Balul sült el egy restauráció, barokk festményt meszeltek le: ebből is mém lesz?

Olvasási idő kb. 2 perc

Templomfestés során tüntettek el 300 éves festményeket egy tenerifei templomban.

Mindannyian emlékszünk a pár évvel ezelőtti naiv, furcsa Krisztus-arcképre, melyet egy magát restaurátornak kiadó asszony torzított el. A majomszerű portré azóta is a keresztény mémek kedvenc alapanyaga. 

A tenerifei templom papja nyilvánosan is elnézést kért a képrombolásért. Mint mondta, nem tudta, hogy a freskók ennyire régiek és védettek. A szakértők most vizsgálják, vajon megmenthetőek-e a falfestmények a barbár meszelést követően. 

Átfestették Tenerife egyik vulkánkitörésben elpusztult középkori templomának barokk freskóját
Fotó: Gabriel Mello / Getty Images Hungary

Barokk freskókat festettek át véletlenül

„Most már Isten kezében vagyunk” – kommentálta a történteket a Guardian szerint Héctor Lunar. A pap véletlenül a teljes templom kimeszelését rendelte el a hírek szerint, ami érintette a 300 éves festménymaradványokat is. A műemléki védelem alatt álló freskórészlet a nagyheti készülődés közepette vált a fedőfesték prédájává.

Az El Tanque városában található Páduai Szent Antal plébániatemplomban történt incidens a lakosság komoly felháborodását váltotta ki. A kanári-szigeteki kormányzat vizsgálja az ügyet, próbálják megtalálni lehetőségeket a védett műemlék helyreállítására. A lelkipásztor nemrég menekült Venezuelából a szigetre, hazájában a rezsim bírálatáért üldözték, így a tenerifei és a spanyol szokásokkal, rendeletekkel és a műemlékvédelemmel emiatt nem volt még tisztában a tisztasági festés elrendelésekor. 

Elfelejtettek szólni az új papnak, hogy védett műemlék a kép
Fotó: Annadokaz / Getty Images Hungary

Nem az első eset, amikor valamit átfestenek egy spanyol templomban

A Szent Antal-templom freskói egy évtizede élveztek műemléki védettséget, még az 1700-as évekből származtak, a templom 1706-os, egy vulkánkitörés miatti leégését követő restaurációjakor készültek. A freskókat két évtizeddel ezelőtt fedezték fel és állították helyre, 2011-ben kapott műemléki besorolást a több száz éves festménytöredék. Ekkor könnyen eltávolítható, konzerváló fedőfestéket kaptak. A freskók a város büszkeségeinek számítottak. A nemrég a városba érkezett Lunarnak állítása szerint a védettségről senki nem szólt, és ő pusztán széppé akarta tenni a templombelsőt a húsvéti ünnep idejére. Vállalja az esetleges büntetést tettéért. 

Spanyolhonban történt már hasonló
Fotó: AFP

Nem ez az első eset, hogy egy spanyol katolikus emléket valami véletlen folytán megsemmisítő restaurációnak vetnek alá. Bár közel 10 évvel ezelőtt történt, de mindannyian élénken emlékszünk még a monicsicsivé átmázolt Jézus-festményre, mely anomáliára szintén spanyol földön került sor.

Cecilia Giménez még 2012-ben egy spanyol falu templomában magánszorgalomból restaurálta felismerhetetlenre Elías García Martínez Ecce Homo című művét.

A történet akkoriban bejárta a világsajtót, hatalmas reklámot csinált a városkának, a „bundás Jézus” vagy „moncsicsi Jézus” gúnynevekkel illetett festményt pedig azóta is rengeteg turista szeretné élőben megnézni. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.