Genetikai szakértőként sokszor kérdezik tőlem, mit gondolok a génmódosított növényekről, kell-e félni tőlük, vagy okoznak-e egészségkárosodást. A kérdésre nehéz röviden pontos választ adni. A magyar emberek általában tartózkodnak a génmódosított növényektől. A génmódosított szó ma már pejoratív értelemmel bír a köztudatban, ami főleg a téves vagy nem pontos információknak köszönhető. A feltett kérdéshez visszatérve, én minden esetben azt válaszolom, hogy attól függ, miben módosítják a növény. Ezen általában meglepődik a kérdező. Mit jelent az, hogy attól függ? Most károsak vagy nem?
A génmódosított kukorica például nem árt
A génmódosított élőlény (genetically modified organism, azaz GMO) kifejezés egy gyűjtőnév. Olyan élőlényeket értünk alatta, amelyek örökítőanyagát génsebészeti úton megváltoztatták. Minden esetben meg kell nézni, hogy mit módosítottak az élőlényben. Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben génmódosított kukorica növényről beszélünk. Ha most belegondolunk, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoz, pedig génmódosított. Véleményem szerint bátran fogyasztható a példaként leírt génmódosított kukorica.
Nézzünk meg egy másik példát is. A növénytermesztés gazdaságilag fontos kérdés. A jobb terméshozam érdekében ki kell választani a legalkalmasabb növényfajtát. A burgonya növény egyik kártevőjét burgonyabogárnak nevezik. Mivel a bogár a növényt eszi, ezért védekezni kell ellene. Az 1990-es években több olyan génmódosított burgonya növényt állítottak elő, amelybe a kutatók beépítettek egy „bogárölő gént". Ez a génmódosított növény olyan mérget termelt a sejtjeiben, amely elpusztítja azt őt fogyasztó burgonyabogarat. Ebben az esetben már nem lehet kizárni az egészségkárosító hatást.
Már csődbe mentek volna
A két példa alapján talán érzékelhető, hogy általánosságban nem lehet azt mondani a génmódosított növényekről, hogy jók vagy rosszak. Mivel gazdasági előnnyel bír a génmódosított növény a normállal szemben, ezért elterjedtek a génmódosított növényekből készült élelmiszerek. A mindennapi emberek közül kevesen tudják, de például az Egyesült Államokban már több mint húsz éve fogyasztanak génmódosított élelmiszereket. Ismerve az amerikai jogrendszert, ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna fejlesztő cégek az ellenük indított perekben. A biotechnológia ipara azonban virágzik, és fejlődik.
Az Európai Unióban nagy ellenállás van a génmódosított élelmiszerekkel szemben. Ennek az oka inkább gazdasági, mint tudományos. Döntően amerikai cégek fejlesztettek ki, és szabadalmaztattak génmódosított növényeket, nem pedig európaiak. Ez ellenállás ebben keresendő.
Vita az új génmódosított burgonyáról
Az új Európai Bizottság - 12 év után először - engedélyezte egy új genetikailag módosított élelmiszernövény termesztését az Európai Unióban, írja hírlevelében az LMP. A BASF konszern új burgonyafajtája olyan gént tartalmaz, mely bizonyos antibiotikumokkal szemben rezisztenciát okoz, így a termelésbe vonásának súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Az ilyen gének használatát a WHO1 és az Európai Gyógyszerügynökség2 is kiemelkedően kockázatosnak tartja, az új fajtával kapcsolatban pedig még az általában GMO-párti Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalban is heves viták folytak.
Véleményem szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudja, az általa vásárolt élelmiszer mit tartalmaz. A génmódosított élelmiszer összetevőit törvényileg fel kell tüntetni a terméken, bár ez sokszor nehezen kivető a termék címkéjén. Mivel senki sem kötelezhető génmódosított élelmiszer fogyasztására, ezért mindenki saját meggyőződése szerint táplálkozzon.
Dr. Nagy Zsolt
genetikai szakértő
