#ÉLETEM

A génmódosítás nem az ördög műve

2010. március 7., vasárnap 09:11

Ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna a fejlesztő cégek a perekben. A biotechnológia ipara azonban virágzik, és fejlődik - írja genetikai szakértőnk, aki most néhány ellentmondást tesz helyre.

gmo

Genetikai szakértőként sokszor kérdezik tőlem, mit gondolok a génmódosított növényekről, kell-e félni tőlük, vagy okoznak-e egészségkárosodást. A kérdésre nehéz röviden pontos választ adni. A magyar emberek általában tartózkodnak a génmódosított növényektől. A génmódosított szó ma már pejoratív értelemmel bír a köztudatban, ami főleg a téves vagy nem pontos információknak köszönhető. A feltett kérdéshez visszatérve, én minden esetben azt válaszolom, hogy attól függ, miben módosítják a növény. Ezen általában meglepődik a kérdező. Mit jelent az, hogy attól függ? Most károsak vagy nem?

A génmódosított kukorica például nem árt

A génmódosított élőlény (genetically modified organism, azaz GMO) kifejezés egy gyűjtőnév. Olyan élőlényeket értünk alatta, amelyek örökítőanyagát génsebészeti úton megváltoztatták. Minden esetben meg kell nézni, hogy mit módosítottak az élőlényben. Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben génmódosított kukorica növényről beszélünk. Ha most belegondolunk, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoz, pedig génmódosított. Véleményem szerint bátran fogyasztható a példaként leírt génmódosított kukorica.

Nézzünk meg egy másik példát is. A növénytermesztés gazdaságilag fontos kérdés. A jobb terméshozam érdekében ki kell választani a legalkalmasabb növényfajtát. A burgonya növény egyik kártevőjét burgonyabogárnak nevezik. Mivel a bogár a növényt eszi, ezért védekezni kell ellene. Az 1990-es években több olyan génmódosított burgonya növényt állítottak elő, amelybe a kutatók beépítettek egy „bogárölő gént". Ez a génmódosított növény olyan mérget termelt a sejtjeiben, amely elpusztítja azt őt fogyasztó burgonyabogarat. Ebben az esetben már nem lehet kizárni az egészségkárosító hatást.

Már csődbe mentek volna

A két példa alapján talán érzékelhető, hogy általánosságban nem lehet azt mondani a génmódosított növényekről, hogy jók vagy rosszak. Mivel gazdasági előnnyel bír a génmódosított növény a normállal szemben, ezért elterjedtek a génmódosított növényekből készült élelmiszerek. A mindennapi emberek közül kevesen tudják, de például az Egyesült Államokban már több mint húsz éve fogyasztanak génmódosított élelmiszereket. Ismerve az amerikai jogrendszert, ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna fejlesztő cégek az ellenük indított perekben. A biotechnológia ipara azonban virágzik, és fejlődik.

Az Európai Unióban nagy ellenállás van a génmódosított élelmiszerekkel szemben. Ennek az oka inkább gazdasági, mint tudományos. Döntően amerikai cégek fejlesztettek ki, és szabadalmaztattak génmódosított növényeket, nem pedig európaiak. Ez ellenállás ebben keresendő.

 

 

gmo3
Fotó:Global Vision Consulting Ltd
Vita az új génmódosított burgonyáról

Az új Európai Bizottság - 12 év után először - engedélyezte egy új genetikailag módosított élelmiszernövény termesztését az Európai Unióban, írja hírlevelében az LMP. A BASF konszern új burgonyafajtája olyan gént tartalmaz, mely bizonyos antibiotikumokkal szemben rezisztenciát okoz, így a termelésbe vonásának súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Az ilyen gének használatát a WHO1 és az Európai Gyógyszerügynökség2 is kiemelkedően kockázatosnak tartja, az új fajtával kapcsolatban pedig még az általában GMO-párti Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalban is heves viták folytak.

Véleményem szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudja, az általa vásárolt élelmiszer mit tartalmaz. A génmódosított élelmiszer összetevőit törvényileg fel kell tüntetni a terméken, bár ez sokszor nehezen kivető a termék címkéjén. Mivel senki sem kötelezhető génmódosított élelmiszer fogyasztására, ezért mindenki saját meggyőződése szerint táplálkozzon.

Dr. Nagy Zsolt

genetikai szakértő

dr.nagy.zsolt@nagygendiagnosztika.hu

 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.03.07 19:46:43nancsi

    Kedves Dr. Nagy Zsolt, mi pénzed van arra, hogy a jelenlegi GMO növények károsságát 20 éven belül kimutatják? 1:1-ben állom a fogadást.
    De ha el is tekintünk ettől, hogy milyen veszélyesek, a lényeg az: tök fölöslegesek. Én részemről nem tervezem Afrikát, meg Kínát, stb megmenteni. Az ő megmentésükhöz egyébként sem GMO növény kellene, hanem néhány 1000 konténer óvszer. Meg mondjuk az, hogy a különböző egyházak ne gondolják ördögtől valónak a fogamzás szabályozást. Merthogy ha Etiópia N millió embert tud eltartani, és él ott 2*N, akkor nem az a megoldás, hogy átlagosan 8 gyereket szül minden nő.
    EU viszonylatban a népesség csökken, eddig teljesen jól megoldottuk a mg termelést GMO növények nélkül. Vagyis nagyobb terméshozam nem kell. A gyomirtás szintén nem érv, mivel számítógép vezérelt kapagép bárki számára elérhető (Magyaroszágon is van ilyen, keressetek rá a totalcaron valami linuxos traktor vagy hasonló címen futott). 0 gyomirtó szer, teljesen bio termelés megoldható. Még 5-10 év és a tetveket is leszedik a növényekről szoftverből. Öntözést ha az egyiptomiak meg tudják oldani abból a p.csnyi vízhozamú Nílusból, akkor talán nekünk is menni fog a Duna, és hasonló kaliberű folyókból. Na, még valami érv a GMO mellett? Ja, kéne a profit egy amcsi multinak. Köszönöm doktor úr, tudtam én hogy ismerjük egymást valahonnan.

