Van az az életszakasz, amikor az emberek a városi lét dinamikus rezgését, lehetőségeit, és nem utolsósorban a városi közösség sokszínűségét keresik. Aztán sokak életében eljön az a pillanat, amikor a város zajossá, élhetetlenné, zsúfolttá válik, és az erősebb béreket a hétköznapi élet költségei emésztik el.
Egy fővárosi – egyébként relatíve jól kereső – ismerősöm panaszkodott a minap: remek dolog Budapesten élni, izgalmas kulturális programokat, társadalmi életet, sportolási lehetőségeket kínál, de ha csak felveszi a kabátját és bárhová kimozdul, az pénzbe kerül. Hiába keres jól, ha az albérlet ára egyre irreálisabb magasságokkal trenírozza az ember ingerküszöbét, és ami miatt a magasabb fizetése is szépen elolvad. És hiába a sok lehetőség, ha az egyébként jól fizető munkája minden szabadidejét felemészti, és egy átlagos nap után már csak arra marad ereje és ideje, hogy egy részt lepörgessen a kedvenc sorozatából.
És bizony ezzel sokan vagyunk hasonlóképp. Nem a véletlen, és nem feltétlenül a kapuzárási pánik hozza el azt a gondolatot az ember életében, hogy úgy dönt, lemond a városi életről, a rengeteg stresszel járó karrierről, és inkább elmegy vidékre, hogy új életet kezdjen. Az alábbi sorok részben e cikk szerzőjének személyes tapasztalatain alapulnak, de a városokból (és városi életmódból) történő kivándorlás régóta fennálló, tudományosan, de empirikusan is igazolható jelenség. Említhetnék továbbá számos olyan példát a családom, és barátaim köréből, akik a városi, nagyvárosi lét után a vidék mellett döntöttek. És nem bánták meg.
A vidéki létnek persze vannak hátrányai: igen, sokszor kényelmetlen, a munkalehetőségek korlátozottak, ahogy a szabadidős szolgáltatások vagy kulturális lehetőségek is. De nézzük meg, mik az előnyei.
1. Van élettered
Nagyobb a tér házon belül és házon kívül is: van hol megvalósítani az ötleteidet, nem kell attól tartanod, hogyan kell kifizetni egy bérleményt, ha a vállalkozásodat elindítanád. Vagy hol előkészíteni és tárolni a befőtteket és savanyúságokat. Van lehetőséged arra is, hogy nagyobb mennyiségben halmozz fel élelmiszert. Továbbá lesz hol vendéget fogadnod, és nem kell különösebb készülődés ahhoz sem, hogy kisétálj a szabadba.
Kisgyermekes szülőként évekig éltem társasházban: megőrjített, hogy külön program volt az, ha a szabadba akartunk kijutni. Kabátok, életmentő babapiskóták, ivóvíz stb. Azután lépcsőzés, autózúgás, szoros gyerekfogás. Miután faluba költöztünk, kabátot adtam a gyerekekre, kinyitottam a bejárati ajtót, kitereltem őket, és a tornácról figyeltem egy habos kávé mellett, hogyan ismerkednek a csúszómászók anatómiájával.
2. Analóg élet
Azt mondják, hogy a digitális világ fejlődése mobilitást és szabadságot hoz az ember életébe, de ha az állandóan pittyegő telefonra és a folyamatos elérhetőségre gondolok, akkor nekem épp nem a szabadság jut az eszembe. Van ereje továbbá annak, ha valamit a két kezeddel alkotsz (legyen az ültetés, fermentálás, barkácsolás, vagy bármi más): munkádnak azonnali, kézzelfogható eredménye lesz.
3. A természet ereje
Látni, hogyan bontakozik ki a természet tavasszal, hogyan éled újra a föld, és mozdul meg minden élőlény a környezetedben. A természet kellemes, harmonikus színei már több tanulmány szerint is nyugtatólag hatnak az ember mentális egészségére. Egy kutatás például összefüggést talált a rendszeres természetjárás és a rák ellen védekező sejtek aktivitása között. Az erdőfürdőzésről pedig már egy 90-es évekbeli tanulmány is kimutatta, hogy pozitív hatással van pszichés egészségünkre.
4. Vidék és közösség
Természetesen nem lehet olyan kijelentést tenni, hogy minden falusi közösség jól működik, és az emberek kistelepüléseken mindenhol összetartóak. De bizony a vidéki közösségek főként a szórványtelepüléseken, tanyaközösségekben épp az egymásrautaltságuk miatt jellemzően összetartóbbak, mint a nagyvárosiak. Annál is inkább, mert mindenki ismer mindenkit. Tősgyökeres vidékiként leírhatatlan élmény volt például egy angliai kisváros egyik vendéglőjében véletlenül összefutni valakivel, aki ugyanabból a kis faluból származik. Hiába csak látásból ismertétek egymást, több mint ezer kilométerre az otthonodtól olyan találkozni egy falubélivel, mintha közeli rokonok lennétek.
5. Önellátás
Nem érdemes azzal ámítanunk magunkat a vidékre költözés előtt, hogy az önellátó gazdaság létrehozása egyszerű feladat, mert ehhez sok tanulásra és még több tapasztalatra van szükség. Az állattartás, növénytermesztés is hordoz kihívásokat, és aki belekezd, bizonyosan számíthat kezdeti kudarcokra. De a siker itt nem számokban jelenik meg, hanem abban, hogy képes vagy előállítani valamilyen terméket a saját erődből, a saját kezeddel. Képes vagy például olyan élelmiszert készíteni, ami egészséges, ami örömet okoz másoknak, és ez a szabadság és függetlenség érzésével fog eltölteni. Emellett az embernek van mozgástere, ha fűtési alternatívákat keres (például egy rendkívül gazdaságos cserépkályha), vagy ha a vízellátást kívánja önerőből megoldani (kút).
Valahol azt írják, hogy olcsóbb az élet vidéken. Ezzel lehet vitatkozni. Ez függ attól, hogy mennyire tudunk önellátóak lenni, hol dolgozunk, milyen igényeink vannak a kulturális és közösségi élet terén, és hogy pontosan hol is van az a vidék. Ha viszont tisztább, egészségesebb környezetben, kevesebb stresszel akarjuk élni az életünket, akkor ne gondolkodjunk sokat.
Ha szeretnéd megtudni, hogy hol él a legnagyobb magyar közösség a világban, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.
