Sivatagnak is hihetnénk az Alföldöt a mostanában készült fotók alapján – az ELTE kutatói mesterséges intelligencia segítségével próbálják föltérképezni, hogyan lehetne minél több vizet visszatartani.
Sárga, kiégett pusztaság jelenleg az Alföld jelentős része. A Pitvaros környéki puszták leginkább sivatagra emlékeztetnek, pusztító a kánikula és a csapadék hiányának hatása a Körös-Maros Nemzeti Parkra. Tiszta csoda, hogy a nemzeti park gulyája még kitart a területen – számolt be a Békés Vármegyei Hírportál Jakab Gusztávnak, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense tapasztalatairól.
MI segíthet az alföldi aszály megoldásában
Az ELTE kutatói mesterséges intelligencia segítségével próbálják föltérképezni, hogy hogyan nézhetett ki az Alföld évszázadokkal ezelőtt. A kísérelt roppant izgalmas, ám a kíváncsiság kielégítése mellett gyakorlati haszna is lehet.
Segíthet megérteni, hogyan működött az Alföld tája a vízrendezés előtt, ami kulcsfontosságú lehet napjaink vízvisszatartási törekvéseihez.
Ilyen kezdeményezés például a „Vizet a Tájba” program, amelynek célja az alföldi vízpótlás és vízmegtartás. A Sebes-Körös és a Berettyó között 4,5 kilométeren keresztül kanyargó egykori Sebes-Körös-medret helyi kezdeményezésre vízzel töltötték föl a Sebes-Körösből a vízügyi igazgatóság szakemberei. Az aszályvédelmi akcióterv fontos célja, hogy minél több, szárazon álló holtágat és csatornát vízzel töltsenek föl, amelyek segíthetnek a környék vízgazdálkodási gondjainak enyhítésében.