  • 2010.03.07 19:50:16wendy tesztaburger

    igen, rakosgassuk ide-oda a géneket, egy generáció alatt, mert eddig is ezt csináltuk, csak több ezer éven keresztül.

    aztán majd egyszer csak földanya megunja és visszaüt...én a magam részéről nem provokálnám a dolgot ennyire!

  • 2010.03.07 19:56:01wendy tesztaburger

    Amúgy addig amig a növények ide-oda hibridizálnak fajok közt is, természetes jellegüknél fogva, addig ez az egész GMO-s cucc egy hatalmas nagy lőporos hordó.


    És ehhez képest kismiska az a téma, hogy mennyire árt vagy nem árt táplálkozástanilag a transzgénes növény.

  • 2010.03.07 20:18:07nanemúgyvanaz

    A magyar sertéstenyésztőnek legkevésbé amerikai GMO-mocskos takarmány vásárlására van kedve meg pénze.

    De te csak HAZUDOZZ nyugodtan tovább,

    te senkiházi KÚTMÉRGEZŐ.

  • 2010.03.07 20:20:12Ádám567

    Én nem tudom, hogy ki mit olvasott, de szerintem a cikk nem a génmódosítást támogatja. Azt mondja, hogy nézzük meg, hogy mit módosítanak, és azután döntsünk. Nanemúgyvanaz, a cikk utolsó részét már valószínűleg nem olvastad, ahol azt írják, hogy a génmódosított élelmiszereket fel kell tüntetni, hogy ne tévesszék meg a fogyasztót. Szerintem a cikk írója nem elfogult. A burkolt anyázás meg talán nem ide illik.

  • 2010.03.07 20:27:46Ádám567

    Kedves Pjeter! A cikkben sehol sem szerepel, hogy Magyarországon termeljünk GM növényeket, mert ettől szép az élet. Azt írja a szerző, hogy nézd meg mit módosítottak, és után dönts. Két szélsőséges példán keresztül bemutatja a szerző, hogy lehet előnyös és káros is. Szerintem ez jó. Gondolkodjunk, ne szitkozódjunk.

  • 2010.03.07 20:30:03boldii

    Javaslom a korábbi rizsbotrány hireinek átolvasását is. Mindenki azt hitte, semmi gond nincsen, aztán meg csodálkozik, hogy bocs, ezt nem is gondoltuk volna. Hogy nagyobb védőtávolság kellett volna? Ja, bocs, biztonságosnak tűnt. Hogy más fajtákkal kereszteződött és elterjed óriási területen? Bocs. Hogy soksok tonna rizst kellett kidobni, mert eszúrtuk. Bocs.

    http://money.cnn.com/magazines/fortune/fortune_archive/2007/07/09/100122123/index.htm

    (volt jobb cikk is, talán a national geographic-ban, aki tudja, külde át)

  • 2010.03.07 20:34:15henriett

    Nancsi, a cikkben sehol sem szerepel Afrika megmentése. Az sem szerepel, hogy a GM növények a világ megmentéséhez kellenek. Azt emelik ki, hogy nem mindegy, hogy mit módosítunk. Ez alapján ítéljünk.

  • 2010.03.07 20:38:20henriett

    Kiona. Én utánanéztem a neten, Dr. Nagy Zsolt alapvégzettsége biológus. Egy biológus talán tud annyit erről a témáról, mint egy agrármérnök. Más oldalról, mivel azt írja, hogy gondolkodjunk, informálódjunk, és csak utána döntsünk, ez nekem szimpatikus. Én nem szeretem, hogy mindenki csak állít, ellenez, miközben több ezer féle Gm növény van ma már. Én sem hiszem, hogy ez mind jó, de hogy mind egészségkárosító lenne, na azt sem.

  • 2010.03.07 20:40:53henriett

    Degac, talán jobban tennéd, ha inkább elolvasnád ismét a cikket. A GM kérdést ne általánosságban vizsgáld csak. Kérdezz rá, hogy az adott növénynél mit módosítottak, és utána dönts. Ez az egész, hogy csak jó vagy csak rossz, elég demagóg.

  • 2010.03.07 21:02:57boldii

    No itt van az a pont, ahol nem értünk egyet. Én nem mondom, hogy debilek leszünk. Az ilyen rémisztgetés káros, mert nincs alapja és erre könnyű visszavágni, hogy de nem.

    Ellenben senki nem bizonyította, mert szinte lehetetlen, hogy NE lennének egészségügyi, gazdasági, társadalmi, mezőgazdasági, ökológiai hátrányai a GMO-nak.

    És végül senki nem tudja, hogyan áll a költség-haszon arány a GMO bevezetésével.

