Segít a D-vitamin a vírusfertőzések ellen?

Olvasási idő kb. 2 perc

A D-vitamin jótékony hatásai már régóta ismertek, ahogyan az is, hogy szervezetünk napfény hatására termeli azt.

Az előttünk álló hónapokban az egészséges embereknek már tablettára sincs szükségük a megfelelő D-vitamin-mennyiség fedezéséhez, hiszen a nyári időszakban 10-30 perc napon töltött idő elegendő a vitamin megfelelő szintű termelődéséhez, ami napi 2000 nemzetközi egység. Csontjaink védelme és izomerőnk fokozása mellett a D-vitamin a betegségekkel szembeni védekezőképességünkre is pozitív hatást gyakorol.

Mikor kell pótolni? 

Ha a nyári időszakban napi negyed-, vagy fél órát eltöltünk a napon, a téli hónapokban pedig a háziorvos által felírt napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint szedünk, akkor a D-vitamin-szintünk egész évben a megfelelő tartományban marad. A nyári hónapokban a maximum félórás, nem a déli órákban történő, az arcot, karokat, vállakat érintő napsugárzás nem növeli a bőrrák vagy egyéb bőrmegbetegedések kockázatát, ennél további napozás esetén azonban mindenféleképpen alkalmazni kell a megfelelő fényvédelmet, amiről azonban érdemes tudni, hogy a D-vitamin termelődését is gátolja – hangsúlyozza dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója.

A D-vitamin elsősorban az egészséges csontszerkezetért felel, ugyanakkor például az izomerő fenntartásában is fontos. Receptora szinte a szervezet összes sejtjén jelen van. A D-vitamin pótlása azonban csak addig előnyös, amíg annak hiányát szünteti meg, egy normál D-vitamin-szinttel rendelkező embernek nincs szüksége pluszbevitelre, hiszen az szélsőséges esetben kalciumtúlterhelést és veseproblémákat is okozhat – hívja fel a figyelmet a professzor.

Csak óvatosan
Fotó: AleksandarNakic / Getty Images Hungary

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, hogy a 2000 nemzetközi egység napi szükségletből táplálkozással csak mintegy 80-at tudunk biztosítani. Az őszi, téli évszak beálltával, az október és március közötti periódusban a felmérések szerint Magyarországon 10-ből 9 embernél alakul ki D-vitamin-hiány. Ugyanakkor a 4-5 évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszorosára nőtt a D-vitamin szedésének mértéke hazánkban, aminek előnye, hogy ez a vitamin hozzájárulhat a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességéhez is.

Az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin-szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának. A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin-szintnek is. Vagyis úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és ismert az is, hogy a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol. Ebből következve feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a Covid-19-fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.