Zanza!

Ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna a fejlesztő cégek a perekben. A biotechnológia ipara azonban virágzik, és fejlődik - írja genetikai szakértőnk, aki most néhány ellentmondást tesz helyre.

gmo

Genetikai szakértőként sokszor kérdezik tőlem, mit gondolok a génmódosított növényekről, kell-e félni tőlük, vagy okoznak-e egészségkárosodást. A kérdésre nehéz röviden pontos választ adni. A magyar emberek általában tartózkodnak a génmódosított növényektől. A génmódosított szó ma már pejoratív értelemmel bír a köztudatban, ami főleg a téves vagy nem pontos információknak köszönhető. A feltett kérdéshez visszatérve, én minden esetben azt válaszolom, hogy attól függ, miben módosítják a növény. Ezen általában meglepődik a kérdező. Mit jelent az, hogy attól függ? Most károsak vagy nem?

A génmódosított kukorica például nem árt

A génmódosított élőlény (genetically modified organism, azaz GMO) kifejezés egy gyűjtőnév. Olyan élőlényeket értünk alatta, amelyek örökítőanyagát génsebészeti úton megváltoztatták. Minden esetben meg kell nézni, hogy mit módosítottak az élőlényben. Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben génmódosított kukorica növényről beszélünk. Ha most belegondolunk, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoz, pedig génmódosított. Véleményem szerint bátran fogyasztható a példaként leírt génmódosított kukorica.

Nézzünk meg egy másik példát is. A növénytermesztés gazdaságilag fontos kérdés. A jobb terméshozam érdekében ki kell választani a legalkalmasabb növényfajtát. A burgonya növény egyik kártevőjét burgonyabogárnak nevezik. Mivel a bogár a növényt eszi, ezért védekezni kell ellene. Az 1990-es években több olyan génmódosított burgonya növényt állítottak elő, amelybe a kutatók beépítettek egy „bogárölő gént". Ez a génmódosított növény olyan mérget termelt a sejtjeiben, amely elpusztítja azt őt fogyasztó burgonyabogarat. Ebben az esetben már nem lehet kizárni az egészségkárosító hatást.

Már csődbe mentek volna

A két példa alapján talán érzékelhető, hogy általánosságban nem lehet azt mondani a génmódosított növényekről, hogy jók vagy rosszak. Mivel gazdasági előnnyel bír a génmódosított növény a normállal szemben, ezért elterjedtek a génmódosított növényekből készült élelmiszerek. A mindennapi emberek közül kevesen tudják, de például az Egyesült Államokban már több mint húsz éve fogyasztanak génmódosított élelmiszereket. Ismerve az amerikai jogrendszert, ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna fejlesztő cégek az ellenük indított perekben. A biotechnológia ipara azonban virágzik, és fejlődik.

Az Európai Unióban nagy ellenállás van a génmódosított élelmiszerekkel szemben. Ennek az oka inkább gazdasági, mint tudományos. Döntően amerikai cégek fejlesztettek ki, és szabadalmaztattak génmódosított növényeket, nem pedig európaiak. Ez ellenállás ebben keresendő.

 

 

gmo3
Fotó:Global Vision Consulting Ltd
Vita az új génmódosított burgonyáról

Az új Európai Bizottság - 12 év után először - engedélyezte egy új genetikailag módosított élelmiszernövény termesztését az Európai Unióban, írja hírlevelében az LMP. A BASF konszern új burgonyafajtája olyan gént tartalmaz, mely bizonyos antibiotikumokkal szemben rezisztenciát okoz, így a termelésbe vonásának súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Az ilyen gének használatát a WHO1 és az Európai Gyógyszerügynökség2 is kiemelkedően kockázatosnak tartja, az új fajtával kapcsolatban pedig még az általában GMO-párti Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalban is heves viták folytak.

Véleményem szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudja, az általa vásárolt élelmiszer mit tartalmaz. A génmódosított élelmiszer összetevőit törvényileg fel kell tüntetni a terméken, bár ez sokszor nehezen kivető a termék címkéjén. Mivel senki sem kötelezhető génmódosított élelmiszer fogyasztására, ezért mindenki saját meggyőződése szerint táplálkozzon.

Dr. Nagy Zsolt

genetikai szakértő

dr.nagy.zsolt@nagygendiagnosztika.hu

 

Blogmustra