    Én elhiszem, hogy LEHET, hogy biztonságos (másnéven egyelőre nem tudunk róla, hogy káros lenne). De nem akarok semmit bevezetni, amíg nem muszáj, vagy nem TUTI biztonságos.

    És a kettő között van óriási különbség.

  • 2010.03.07 21:16:23mayt.0.10

    Ragozhatjuk akármeddig de a lényeg hogy ez egy olyan technológia amit nem vizsgáltak
    meg kellőképpek és kellően hosszú ideig , és kellően sok szempontból, és FŐLEG FÜGGETLENÜL, így a kockázatok és kár mértékének tekintetbevételével ISZONYATOSAN
    nagy felelőtlenség kiengedni a termelésbe és fogyasztásba. ( ami persze már megtörtént )
    És ez nem méregzöld-ség hanem csak józan gondolkodás hogy ne kövessük el mindig és
    mindig ugyanazokat a hibákat. ( Mindenki hallott a DDT-ről )

  • 2010.03.07 23:21:24kiona

    Kedves henriett, senki nem mondta, hogy a szerző nem jó biológus, de tekintve, hogy orvos lett belőle, egyértelmű, hogy nem a kukoricamoly és a kukoricabogár kártétel problémáival foglalkozik, az írásából kiderül. Én sem írok cikket az autoimmun és metabolikus csontbetegségek kutatásáról, mert abban nem vagyok szakértő. Főleg nem hülyítem a népet olyasmivel, hogy az amerikai jogrendszert ismerve már tönkrementek volna a fejlesztő cégek. Ez egy butaság. A tájékozódást illetően igazad van, de olyan írásokból tájékozódj, aminek van szakmai alapja. Nem minden gmo káros, de amíg nincs az orrod előtt a kutatási anyag és a hatástanulmány – márpedig egyszerű fogyasztóként sosem lesz – addig fogalmad nincs róla, hogy mit eszel! Ha van kedved utánanézni, olvasd el, mit jelent a lényegi azonosság elve, ami alapján az amerikai gmo engedélyeztetés működik. Utána hidd el, kétszer meggondolod, mit egyél meg a Gmo-k közül.

  • 2010.03.08 07:24:11Indexgarfield

    Kedves Esztergirl!

    Az a gondolat, hogy a GMO-s élelmiszerek jelentik a megoldást az éhezőknek a nagyobb terméshozam és a nagyobb ellenálló képesség miatt, az valóban egy jó gondolat, de leginkább éppen a GMO-ban érdekelt cégek terjesztik az emberek megvezetésére.

    Ahhoz, hogy érthető legyen, hogy ez miért megtévesztés, egy pár szó a GMO-s élelmiszerek működéséről.
    Pl a génkezelt kukoricában számos változtatás van. A változtatások között van néhány olyan génszekvencia, amelynek a "másolásvédelem" a célja. Konkrétan a növény elpusztítja a saját szaporító sejtjeit, így a GMO kukorica szaporodásra képtelen!

    Épp emiatt nem lesz soha megoldás az éhezésre.
    Sőt, nagyságrendekkel drágább az ilyen élelmiszer. Hiszen normál esetben a gazda megveszi a kukoricát, majd a meglévő állományból szaporít tovább, és így nem kell évről évre megvenni, hanem gazdálkodhat tovább.
    Ezzel szemben a génkezelt kukorica nem szaporítható, hanem mindig meg kell újra venni, ami hihetetlenül nagy költség.
    Azon felül éppen a módosítás miatt nagyságrendekkel drágább mint a hagyományos kukorica, és az említett okok miatt ezt a drágább árat is sokkal többször kell kifizetni, ami már nagyságrendileg is magasabb árat eredményez.

    Éhező országokban SOHA nem fognak ilyen kukoricát és élelmiszert venni.
    Ha hagyományos kukoricához hozzájutnak, akkor van esélyük azzal gazdálkodni évről évre, de a GMO-t sosem lesz pénzük megvenni sem évről évre, de még egyszer sem.

    Tehát sajnos a jó szándékú emberek átverése ez a gondolat, hogy ez majd segít. Ez senkinek sem segít, csak az amerikai cégeknek, akik milliárdokat keresnek ezzel.

    Ami még gond a kukoricával, hogy a spórolás azon van, hogy nem kell permetezni, mert a kártevőkre káros toxint a kukorica saját maga termeli meg!!!
    Ez az egyik amiért megéri ilyet termeszteni. Azonban amíg a permetezés az élelmiszer megmosásával többé-kevésbé eltávolítható, addig az a toxikus anyag amelyet a növény maga termel, az bizony benne van a növényben. Kutatások alapján ezek nagyságrendekkel károsabbak mint a permetező szerek.

    A másik érdekesség, hogy a terméshozam növekedése a kukorica esetében mindössze 5%! Kérdéses, hogy ez az kb. 5%-nyi profit többlet miatt megéri-e vegyszert termelő kukoricát ennünk, amely ráadásul számos olyan gént tartalmaz, amelynek az élettani hatásairól semmi információnk nincs. Ha például rákot okoz, akkor az 30-40 év múlva derülhet ki először. Nem azért, mert annyi idő alatt alakul ki a rá, hanem azért, mert addigra lehet kutatni és bizonyítani.
    Az, hogy a dohányzás rákot okoz, a hetvenes években még komoly vitákat váltott ki az USA-ban, és csak sok évtizedes kutatások és bírósági perek nyomán fogadták el. Addig a dohánygyárak arról beszéltek, hogy a dohányzás egészséges! És ezt a többség el is hitte!
    Ahogy ennek bizonyítása több évtizedbe került, úgy a GMO-k valódi vizsgálata is legalább ennyibe kerül.

