Ezért érzed azt, hogy 2020 óta gyorsabban telik az idő

Olvasási idő kb. 3 perc

Te is úgy érzed, hogy 2020 óta gyorsabban telik az idő? Mintha a Covid-járvány kitörése óta az évek egy szempillantás alatt múltak volna el, mintha az egész járványhelyzet meg sem történt volna? Mindez nem véletlen. A különös érzést többféle elmélettel is magyarázzák.

A koronavírus-járvány ideje óta sokaknak lehet olyan érzése, mintha az évek azóta rövidebbek lennének. De az időérzékelésünk másként is megcsal bennünket. Olyan, mintha a Covid nem négy éve, hanem már sokkal régebben forgatta volna fel az életünket.

A világjárvány teljesen felborította az időérzékünket

Több különféle magyarázat is létezik arra, miért érezzük úgy, hogy az idő bizonyos esetekben gyorsabban múlik. Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy a 2020-as események miatt elszakadtunk a való világtól, és még inkább elmerültünk a digitális térben. Emiatt az elmúlt négy év olyan érzést kelthet bennünk, mintha nem is lett volna valóságos, mintha meg sem történt volna. 

A karantén idején teljesen elszakadtunk a valóságtól, ezért az idő gyorsabban telik
Fotó: DutcherAerials / Getty Images Hungary

Egy másik elképzelés szerint az úgynevezett „lezárt életkor” teória okozza az időbeli csalódást. Eszerint sokan úgy érezhetik, hogy más az életkoruk, mint ami a valós éveik száma. A feltételezések szerint annak, hogy ha a biológiai korunkat nem érezzük azonosnak a tényleges életkorunkkal, az lehet az oka, hogy a lezárások alatt eltöltött évek tulajdonképpen kiestek az életünkből, a múltunkból. Például egy most 30 éves fiatal, aki a járvány kitörésekor 25-26 éves volt, úgy érezheti, hogy elveszett a húszas éveinek a második fele.

Ezért érezzük úgy, hogy csak úgy repül az idő

Vannak, akik úgy vélik, hogy az időérzékelésünk azért változott meg az elmúlt évtizedekben, mert sokkal elfoglaltabbak vagyunk, mint az elődeink. Sokkal többet dolgozunk, és sokkal több teendőt feladatnak, olykor kötelezően elvégzendő feladatnak tekintünk, ebből kifolyólag kevésbé éljük meg a mindennapokat. De a modern technológia, például az okostelefonok, az internet és a felesleges információk sincsenek segítségünkre abban, hogy egy kicsit mi magunk és az idő is lelassuljon. 

Emiatt kevésbé tudunk csak a jelenre figyelni, a jelenben élni, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

A fentieken túl van egy új elmélet is azzal kapcsolatban, miért érzékeljük mostanában úgy, mintha a korábbiaknál jóval gyorsabban telnének az évek. A Covid agyunkra gyakorolt hatása kapcsán született meg az úgynevezett „időérzékelési elmélet”, melynek lényege, hogy életünk során az agyunk időérzékelése megváltozik, amiben több különböző dolog is szerepet játszik. 

Minél idősebbek leszünk, annál inkább úgy érezzük, hogy az idő felgyorsul
Fotó: Silke Woweries / Getty Images Hungary

Az elmélet lényege, hogy minél idősebbek leszünk, annál inkább úgy érezzük, hogy az idő felgyorsul, mivel megváltozik a róla alkotott képünk.

A jelenséget Thomas Mulligan a TikTokon közzétett videójában az alábbiak szerint magyarázza meg. Az első születésnapunkon az elmúlt egy év az életünk 100 százalékát kiteszi. A második születésnapunkon már az eltelt újabb egy év az életünk 50 százalékát teszi ki. Mire 20 évesek leszünk, addigra egy év az életünkből öt százalékot jelent. Ez pedig azt jelenti, hogy például a 20 és 25 éves korunk közötti szakasz az addig megélt évek egyötödét, míg a 25 és 30 közötti időszak már csak egyhatodát jelenti. 

@mulligan.tv

Time perception theory

♬ original sound - Thomas Mulligan

Mindezt annak ellenére így érezzük, hogy sem a napok, sem az évek száma nem változik, egyévnyi idő mindig ugyanaddig tart.

Ez az oka annak, hogy lényegében minél idősebbek leszünk, annál inkább úgy érezzük, hogy az idő felgyorsul, holott a kronológiai körülmények nem módosulnak, csak a felfogásunk változik.

Így lassíthatjuk le az érzékelt időt

Thomas Mulligan azt is hozzáteszi: van lehetőségünk arra, hogy lelassítsuk az egyre gyorsabbnak érzékelt időt. Ennek titka pedig nem más, mint hogy igyekezzünk minél érdekesebbé, emlékezetesebbé tenni az életünket azáltal, hogy valami igazán egyedi és érdekes dolgot teszünk. Ugyanis ezeknek a maradandó élményt nyújtó cselekedeteknek köszönhetően az érzékelésünk szerint csökken a múló idő sebessége, míg a köztes időben, amikor rutinfeladatokat látunk el, sokkal inkább úgy érezzük, mintha egy szempillantás alatt eltelnének az évek.

Az új kutatás az egyik vitamin kettősségére hívja fel a figyelmet az öregedéssel kapcsolatban. Ismerd meg, melyik vitamin segíthet lelassítani az öregedést.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.