A halálközeli élményt még sosem vizsgálták úgy, mint most: megosztó az eredmény

Olvasási idő kb. 2 perc

Világszerte milliók tapasztaltak halálközeli élményt azóta, hogy CPR-t, azaz szív-tüdő újraélesztést kezdtek alkalmazni orvosok és laikusok egyaránt. A beszámolók nagyon hasonlók és plasztikusak – egy orvos annak eredt utána, vajon mi indokolhatja mindezt.

A Resuscitation tudományos folyóiratban jelentek meg a kutatás eredményei: dr. Sam Parnia intenzív terápiás szakorvos évtizedek óta figyelte a halálközeli élményt megélők történeteit, most pedig úgy döntött, igyekszik műszeresen is megmérni, mi történik azokkal, akik emlékeznek arra, amit élet és halál közt lebegve megéltek.

Nagyon hasonlók a halálközeli élményekről szóló beszámolók

A halálközeli élményt megélők azt állítják, elhagyták testüket
Fotó: sdominick / Getty Images Hungary

„Sokan számolnak be ugyanazokról az élményekről. Tudatuk kitisztul, erőteljesen megélik a velük történteket, gondolkodásuk kristálytiszta, miközben azt szemlélik, ahogyan én és hozzám hasonló orvosok megpróbálják őket visszahozni az életbe” – mondta Parnia a CNN-nek.

A beszámolók közös pontja még, hogy a halálközeli élményt megélők kívülről, 360 fokos szögben látják azt, amit az orvosok tesznek velük, miközben lepereg előttük életük, olyan emlékeket és élményeket elevenítve fel, melyek már rég a feledés homályába merültek. Morális mérlegre teszik teljes életüket:

akik hívők, azt mondják, Jézust látják, akik nem, azok egy megnyugtató erős jelenlétéről számolnak be.

Parnia kutatásában brit, amerikai és bolgár kórházakban vizsgáltak olyan betegeket, akiknél beállt a halál, de az orvoscsoport megkezdte az újraélesztést. Ezt általában 23-26 percig folytatták a szakemberek, de volt olyan páciens is, akinél egy órán át próbálkoztak. Eközben a kutatók a haldokló agyának aktivitását és oxigénellátottságát mérték, úgy, hogy az orvosok erőfeszítéseit ne zavarják. Az agyi tevékenységet 2-3 percenként monitorozták, akkor, amikor az orvoscsoport arra várt, hogy kiderüljön: a beteg szíve ver-e önállóan.

Az eredmény logikus, de meglepő is volt

Parnia szerint egyrészt azt kapták, amire számítani lehetett, az agyi tevékenység teljesen lapos vonalában ugyanakkor időnként kiugrásokat tapasztaltak.

Nincs igazán logikus magyarázat arra, miért tudják a betegek pontosan, mit tettek velük az orvosok
Fotó: Paul Harizan / Getty Images Hungary

Az 567 vizsgált páciens 10 százalékánál volt sikeres az újraélesztés, közülük 28 főt meg is interjúvoltak átélt élményeiről. 11 ember mondta azt, hogy tisztában volt vele, hogy újraélesztik, halálközeli élményt pedig hat élt át.

Ez alacsony szám, de amiről ők beszámoltak, az 126 szívleállást átélt beteg beszámolójával egybevágott.

Idézőjel ikon

Mindezek mellett az agyi aktivitást egybevetették a mások által átélt hallucinációk és tévképzetek közben rögzített agyi hullámok mintázatával, és azt találták, hogy a kétféle agytevékenység eltérő, azaz a halálközeli élmények nem csak a leálló agy tévképzetei.

A kutatás szépséghibája csak annyi, hogy a rögzített agyi hullámokat nem azoknál a betegeknél találták, akik halálközeli élményről számoltak be, azaz nem tudták közvetlenül összekötni ezt az élményt a rögzített agyi tevékenységgel. Parnia szerint ennek oka abban keresendő, hogy nagyon kis mintájuk volt, ráadásul ezek a betegek erős gyógyszerek hatása alatt kerültek a halál közelébe, ami emlékezetükre is kihathatott. Azt mondja, a kutatással arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy ez egy feltérképezetlen terület, amely teli van rejtélyekkel.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.