    Én biztos nem fogok GMO-s élelmiszert adni a gyerekeimnek. Persze amíg megtehetem, hogy nem adok, mert sajnos egyenlőre nem kötelező ráírni a termékekre, így azt etetnek velünk amit akarnak.

    Még egy gondolat: Ott, ahol GMO termelés folyik, ott igen nagy körzetben nem minősülhet semmi sem bio élelmiszernek. Magyarország viszonylag jó biotermelésbe, csak nem itthon, hanem külföldön kerül értékesítésre. Ha jöhet a GMO, akkor ezt elveszítjük.

  • 2010.03.08 07:51:40eszkep

    "Ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna a fejlesztő cégek a perekben."

    Muhaha!
    Meg a dohánygyártó cégek is már csődbe mentek mi?
    Elég gáz, ha nyiltan hülyének nézik az embert egy honlapon. Komolytalan...

    Magyarországnak komoly lhehetősége van a MINŐSÉGI élelmiszerek termelésében, a szart hagyjuk meg az amerikaiaknak.

  • 2010.03.08 08:09:23szunyi

    Búza pl. nem (önbeporzó).

  • 2010.03.08 08:23:07Kasya

    Nem olvastam végig az összes HSZ-t, de...
    A cikk írója egy átfogó, nem túl részletes és adat dús cikket tett elénk. A biotechnológiát ajánlom kedves olvasóknak, hogy tanulgassák, mert látom, sokaknak iskolázottsági hiánya van.

    A biotechnológiát elutasítoknak javaslom, hogy térjenek át a gyógyszerekről a homeopátiára. Ne egyenek semmi importáltat. Utolsó sorban minden élelmiszernél végezzék el az összetétel vizsgálatot + PCR vizsgálatot. A végén kiderítik, hogy itthon is termesztenek GM növényeket, csak nem teszik közzé :)

  • 2010.03.08 08:36:51nikkel

    Szóval nem lehet a GM kukoricát továbbszaporítani?

    Ez tényleg brutálul hangzik azok számára akik nem tudják, hogy a világ nagyrészén már vagy hatvan éve hibridkukoricát termelnek, ami szintén nem szaporítható tovább eredményesen. Ami meg rovaroknak toxin, az gerinceseknek nem föltétlenül káros.

  • 2010.03.08 08:46:25mayt.0.10

    Pedig jó lett volna ha végigolvasod mielőtt leminősítesz mindenkit azzal hogy aluliskolázottak vagyunk.
    De akkor mondom egyszerűen hogy te is megértsd a hatalmas tudásoddal :
    NEM TUDJUK HOGY MIT OKOZ A GMO, NEM TESZTELTÉK KELLŐEN, ÉS ELÉG HOSSZÚ IDEIG, ÉS NEM ADJÁK ODA FÜGGETLEN LABOROKNAK VIZSGÁLATRA, VALAMINT NEM SZÜLETETT ELÉG HATÁSTANULMÁNY.

    Innentől fogva mi a jó büdös francról beszélünk ? Engedjek be a földemre, a kajámra,
    a gyerekem gyomrába olyan dolgot amiről nem tudom hogy mit okoz ?

  • 2010.03.08 09:07:06nikkel

    Dehogynem vizsgáltak. Az EU már évtizedek óta próbál a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokra a GM káros voltát bizonyító anyagot szerezni, de a tudományos kutatások semmit sem tudtak fölmutatni ami alapján indokolni lehetne a tilalmat.

  • 2010.03.08 09:08:52wendy tesztaburger

    Pedig ha vetted volna a fáradtságot, láthattad volna hogy sok szakmabeli postol, akiknek minimum annyi, de leginkább sokkal több közük van a témához, mint a szerzőnek. Csodálatos dolog hogy beszabadultál az egyetemre, és le tudod irni azt hogy Biotechnológia és PCR vizsgálat, de ettől még nem lesz igaz az, hogy a GMO-t csak természettudományos analfabéták ellenzik, akik azt sem tudják mi az hogy DNS.

  • 2010.03.08 09:19:06nikkel

    Te meg nyilvánvalóan nem ismered a hagyományos növénynemesítés módszereit.

    Ezek egyike az, hogy a növényeket genetikai mutáció előidézésére akkora rádioaktív sugáradagnak teszik ki ami egy lovat leütne a lábáról. Az így keletkező mindenféle mutánsok közül válogatnak olyanokat amiknek hasznos tulajdonságai keletkeztek, és ezeket keresztezik. Ehhez képest a precíz génsebészet az elővigyázatosság mintapéldánya.

  • 2010.03.08 09:27:06szunyi

    Kérdésem, hogy mi a "kellően tesztelt" és "elég hosszú ideig".
    Mekkora egy atommag? pici vagy nagy mihez visszonyitunk.

    Tudod mit okoz a kukorica (500 éve kezdjük európaiak enni.)
    És a mangó, a kiwi és a búza stb...

  • 2010.03.08 09:39:33Géntechnikus

    Döbbenetes, hogy mekkora zsigeri indulatot és nemtelen anyázást váltott ki ez a cikk. Pedig az írója nem írt le hülyeségeket, nem kampányolt a GMO-k mellett, épp csak rámutatott arra, hogy a sötétzöld, szemellenzős, előítéletes elutasítás helyett mérlegelni kellene.
    Az anyázók, multibérencezők sikerrel leküzdötték magukat a cigány- és zsidógyűlölő szélsőséges acsarkodók szellemi szintjére, és most bégetnek, mint az orwelli Állatfarm birkái: Négy láb jó, két láb rossz...
    Szomorú, és egyre szégyenteljesebb.

