Az elmúlt 4 évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében, ennek ellenére az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül – derül ki az Italos Karton Egyesülés online felméréséből. A résztvevők válaszai alapján 10-ből 9-en szelektíven gyűjtik a papírhulladékot, a tejes- és gyümölcsleves dobozok szelektív gyűjtése mégsem éri el az EU-s átlag felét.
Az Italos Karton Egyesülés 2016 után most, 2020 júniusában ismét felmérte a lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásait egy több mint 600 fős online kérdőív formájában, melyet az egyesülés saját Facebook-oldalán tett közzé. A felmérés célja a lakossági szelektív hulladékgyűjtési program javítása és a környezettudatos vásárlási szokások feltérképezése volt. A kérdőívből kiderült, hogy a 25-55 év közötti korosztálynál a legjellemzőbb a szelektív hulladékgyűjtés, de az 56 év felettiek számára is fontos ez a téma. A válaszadók 61 százaléka vidéki megyeszékhelyen, illetve településen, 17 százaléka pedig a fővárosban él.
A környezettudatos gondolkodás önmagában nem elég
A környezettudatos hozzáállás az elmúlt években egyre jelentősebb a magyar társadalomban. A felmérésből kiderül, hogy lakosság nagy százalékban tudatosan választ olyan terméket vásárlásai során, melyek csomagolása legalább 30 százalékban valamilyen újrahasznosított anyagból készült. Többek között arra is kíváncsi volt az egyesülés, hogy a környezettudatosság jegyében mennyivel lennének hajlandók többet fizetni a már kedvelt termékekért újrahasznosított csomagolásban. A megkérdezettek 65 százaléka áldozna több pénzt azért, hogy ezeknek a termékeknek a vásárlásával csökkentse ökológiai lábnyomát. Igaz, hogy ez az összeg csupán 10 százalékkal több, de a szándék már megvan.
A hazai háztartások 41 százalékánál hetente több mint 3 italos kartondoboz keletkezik, sőt a felmérésben szereplő családok közel 15 százalékánál ez a szám meghaladja az ötöt, 26 válaszadó esetében pedig a 10 dobozt is. Az italos kartondobozok értékes újrapapír alapanyagok, melyek visszagyűjtésével évente megközelítőleg 38 000 fát menthetnénk meg a kivágástól. Az ügy fontosságát mutatja, hogy az EU átlag 49 százalék, míg hazánkban csupán 20 százalékát gyűjtik szelektíven ennek a csomagolási hulladéknak, és az elmúlt években ez a szám csak stagnál.
Honnan tudjuk, hogyan kell?
Legfőbb információforrásnak az internet és a szelektív gyűjtőedényeken található tájékoztató matricák számítanak. A felmérésben résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás befolyásolja. A válaszadók 20 százaléka már gyerekkorában megtanulta, ennélfogva számára természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Ehhez hozzátartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31 százalékának még mindig nincs lehetősége a munkahelyén vagy az iskolájában erre.
Még mindig vannak ismeretlen fogalmak
A lakosság közel 20 százaléka továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött hulladékoknak. A begyűjtést követően szétválogatják őket, és csak utána mennek az újrahasznosításra. Ez történik a tejes- és gyümölcsleves dobozokkal is: csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol megkezdődik a feldolgozásuk, vagy is az újrapapír gyártása. Bár hazánkban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, a kijelölt hulladékudvarokba mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladékudvarokat.
A bizalomhoz információ kell
„Örömmel látjuk, hogy az elmúlt négy évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a lakosság körében. Ideje, hogy ez a tetteinkben is megmutatkozzon. Az italoskarton szelektív gyűjtésén van még mit dolgozni. Gondoljunk bele, már egy egyszerű mozdulattal is sokat tehetünk a környezetünk védelméért. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük – magyarázza Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – Egyesülésünk továbbra is folytatja a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő és környezetvédelmi akcióit, de a cselekvés mindenkinek a saját felelőssége” – tette hozzá.
A válaszadók 38 százalékánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, aminek egyik oka az információk hiánya. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet továbbá a szemléletformáló programok bevezetése is.
