Megvalósulhat a gazdák rémálma: a klímaváltozás növekvő tavaszi fagykárokat és terméskiesést hozhat a jövőben Magyarországon, aminek súlyos következményei lehetnek.
A globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon, a gyümölcsösöknél a terméskiesésért 80 százalékban mégis a tavaszi fagykár a felelős, hívja fel a figyelmet a Másfélfok. Az egyre korábbra tolódó virágzási időszak egybeeshet ezzel, aminek komoly következményei lehetnek.
Ez a változás veszélybe sodorta az országos zászlóshajót, a szabolcsi almát, ahogyan más gyümölcsöket is. Korábban alma- és szilvatermelésben nagyhatalomnak számított Magyarország, mára azonban a meggyen kívül a többi gyümölcs termelése visszaesett. Jelenleg az alma adja hazánk termelt fás gyümölcsmennyiségének 70 százalékát, a gyümölcsöt termő terület 40 százaléka pedig Szabolcs-Szatmárban található. Az itt termő almából készítik a hungarikumként nyilvántartott Szabolcsi Almapálinkát is.
A klímaváltozás átrendezheti a magyar almatérképet, ha nem csökkennek a kibocsátások. Ha a pesszimista forgatókönyvet követi az emberiség, a század végére a jelenleginek akár a duplájára is nőhet a fagyveszélyes évek száma, ami terméskiesést okozhat.
A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések – például fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése – mellett a megelőzésre, a kibocsátások csökkentésére kellene törekednünk annak érdekében, hogy megóvjuk a gyümölcsöket.
Ha az eltérő mértékű felmelegedést modellező szcenáriókat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy század közepéig szignifikáns változás nem várható a mostanihoz képest, de utána élesen elválik egymástól két lehetséges jövőkép: az egyik akkor valósul meg, ha tartjuk magunkat a párizsi klímacélokhoz, a másik pedig akkor, ha nem.
A pesszimista forgatókönyv szerint amennyiben nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is, ami különösen az almát fogja érinteni,
de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora és az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusának elemzése szerint.
A téli, mélynyugalmi fázisban károsító, -20 fok alatti fagyok a globális felmelegedés hatására ma már szinte egyáltalán nem fordulnak elő, viszont továbbra is veszélyt jelent a tavaszi virágzás alatti fagy, ami a legérzékenyebb fázisban éri a gyümölcsfákat.
Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 fok alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50 százalékos termésveszteséghez vezet.
Sajnos az idei extrém meleg február-március miatt a szokásosnál jóval korábban beinduló vegetációban is kárt okoztak a márciusi virágzás alatti fagyok, legkiterjedtebben március 20-án reggel.
A számítások azt jelzik, hogy várhatóan hosszú távú stratégiát szükséges kidolgozni ahhoz, hogy az alma termesztést megfelelő hatékonysággal folytatni lehessen. Ez olyan drasztikusabb változtatást is jelenthet, mint például fagytűrő fajtákra való áttérést, vagy az almatermesztő régiók átrendeződését.