    Ha valaki nem szereti a GMO-kat, hát ne szeresse. Ha kerülni akarja, hát kerülje. De hogy áltudományos ökörségekkel és rosszindulatú hazugságokkal próbálja megideologizálni a döntését, azt nem tűröm.

    (Cégektől független, állami intézményben dolgozó biológus vagyok, pro-GM felvilágosító munkám önként és ellenszolgáltatás nélkül végzem, úgyhogy a gyalázkodó rágalmazásokat a multibérencezők tartsák meg maguknak.)

  • 2010.03.08 09:40:26valakimas

    Sztem utána kéne nézni, mennyi kruplibogár elleni mérget termel egy módosított burgonya. Ahogy hallottam az 50-100xosát simán. És ezt mind megeszed, azért ezen el kéen gondolkodni. Nem véletlen, hogy nálunk , ahol a hagyományos mezőgazdálkodással is lehetett(és lehet is) jó eredményeket elérni, tiltva van.
    De pl a konzervekben sem volt ennyi E-anyga mondjuk 20 éve - és még az ítzük is jó volt. Most meg...ehetetlen szr. Előtte 100 évig változtalan módszerrel készültek a konzrevek, és jó volt. Most ez a fene nagy globális talponmaradási verseny meg betesz mindennek, csak hogy olcsóbb legyen.

  • 2010.03.08 09:43:57mayt.0.10

    A gyógyszereket ha jól tudom 3-5 évig tesztelik , állatokon, majd klinikai viszgálatokban embereken, mielőtt kiengedik fogyasztásba
    A gyógyszerekre bár sok embernek van szüksége de mégse mindenki eszik belőle minden nap fél kilónyi mennyiséget . ( mint pl. a kukoricapehelyből)
    A GMO termékek sokkal nagyobb mértékben épülnek már most is be a táplálékaink közé a disznók/marhák/csirkék tápján keresztül, mint egy gyógyszer.
    Én nem tudok róla de te biztos tájékozottabb vagy, légyszi linkelj már ide
    egy 3-5 éves hatástanulmányt a GMO hatásairól. :)
    ( És akkor még bele se megyek abba hogy több ilyen is legyen, és hogy
    valóban független laborok végezzék el a vizsgálatot)

  • 2010.03.08 10:38:14szunyi

    Itt alapvetően 2 fajta tanulmányok vannak
    1, életteni hatás (mérgező avagy nem).
    Mivel több mint 20 éve eszünk GMO szóját és az átlagéletkor nő, így biztos, hogy nincs drasztikus hatása (természetesen lehetelen kiszürni az egyébb változokat pl. orvostud. fejlődése, de allergiás reakciót,érzékenységet se írtak le pl. BT-toxinra, nemúgy mint a hagyományos ételünknél (mogyoró, glutén,tej ... érzékenység))
    Ettől függetlenül minden GMO növénynél kell végezni toxin méréseket (ott ahol nem is várnánk ott is felhalmozodhat méreganyag egy harmadik anyagcser útnál). Tudomásom szerint kb 200 vegyületet kell nézni.
    2, elterjedés
    Búza önbeporzó itt nincsen gond, más idegenbeporzó növényeknél fenn áll a rizikó. Kérdés, hogy egy lisztharmat rezisztens lucerna gén, mely beporzással átterjed a vad popluációra mennyire befolyásolja annak az alakulását.

    A GMO-k általában egy + fehérjét termelnek, ami szépen lebomlik a tápcsatornánkba ugyanúgy mint a DNS is , azaz nem egy stabil kis molekulatömegű szerves anyag (aflatoxin, fusarium toxin, DDT etc .) ami felhalmozódva a szervezetbe mérgezést okozhat. Te is eszel szarvasmarhát, mégsincs szarvad, pedig a gének ott vannak az alig átsütött beefsteak-be is.
    Véleményem szerint egy differenciált szabályozás kéne:
    Önbeporzóknál, vegetetiv utón szaporodó növényeknél nem kéne védősáv (az farmakologiai vizsgálatok természetesen ugyanúgy kötelező lenne) és KÖTELEZŐ feltüntetni (bár én nyugodtan enném, nem KÖTELEZHETEK mást, hogy ő is egye).
    folyt. köv.

  • 2010.03.08 11:01:06elemes

    hali,

    A GMO cégeknek elég sok pénze van ahhoz, hogy a botrányos híreket "levásárolják" a címlapról. Akinek nem inge, ne vegye magára, de pl a Monsanto elég sok hírhedt esettel dicsekedhet.

  • 2010.03.08 11:29:22norbi2k

    Kasya: iagazad van, a gyógyszerek is megérnének egy külön postot... kurva nagy biznisz az is, főleg hogy az usaban a több éves tesztelési időt némely gyógyszerfajtánál már levitték fél évre!!! Főleg a stresszoldoknál... tudod mit jelent ez? Hogy évente tudnak újabbnál újabb szarokat az emberekre tukmálni. Jobban tetted volna ha elolvasod a hozzászólásokat....

