Jó hírt kaptak a magyarok az Európai Bizottságtól: csökkenhet a legjelentősebb rezsiköltség

Olvasási idő kb. 2 perc

Olcsóbb lehet a gáz, legalábbis ebben bízik az Európai Bizottság, miután a cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan az energiahiány felől a bőség felé terelheti az energiapiacot.

Az uniós bizottság szerint az energiaköltségek csökkentése azért kiemelten fontos, mert az európai versenyképességet is befolyásolják.

Csökkenhet a gázár

A gázárak csökkenését reméli az Európai Bizottság (EB), miután a cseppfolyósított földgáz globális kínálata emelkedik, amely teret ad a megújuló energiaforrásokban történő befektetéseknek – adta hírül az MTI Ursula von der Leyen Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott beszédére hivatkozva. Mint írták, az EB elnöke szerint elsődleges az energiaköltségek csökkentése, ezek ugyanis

továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.

Kiemelték: az uniós bizottság elnöke szerint szorgalmazni kell, hogy Európa több, olcsó és tiszta energiát állítson elő, amelyhez még ebben az évtizedben meg kell duplázódnia a határon átnyúló villamosenergia-átviteli kapacitásnak.

Az Európai Bizottság abban bízik, hogy csökkennek a gázárak
Fotó: Bloomberg Creative / Getty Images Hungary

A legtöbben gázzal fűtenek

A hazai használóknak ez igen jó hír, tekintve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-es adatai szerint a magyar lakások több mint 60 százalékában gázzal fűtenek. Ám egyre többet hallani arról, hogy az Európai Unió kibocsátáscsökkentési terve fokozatosan száműzné ezt a fűtési módot az új építésű ingatlanok után a régebben felhúzott épületekből is. Mint arról a Dívány is írt korábban, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv megújítása azt a célt szolgálja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatású gázkibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

Kötelező lesz a napelem

Tegnap pedig már arról is beszámoltunk, hogy el is nyerte az Európai Parlament támogatását az a törvényjavaslat, amely kötelező napelem-telepítést ír elő a házakra és a közintézményekre. Ez pedig azt jelenti, hogy egy évtizeden belül meg kell oldani a fűtési átállást a legtöbb épület tekintetében. Egy lépéssel tehát közelebb kerültünk ahhoz, hogy kötelezővé váljon a napelemes fűtési rendszer mind az újonnan épített, mind a már álló közintézmények és a lakóépületek esetében is.

Az ütemterv alapján 2026-ra az új kereskedelmi és középületek, 2027-re a felújított kereskedelmi és középületek, 2029-re az új lakóépületek, míg 2030-ra a meglévő középületek esetében kötelező lesz a napelemes berendezések beépítése.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.