Alvás közben az agy nemcsak emlékeket rögzít, hanem a tapasztalatok alapján a jövőben várható történéseket is igyekszik előre jelezni. Egy új kutatás egyértelműen kimutatta ezt a fantasztikus (és eddig talán tudományos-fantasztikusnak gondolt) képességet.
Amikor az utcán egy jósnő elkapja a kezed, hogy elmondja, mi vár rád, csak legyintesz, és nem foglalkozol vele? Pedig többnyire nem légből kapott dolgokat talál ki, hanem a tapasztalatait és a jó megfigyelőképességét kihasználva jelzi előre a jövőt. Most kísérleti úton bizonyították, hogy erre te magad is képes vagy, csak le kell pihenned hozzá, hogy álom jöjjön a szemedre. A Nature magazinban közölt legújabb kutatások szerint alvás közben az agy egyszerre konszolidálja a múltat, és próbálja előre látni, mit hoz a jövő.
Mindenki képes lehet megjósolni a jövőt
A jósló álmok szinte minden kultúrában és mitológiában felbukkannak, már az Ótestamentumban is olvashatunk a József által megfejtett fáraói álomról, amely a hét szűk esztendő közeledtére figyelmeztetett. Mindig is léteztek a jövő sugallataira érzékeny emberek, akik mintha az időben előre láttak volna. Elég csak Leonardo da Vinci korát messze megelőző technikai látomásaira vagy a sci-fi témájú regényírók, például Verne Gyula jövendöléseire gondolni. De a hétköznapjainkban is felbukkannak olyan megérzések, amelyek valamiképpen előre jelzik, mi vár ránk, noha az adott helyzet ismeretéből ezek nem következnének. A jövőérzékelés mindeddig misztikusnak tűnő jelenségének az idegi alapjaira bukkantak rá a Rice Egyetem és a Michigani Egyetem kutatói.
Laboratóriumi patkányokat vizsgálva tanulmányozták a pihenő állatok agyát. Korszerű képalkotó rendszer segítségével tették láthatóvá a látókéregben aktiválódó idegek tevékenységét. Az állatokat előzőleg egy útvesztőbe helyezték, amelynek két végpontján jutalomfalatok várták őket. Miközben pár kört megtéve megismerkedtek a pályával, a rendszer beazonosította a működésbe lépett neuronjaikat. Később, amikor kipihenték fáradalmaikat, az alvó állatok agyában ismét aktiválódtak az útvesztő térbeli tulajdonságait kódoló idegsejtek, vagyis más szóval álmukban újra lejátszódott a bejárt út. De nem csak ennyi történt, ez az újabb kísérletnél derült ki.
Amikor másodszor helyeztük az állatokat a kísérleti környezetbe, olyan dolgokat produkáltak, amiket az agyuk alvás közben tanult meg. Mintha a tereppel kapcsolatos újabb tapasztalatot már azelőtt elsajátították volna, hogy visszakerültek az útvesztőbe
– magyarázta Caleb Kemere, a Rice Egyetem agykutatója.
Az agy „újrahuzalozza” magát, hogy megjósolhassa a jövőbeli történéseket
A kísérlet során először figyelték meg az úgynevezett neuroplaszticitás működését alvás közben. Ez az agynak azt a tulajdonságát jelenti, hogy képes az idegsejtek közötti új kapcsolatok kialakításával a saját szerkezetét átalakítva önmagát tökéletesíteni.
Azokat a mechanizmusokat vizsgáltuk, amelyek lehetővé teszik az idegsejtek számára, hogy újrahuzalozzák a tanultakat, így az agy a tapasztalati emlékekből kiindulva mintegy előre jelzi a jövőt, vagyis azt, hogy mire számíthatunk
– fejtette ki Kamran Diba, a kutatásról készült tanulmány szerzője.
Ha ezt így túl elméletinek találod, gondolj a saját emlékeidre! Biztosan te is éreztél már olyat, hogy amikor felébredtél, megértettél egy problémát, amin azelőtt hosszan rágódtál, mondhatni: ráébredtél a megoldására. Ennek a tudományos magyarázatát látjuk most: nyugalmi állapotban az agyban a neuronok a tapasztalatokat feldolgozzák, és ez alapján segítenek továbblépni. Ha a leendő lottóötöst nem is fogják nekünk elárulni, képessé tesznek minket a várható jövőbeli történésekhez való jobb alkalmazkodásra.
Ha olvasnál még az álmokról és az agykutatásról, ide kattintva megteheted.