  • 2010.03.08 11:31:44norbi2k

    Egy dolgot még te sem tagadhatsz le: az egész a haszonért megy és nem az emberek egészségéért. Mert ha az egészségünk számítana akokr nem kukoricával etetnék a szarvasmarhát, és nem felfújt paradicsomok közül kéne válogatnunk a pulton.... Van lehetőség a géntechnologiában, de nem jó uton halad az egész...

  • 2010.03.08 12:09:31Géntechnikus

    Miért, akartam én letagadni, mondott, vagy gondolt bárki olyat, hogy a multik humanitárius grál lovagok??? Nyilván nem. Mindent a profitért csinálnak, ez a létük alapja. Ha te elhiszed a PR-dumát, hogy egy multi (agrár, vegyipari, gyógyszer, stb.) a te egészségedért fejleszt, akkor hidd el azt is, hogy intelligens a mosóporod, és két mosás között vidd el múzeumba, hogy kulturálódhasson is!

    De egy akármilyen fejlesztés nem attól lesz veszélyes, hogy egy cég hasznot húz belőle! Ilyen alapon a mobiltelefontól a hibridautóig mindent be kellene tiltani, elvégre nélkülük is lehet élni, és a multik hasznát gyarapítják. Ha becsődölne tőle, akkor mindjárt környezetbarát is lenne? A szezon-fazon összekeverés szarvashibáját, az összemosásokat szigorúan el kellene kerülni ebben a témában is.

    Ja, és a kukoricával etetett marhának és a fűrészporízű felfújt paradicsomnak semmi köze a géntechnológiához, egyik sem GMO.

  • 2010.03.08 12:38:08Tamas

    Az alabbi link csak egy a kutatasok kozul a genetikailag modositott elelmiszerek karos hatasaira.
    http://www.seedsofdeception.com/DocumentFiles/119.pdf
    Patkanyokkal etettek gen modositott burgonyat ennek hatasara tobbek kozt kulonbozo emesztorendszeri elvaltozasok es immunrendszer karosodas lepett fel ezeknel az allatoknal.
    (Es ez csak egy idezett pelda a kutatasok kozul) Talan nem veletlen,hogy a nyelocsorak ( az egyik legnagyobb halalozasi szazalekkal jaro rakfajta) szinte a legjobban elterjedt rak lett-- a 30-40 evvel ezelotti legritkabb statusz utan---ma az USA-ban (es Kinaban) pont ezekben az orszagokban akik elen jarnak a genmodositott termekek hasznalataban. De a multi cegeket nem az emberek egeszsege erdekli hanem a profit ami abbol is megmutatkozik amit az egyik elottem hozzaszolo irt, hogy ezek a gabonak nem szaporodnak termeszetesen evrol evre hanem minden evben ujra es ujra meg kell venni a magokat hozza. Evvel teljesen fuggove teszik a gazdakat. Az egeszseg romlasanal pedig bejonnek a tovabbi multicegek a kepbe, a gyogyszergyarak, akiknek szinten nem erdekuk az emberek egeszsegesen tartasa. Mert ugye egy egeszseges ember nem hasznal gyogyszereket igy nem termelodik profit. De ez mar egy masik tema lenne....


  • 2010.03.08 12:39:44Géntechnikus

    Hát, pl. semennyit. Mármint az Amflora krumpli, amire most termesztési engedélyt adott az EU. Abban ugyanis a keményítőképzés van megváltoztatva azzal, hogy a krumpli sok génje közül az egyiket takarékra tették. Krumplibogár ellen meg nem termel semmit.

    Pontosan erről szól a fenti cikk, hogy ennyire különböző dolgokat nem szabad egy kalap alá venni. Olyan alapon, hogy GM növény, semmit sem tudsz mondani arról, hogy jó, vagy rossz, veszélytelen, vagy veszélyes.

    Ugyanez a helyzet az E-számokkal is. Nagyon nem mindegy, hogy pl. természetes E-vitamin (E306), vagy vasoxid (E172) az az "E-anyag", aminek a jóságáról, vagy épp káros hatásáról beszélünk. Az E-anyagokban annyi "közös" van, hogy van E-számuk, slussz-passz. Azokat kéne alaposan megruházni, akik ezt az E-szám hisztériát is elindították, behülyítették a jóhiszemű, de tájékozatlan embereket, és most hasznot is húznak belőle.

  • 2010.03.08 13:33:10Géntechnikus

    Na álljunk meg! Ez nem kutatás.
    Ez egy - meglehetősen felszínes és elfogult - összefoglaló a Pusztai Árpád féle cirkuszról. Az öregúr dilettáns módon csinált etetéses patkánykísérleteket egy hóvirág-lektint termelő GM burgonyával. (Ami egyébként egy fejlesztési zsákutca lett, sosem került termesztésbe.) A Lancet tényleg lehozta az eredményeit, és egyben el is határolódott tőle azzal, hogy nem üti meg az elvárt szakmai színvonalat, minőséget, hibákkal terhelt, de a társadalmi nyomás, érdeklődés miatt közzéteszi.

    Itt a Pusztai féle kutatás eredeti közleményének azonosítója: doi:10.1016/S0140-6736(98)05860-7
    Itt pedig a Lancet kommentárja:
    doi:10.1016/S0140-6736(99)00340-2
    A Lancet 1999-es számaiban meg lehet találni a vita többi részét is.

    A lényeg: Pusztai hatalmas bakot lőtt, szakmailag hiteltelenné vált, az alaptalan kijelentései miatt, a GMO-ellenzők meg mítoszt kreáltak az esetből, Pusztait pedig mártírként piedesztálra emelték.

