenforradalmár fegyverszerzési szándékkal bestiális módon meggyilkolt egy karhatalmista tisztet. Bevallották, hogy a rendszer megdöntésére szervezkedtek. Vajgel Mihály és Nyemcsok György vádlottakat halálra ítéltük, a harmadrendű vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. Aki a néphatalomra támad, annak számolnia kell a mi öklünkkel is.”

A Mindszenty-per, középen Olti Vilmos kommunista népbíró (1949)
Fotó: Fortepan / Album045

Így gondolhatta ezt Csordás Jánosné Varga Julianna is, „ez a fiatal, csinos, szőke asszony, aki már az új ügyészgenerációhoz tartozik” (ahogyan a Pest Megyei Hírlap írta 1958-ban). 1944 őszén egy parasztember a vele szemben erőszakosan fellépő, fegyverrel fenyegetőző szovjet katonát megölte egy vasvillával, de a (valódi) bíró által meghozott ítélet jogos önvédelemnek minősítette a tettet. Varga Julianna alig másfél hónapja volt államügyész, amikor fellebbezést nyújtott be a felmentő ítélet ellen, amely után a vádlottat kivégezték. A bírói és ügyész akadémia hallgatói ugyanis, miután végeztek a tíz hónapos gyorstalpalóval, ugyanolyan hatáskörben dönthettek élet-halál kérdésekben, mint jogot végzett kollégáik.

Lakatossegédből igazságügyi miniszter

Szegedi Vilmos szűcssegédből lett néhány hónap alatt államügyész és bíró, majd elvégezte a jogi egyetemet is. Pályafutása során 15 halálos ítéletet szabott ki. Volt, aki egészen magasra emelkedett az gyorstalpaló után: Kovács Béla lakatossegéd előbb Szegeden lett hadbíró, majd ő lett a Budapesti Katonai Törvényszék elnöke, 1953-ban pedig Rákosi igazságügy-miniszterré nevezte ki. Az ő nevéhez fűződik többek között a magyarországi szalézi rend egyes tagjai ellen koncepciós perben hozott négy halálos ítélet is.

A bírói és ügyészi akadémián öt évig, 1954-ig képezték a vérbírókat, akik egyre többen lettek: a második évfolyam már kétszáz fővel indult. A koncepciós perek időszakában, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc után az akadémia hallgatói számtalan halálos ítéletet hoztak: csak az első évfolyamon végzett száz „bíró” 73 halálos ítéletet szabott ki, és a forradalom megtorlása idején az összes halálos ítélet kétharmadában volt valamilyen szerepük. (Borítókép: Fortepan / Fortepan/Album045)

Ha olvasnál arról is, mi vitt rá egyeseket arra, hogy önként csatlakozzanak az ÁVH-hoz, ezt a cikket ajánljuk.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra eltűnt a leghíresebb krimiíró: a rejtélyt senki sem tudta megfejteni

Minden idők egyik legjobb krimiírója, Agatha Christie 1926 decemberében nyomtalanul eltűnt berkshire-i otthonából. A hátrahagyott, üres autója és a 11 napig tartó országos keresés a mai napig lázban tartja a rajongókat és a történészeket, hiszen az írónő soha többé nem volt hajlandó beszélni arról, mi is történt valójában.

Mindennapi

Ezek az anyagok teszik veszélyessé egy akkugyár működését

Zöld színű folyadék jelent meg kedd este a debreceni CATL akkumulátorgyár kettes kapujánál, miután a cég közlése szerint egy kivitelező nyomáspróbát végzett egy tárolótartályon. A szivárgások észlelésére használt, megfestett vizet a próba után a gyártelepi csatornába engedték, majd egy dugulás miatt a folyadék a felszínen is megjelent.

Világom

Ez történik egy óceánjáró hajón, ha veszélyes fertőzés szabadul el

Az MV Hondius nevű holland óceánjáró hajón egy többhetes sarkvidéki túra során jelent meg a hantavírus, a fertőzés eddig három utas életét követelte. A tragikus események miatt a hajón tartózkodó mintegy 150 ember karanténba került, miközben a szakértők versenyt futnak az idővel a ritka betegség megfékezése érdekében.

Offline

Kvíz: te tudod, honnan származnak ezek a híres ételek?

Azt hiszed, mindent tudsz a kedvenc gyorsételeidről? Sokan megdöbbennének, ha megtudnák, hogy a világ legnépszerűbb fogásainak eredete gyakran teljesen más országba vezet, mint amit a nevük vagy a popkultúra alapján elsőre gondolnánk.

Édes otthon

Ne idd meg rögtön a vizet, ha itt élsz Budapesten belül

Folytatódik a fővárosi pesti oldal vízvezetékeinek tisztítása, a Vízművek 11 napon keresztül dolgozik majd a XIX., XX. és XXIII. kerületben. A munkálatok során vízzavarosodás is előfordulhat, hagyni kell ülepedni a vizet.

Édes otthon

Ezek lesznek 2026 legjobb kertjei

A kert ma már nem csupán dísz a házunk előtt, hanem egy szenvedélyes hobbi eredménye, vagy extrém esetekben akár egy életstílus kifejezőeszköze is lehet. 2026-ban a kertek egyre inkább tükrözik azt a vágyunkat, hogy közelebb kerüljünk a természethez.

Szülőség

Kiderült: ennél fiatalabb korban veszélyes az agyra a kütyühasználat

Hároméves kor alatt különösen kockázatos lehet a hosszan tartó, felügyelet nélküli képernyőhasználat. A kutatások szerint ebben az életkorban a túl sok kütyüzés nemcsak az alvásra és a viselkedésre lehet kedvezőtlen hatással, hanem a beszédfejlődésre, a figyelemre és a társas készségek alakulására is.

Testem

Ez történik a testeddel, ha abbahagyod a kávéivást

A kávéfogyasztás az emberek jelentős tömegeit érintő szokás, melynek megvannak az egészségügyi előnyei, de a hátrányai is. A koffeinre nem mindenki reagál ugyanúgy, így alvászavarok, gyomorégés és szorongás is kapcsolódhat a kedvelt ital fogyasztásához.