Bevezettek egy új adót Magyarországon: ennyit kell fizetni

Olvasási idő kb. 2 perc

Balatonfőkajár önkormányzata új, helyi adót vezetett be, méterenként kell fizetni a településen lévő kerítések után.

A Hírbalaton összegezte több hírportál nyomán az önkormányzatok által bevezetett új adónemeket. Mint írják, egyelőre csak Balatonfőkajár élt a kerítéseket érintő, kreatív adónemmel. 

Balatonfőkajár község 2025. január 1-jétől beemelte a települési adók körébe az élő sövényen kívüli, épített kerítést, mely immár adótárgynak számít. A rendelet értelmében az adó mértéke a kerítés folyóméterben mért hosszától függ. Évi 1000 forint méterenként az adó díja. 

A kerítések hossza után kell adót fizetni ezen a településen
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Kerítésadó Balatonfőkajáron: idén már meg kell fizetni

A kerítésadóból származó bevétel az önkormányzatot illeti. Bár nem kísérte hangzatos körítés, immár minden lakosnak éves szinten fizetnie kell a telekhatárra épített kerítésekért. 

Idézőjel ikon

A sövényekre ez nem érvényes.

Az ebből származó bevételt az önkormányzat saját hatáskörben használhatja fel, például költheti közszolgáltatások finanszírozására, működésre vagy fejlesztésekre. A felhasználásáról évente kell tájékoztatni a költségvetési beszámolóban a lakosságot, írta meg a Hírbalaton. 

Csak az épített kerítések után kell fizetni Balatonfőkajáron
Fotó: SerhiiKrot / Getty Images Hungary

Többféle adó jelent meg a Balatonnál

A balatoni településeken leginkább az idegenforgalmi adót emelték az önkormányzatok. Mint azt a Pénzcentrum összegezte korábban,

Idézőjel ikon

sok helyen, ahol eddig nem szedtek pénzt a vendégéjszakákért,

most bevezették ezt a fajta adót, máshol a meglévő díjakat emelték meg. A fizetendő díjat a legtöbb település összegszerűen határozza meg évről évre, éjszakánként és vendégenként fix díjat megállapítva. A törvény az összeget maximalizálja, 2025-ben 804,5 forintban. Ez kicsit több, mint 100 forinttal magasabb, mint egy éve. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.