Ez a szörnyű betegség állhat a vámpírmítosz mögött

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha vámpírokról van szó, akkor rögtön a gonosz mitológiai lények jutnak eszünkbe, akik éjszakai ragadozóként emberek vérét szomjazzák. Ők talán a legismertebb klasszikus szörnyek, amiket ember kitalált. Valóban csak a fantázia szülöttei, vagy tényleg léteztek vámpírok?

A legtöbb ember a vámpírokat Vlad Tepeshez, azaz Drakula grófhoz, Anne Rice karaktereihez és a Twilight-saga lényeihez köti. De még a Bram Stoker-féle, 1897-ben megjelent Drakula-regénynek legendás, vérszívó hősét is megelőzi a vámpírok valódi története. 

Léteztek vámpírok, vagy csak a kitaláció szülöttei?

A vámpírokkal kapcsolatos babona a középkorban virágzott, különösen, amikor a pestis egész városokat tizedelt meg. A betegség gyakran hagyott vérző szájsérüléseket az áldozatokon, ami a műveletlenek számára a vámpírizmus biztos jele volt.

A 20. században vált romanticizált hőssé az azelőtt gonosz vérszopó vámpír
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Ebben az időben az sem volt ritka, hogy akinek ismeretlen testi vagy lelki betegsége volt, vámpírnak bélyegezték. A vámpírmítosz terjesztéséért felelőssé tett betegségek közé sorolhatjuk a veszettséget vagy a golyvát is. De több szakértő szerint a porfíria az, amely leginkább összefüggésbe hozható a vámpírlegenda eredetével. 

A porfíria egyes tünetei ugyanis átmenetileg enyhíthetők vér fogyasztásával, ahogy azt a népi orvoslás kitapasztalta.

A porfíria további tünete lehet, hogy a fogíny sorvadni kezd, és ezért a szemfogak természetellenesen hosszúnak tűnhetnek, valamint az erős napfényérzékenység, hólyagos bőrelváltozásokkal.

Drakula-kór vagy népiesen bíborbaj

A porfíria ritka, genetikailag öröklődő anyagcserezavar, elnevezését a görög bíbor szóból nyerte, mivel jellemző tünete a bíborvörös vizelet. A porfíria valójában egy betegségcsoport, közös bennük, hogy a hátterükben a hemképződés zavara áll. Európában körülbelül ezer lakosra jut egy megbetegedés. Magyarországon ez a szám nem pontosan ismert, mert sok a nem diagnosztizált beteg, pedig alapvető fontosságú lenne, hogy ne így legyen, mivel a porfíria súlyos esetben akár halálhoz is vezethet.

Kezelés nélkül nagyon pusztító betegség képét festi, mivel a szervezet kémiájában bekövetkező rendellenességek miatt a bőr rendkívül érzékennyé válik a napfényre. Ennek következtében még az enyhe napfénynek való kitettség is súlyosan károsítja a bőrt, annyira, hogy az orr és az ujjak leeshetnek, az ajkak és az íny pedig olyan feszessé válhatnak, hogy a fogak, bár nem nagyobbak a szokásosnál, úgy néznek ki, mintha fenyegetően kiállnának.

David Dolphin, a Brit Columbia Egyetem munkatársa, aki Kanada egyik legjobb vegyésze lett, 1985-ben írta le a porfíriás betegek fényérzékenységét, és annak lehetőségét, hogy a visszahúzódó íny agyarak látszatát keltheti. Azt is felvetette, hogy a fokhagyma olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely súlyosbítja az állapotot, és hogy míg a porfíriát ma már vérkészítmények (például a porfirinszintézist akadályozó hematin) beadásával kezelik, egykor az áldozatok talán vérivással próbálkoztak öngyógyítás címén.

Mindez érdekes spekulációnak bizonyul, amivel egy apró probléma van. Nem igazán állja ki a tudomány próbáját. A porfíria valóban egy borzasztó betegség, de nem jelenti azt, hogy vámpírok léteztek. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.