  • 2010.03.08 14:35:44Tamas

    Kedves Gentechnikus ur!
    Igaz, a link amit irtam nem egy kutatas volt csak annak egy osszefoglaloja. Onnek, mint barki masnak joga van a sajat velemenyehez. A vegzettsege azonban nem jogositja fel hogy az orwelli allatfarm birkaihoz hasonlitsa az onnel egyet nem ertoket (kicsit fentebbi kommentjeiben). En nem vagyok szakmabeli (bar felsofoku egeszsegugyi vegzettsegem van) de tobb biologus/ genetikus ismerosom van akik szinten -onnel nem egyetertve-a genmanipulacio ellen foglalnak allast. Az , hogy on kutato az egy dolog. vannak kutatok akik teljesen onnel ellentetes velemenyen vannak .A GMO cegek hatalmas anyagi hatterrel rendelkezve, konnyeden manipulalnak kutatasi eredmenyeket, elhallgattanak nekik nem tetszo velemenyeket, hiteltelenne tehetnek kutatasokat/kutatokat... Az eletben szinte mondenhol a profit diktal ok evvel vedik magukat. Azoknak is vannak jogaik akik nem szeretnek a Gm termekeket. Sajnos ezek a gabonak megporzas utjan keverednek a termeszetessel es egy ido utan ki tudja mar megmondani mit is viszunk be a szervezetunkbe? Sajnos a GMO cegek eppen penzugyi hatalmuk reven ra fogjak kenyszeriteni a vilagot arra,hogy azt fogyasszak amit ok kifejlesztenek, manipulalnak.

  • 2010.03.08 14:49:19szunyi

    Mindenki eszi amit akar, te drágábban, én olcsóbban (fel kell tüntetni a különbségeket!)
    Nem manipulávió, hanem modosítás (manipulávió:eleve rosszindulatú, itt erről szó sincs olcsobban egy árút)
    Miért rendelkeznek anyagi háttérrel:
    1, zsidó-cigány-moszkovita összesküvés, hogy elpusztítsák az emberiséget
    2, kitermelték, megdolgoztak érta

    3, Hülye a búza (gabona) önbeporzó go to ált. isk., ami keveredhet az a vadi új (400 éve fogyasztott (Eu-ba) kukorica). Ezt azért emelem ki, mert az érdeklödök nagy része ezzel nincs tisztába. Amúhy Mo.-on két multi létezik a búza vetőmag piacon az MGKI ill., a GKI (98% a búzavetőmagpiacnak) én az egyikbe dolgozok.

  • 2010.03.08 15:10:47Tamas

    Na jo ugy latom ez nekem szolt Szunyi: eloszor is megkoszonnem ha nem neveznel hulyenek. azert irtam manipulaciot mivel angolul nevezik igy is: genetically manipulated food vagy genetically modified. mindkettot hasznaljak. en mivel kulfoldon elek foleg angolul olvasok, bocs hogy ennyire erzekeny erintett hogy nem fejeztem ki magam pontosan. az anyagi hatterrol irt magyarazatodhoz nincs hozzafuzni valom: latszik rajta a szinted:)

  • 2010.03.08 15:28:04Tamas

    Meg a 3. pontodhoz irva:
    Az elso, neten leggyorsabban talalt helyrol idezve meg ennyit szabad forditasban: " A megfelelo intezkedesek szuksegesek , hogy genmodositott noveny pora ne szalljon mas foldek iranyaba es ne porozzon be hagyomanyosan termesztett termenyeket."
    http://www.gmo-compass.org/eng/regulation/coexistence/134.coexistence_agriculture_minimising_cross_pollination.html
    The right measures need to be taken so that GM pollen won't drift into other fields and fertilise conventional cultivars.
    Na most ki a hulye baratom:)?....

  • 2010.03.08 16:19:40wendy tesztaburger

    A korlátolt, bégető birka ellenzésnél csak egyetlen kártékonyabb jelenség van ebben a témában. Az pedig a szubjektiv magánvélemény végzettséggel történő nyomatékositása. Akárhol is merüljön fel a téma, előbb-utóbb feltűnik egy-egy GÉNTECHNIKUS, aki először kifejti mennyire tájékozatlanok, áltudományosak, és rosszindulatúak az ellenzők, majd pedig JÓL RENDET TESZ a sötétzöld kis birkafejekben, és ELOSZLATJA A TÉVHITEKET a GMO-val kapcsolatban. Valahányszor ezzel az arroganciával szembesülök , legszivesebben letagadnám a molekuláris biológus végzettségemet nehogy ezekkel vegyenek egy kalap alá.



  • 2010.03.08 20:25:41Indexgarfield


    Nikkel

    Nekem ez a "nem feltétlenül" ez nem elég.
    Lehet, hogy a kemotox sem káros, mégsem fújnám naponta egy flakonnal a csecsemőm szájába, mert nem feltétlenül káros.
    A dohányzás sok évtizedig nem is hogy nem feltétlenül károsnak tekintett volt, hanem kimondottan egészséges. Azóta meg máshogy gondoljuk, de pár évtizeddel ezelőtt senki sem hitt azoknak akik szerint ezt nem feltétlenül gondolták egészségesnek.
    Annak idején a kokaint is ajánlották gyermekeknek fogyasztásra, de mégis kiderült, hogy ez nem feltétlenül egészséges.

