Legszebb öröm a káröröm – tartja a mondás, Friedrich Nietzsche azonban úgy vélte, a káröröm pusztán átmeneti gyógyír az önbecsülésünknek. Vajon igaza volt?
Valószínűleg te is éreztél már kínos megkönnyebbülést, amikor valami rossz történt valaki mással, helyetted – ez a káröröm, amit nagyjából az együttérzés ellentéteként is felfoghatunk.
Arról, hogy mi köze az irigységhez és az agresszióhoz, vagy hogy egy bizonyos mértékű kárörömnek mi haszna van az egyén vagy egy közösség számára, itt írtunk részletesen.
Az elmúlt években a tudósok körében is egyre nagyobb figyelmet kapott ez a rejtélyes jelenség, főleg hogy igen gyakori szereplője a politikai vitáknak és a sportmérkőzéseknek. A Psychology Today nyomán elárulunk néhány tudományosan bizonyított tényt a kárörömről.
1. Az alacsony önbecsüléshez van köze
Friedrich Nietzsche úgy vélte, a humor valójában káröröm, tiszta lelkiismerettel. A nagy hatású filozófus szerint a lelki fájdalom, amit egy közösség tagjaként a saját kisebbrendűségünk miatt érzünk, eredményezi azt, hogy egy csoporton kívüli sikeres személy hibázása vagy szerencsétlensége elégedettséggel töltsön el minket. Ma már tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy a kárörömnek több köze van az egyén alacsony önbecsüléséhez, mint a másik – többnyire nálunk sikeresebbnek vélt – emberek hibázásához. Nietzsche egyébként úgy gondolta, a káröröm pusztán átmeneti gyógyírt jelent az önbecsülésünk számára.
2. Az oxitocinnak is van benne szerepe
Az oxitocint általában proszociális viselkedésekhez kötik, egy 2009-ben végzett vizsgálatban azonban kimutatták, hogy az intranazálisan beadott oxitocin fokozza az irigység és a káröröm érzését. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy csomó, társas kapcsolatokhoz köthető pozitív és negatív érzelem megjelenésében kulcsszerepet játszik ez a hormon.
3. Gyakrabban kárörvendünk azonos neműek baján
Az irigység nem feltétlenül jár kéz a kézben a kárörömmel, bár egyes kísérletekből az derül ki, hogy mind az ellenséges viselkedés, mind az irigység hajlamosító tényezői. További érdekesség, hogy a káröröm sokkal nagyobb arányban jelenik meg azonos neműek között: a férfiak más férfiak nyűge láttán éreznek elégedettséget, a nőket pedig elsősorban más nők kínos pillanatai örvendeztetnek meg.
4. Ha valakit irigylünk, könnyebben kárörvendünk rajta
Más kutatások szerint egyrészt akkor vált ki belőlünk kárörömöt mások balszerencséje vagy bénázása, ha úgy gondoljuk, az illető megérdemli a balszerencsét, illetve akkor, ha egy irigyelt vagy nem igazán kedvelt személyről van szó. Nahát!
5. A káröröm megszünteti az irigységet
Egy nálunk sikeresebb vagy általunk gyűlölt személyt sújtó szerencsétlenség azáltal vált ki belőlünk elégedettséget, hogy egycsapásra megszünteti bennünk az irigység érzését: kevésbé lesz irigylésre méltó a szerencsétlenséget elszenvedő vagy hibát elkövető személy.
6. Van, akinél a káröröm a jellem része
A kárörömöt egy széles spektrumon kell elképzelni, hiszen annak az epizodikusan felbukkanó kárörömtől a jellemvonás szintűig számos átmenete van. Igen, egyeseknél a káröröm már-már személyiségjegynek számít. Neked van ilyen ismerősöd?
7. A politikához való hozzáállásunkra is hatással van
Természetesen a káröröm a politika világában sem ritka jelenség. Egy tavalyi felmérésben például arra keresték a kutatók a választ, hogy miért terjesztik az emberek olyan nagy előszeretettel a politikai kudarcokról szóló híreket. Más szóval: egy-egy politikus balszerencséje okozta öröm előrevetítheti, hogy a közösségi oldalakon mennyire lesz népszerű az a bizonyos baki. „Amennyiben a káröröm a tényleges oka annak, hogy az emberek szívesen terjesztik ezeknek a kínos eseteknek a hírét, az bizonyos politikai eredmények, például a választási győzelmek mögött húzódó miértek és hogyanok megválaszolásában is segítségünkre lehet” – összegezték a PLOS One hasábjain megjelent tanulmány szerzői.
A káröröm jelensége különösen a politikailag jelentős mértékben megosztott társadalmakban – ahol gyakori a mocskolódás a közösségi média különböző felületein – adhat logikus magyarázatot a tagok szociális viselkedésére.
8. Ez történik az agyban
Egy, a Science című szaklapban megjelent tanulmány szerzői funkcionális MRI-vizsgálatok segítségével rögzítették az alanyok által átélt fájdalom, irigység és a káröröm mint jutalmazó reakció mechanizmusát.
Először, amikor egy-egy irigységet ábrázoló illusztrációt vettek szemügyre, a vizsgálati alanyok agyának elülső cinguláris kérge aktiválódott, amikor pedig egy-egy kárörömöt kifejező szcenáriót mutattak nekik, a ventrális striátum lépett működésbe.
A ventrális striátum nevű agyterület, mivel számos más agyi régióval kapcsolatban áll – köztük az érzékszervi, izgalmi és jutalomközpontokkal – potenciálisan köztes állomást képezhet a szenzoros információ feldolgozása és az azt követő viselkedéses válasz kialakulása között.
Az elülső cinguláris kéreg az érzelemszabályozásért, jutalomfeldolgozásért és motivációért felelős limbikus rendszerrel és a kognitív folyamatokat irányító prefrontális kéreggel is összeköttetésben áll. A szakemberek ezek alapján azt feltételezik, hogy az elülső cinguláris kéreg fontos szerepet játszik az izgalom és izgatottság szabályozását irányító ideghálózat integrációjában.
9. A Sötét Hármassal is kapcsolatban áll
A kárörömöt az úgynevezett Sötét Hármas (narcizmus, machiavellizmus, pszichopátia) jellemvonásaival, valamint olyan csoportokkal is összekötik, amelyeknek fegyverekhez, bűntényekhez, az okkultizmushoz vagy éppen a nácizmushoz van köze.