  • 2010.03.08 22:40:27Géntechnikus

    Nyugodtan minősítheted arroganciának, ha az orrod beleverik a hülyeségedbe, az attól még hülyeség marad. Ezt az "arroganciát" pedig az az agresszív és önhitt ostobaság váltja ki, amivel a városi legenda szintű hiedelmeket terjesztenek bizonyított tudományos igazságként.
    Megköszönném, ha letagadnád a végzettségedet. Egyrészt, mert szégyent hozol a szakmánkra, másrészt én sem szeretném ha a hozzád hasonlókkal vennének egy kalap alá.

  • 2010.03.08 23:15:07Géntechnikus

    Teljesen mindegy, hogy mi a végzettségem, és mire érzem feljogosítva magam, mint ahogy az sem számít, hogy milyen ismerősei vannak (ha már magázódunk).

    A lényeg az, hogy a belinkelt összefoglalója tisztességtelen csúsztatások, elhallgatások sorával mázolja át hiteles tudományos tanulmánnyá Pusztai szerencsétlen és dilettáns ámokfutását. Ezt saját maga is belátja, ha összeveti az eredeti Lancet cikkeket azzal, ami az "összefoglalóban" le van írva.

    Az ilyen közvélemény-manipulációra nem mentség sem a cégek profitéhsége, sem anyagi erőfölénye. A cél itt sem szentesíti az eszközt, egy összefoglaló írójának akkor sem szabad hazudnia a tudományban, ha ezzel a hite szerinti célt szolgálja.

  • 2010.03.08 23:18:20wendy tesztaburger

    Ezt vmi hihetetlen, te olyan szinten képtelen vagy az önálló gondolkodásra hogy számomra az is érthtetlen hogy egyáltalán leérettségiztél, nemhogy diplomát nyomtak a kezedbe...olvasd már végig te szerencsétlen azt a sok fröcsögést, amit idehánytál erre a fórumra, más sem süt belőlük csak az agresszív és önhitt ostobaság.

  • 2010.03.08 23:37:00Géntechnikus

    A ki a hülye kérdést inkább ne forszírozzuk, mert nagyon rosszul jönne ki belőle, kedves Tamás.

    A "conventional cultivars" "hagyományos fajták"-at jelent, és a koegzisztencia szabályozás arra vonatkozik, hogy a GM kukorica ne porozza át a hagyományos (nem GM) kukoricát, a GM szója a hagyományos szóját, stb. Szó nincs arról, hogy a GM kukoricától a hagyományos búzával is védőtávolságot kellene tartani az átporzás megelőzésére, ugyanis az nem fordul elő.

    Egyébként a GMO-Compass az egyik legjobb GMO-kkal foglalkozó európai honlap, szakmailag korrekt és tudományosan megalapozott információk találhatók rajta. Jó szívvel ajánlom alapvető ismeretek megszerzésére egyéb kérdésekben is.

  • 2010.03.08 23:43:18Géntechnikus

    Ez a túláradó kedvesség igazán szívmelengető!!!
    Objektív tudományos érvelésnek szántad, vagy inkább elvont filozófiai fejtegetésnek? :)))

  • 2010.03.08 23:59:54Géntechnikus

    Pusztai Árpád sosem volt genetikai szakértő, és ilyet nem is állít magáról. Tessék megnézni a tudományos publikációit a PubMed-en, vagy a Web of Science-en.

  • 2010.03.09 07:24:03szunyi

    OK , tényleg bunkó voltam, de felhúzom magam, ha valaki hülyeséget ír. Tényleg ált. isk.-i tananyag, hogy a gabonafélék (búza, árpa, zab) önbeporzók ergo semmiféle (átszennyezés) génvándorlás nem történhet meg. Aki leír egy ordenáré f.szágot ami hiányos ismereteiből adódik akkor 2 dolgot lehet tenni 1, kijavítani 2 ignorálni 3 na ezt tettem én (ami nem helyes).
    A GMO amúgy genetically MODIFIED organism (azaz modósított!).
    A manipulated mindig búlvárcikkbe van, minden hivatalos papírban modified.
    Az anyagi hátteres utalást nem értem. Részletesebben légyszíves.

  • 2010.03.09 08:13:44szunyi

    Írtam már, hogy különbséget kell tenni önbeporzó ( pl. búza) és idegen beporzó (pl. kukorica) között. A linked kukoricára hivatkozik, ami nem gabona féle.
    Ami gond van, hogy Mo-on a sok kisbirtok miatt egyszerüen lehetetlen GMO növényt termeszteni hivatalosan (nincs különbség ön ill., idegen beporzó között, semmi szakma nincs benne, csak legyen 400m távolság), ami a mostani birtokviszonyok mellet lehetetlenné teszi ezen növények termesztését (piac torzítás).
    Nem véletlen, hogy Szlovákiába tesztelik az összes Mo-on fejlesztett GMO növényt! (MGKI,GKI Szeged).

  • 2010.03.09 08:20:34szunyi

    Egy dolgot elfelejtettem.
    A kukorica mindig hibrid (vigour hatás, + 50% termés), tehát minden évben új vetőmag kell, hogy optimális legyen a termesztés (megéri a vetőmag előállító cégeknek (amugy mind multi itt Mo.-on Pioneer, Monsanto, DuPont etc... így is lefedi a vetőmag piac 90 %-át) kukoricára nézve, tehát ők egymással versenyeznek ezen a piaci szegmensben.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta