A probiotikumok manapság már mindenki számára elérhetők, sőt ma már egyre többen vannak azon az állásponton, hogy nemcsak a beleinknek, hanem a hüvelyünknek is szüksége van rájuk.
Dr. Caroline Mitchell, a Harvard Medical School adjunktusa szerint a hüvelyi probiotikumok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és már nemcsak szájon át bevehető tabletták és folyadékok, de applikátor segítségével a hüvelybe helyezhető kúpok közül is válogathatunk. Kérdés, hogy valóban szükségünk van-e rájuk.
Az a legnagyobb probléma, hogy kevés tudományos bizonyíték támasztja alá a hüvelyi probiotikumok hatékonyságát. „Szinte semmi nem bizonyítja, hogy ezek a probiotikumok jótékony hatással lennének a hüvely állapotára” – állítja dr. Mitchell. A kutatások eredményei többnyire kedvezőtlenek, de ez nem akadályozza a gyártókat abban, hogy egymás után dobják piacra az újabb és újabb hüvelyi probiotikumokat.
Segítségükkel élő mikroorganizmusokat viszünk a hüvelybe, annak reményében, hogy ez javítja az egészségünket. Az igaz, hogy az emésztőrendszerünkhöz hasonlóan a hüvely is jótékony baktériumokkal és más mikroorganizmusokkal van tele, de a kutatások eredményei szerint a feleslegesen szedett probiotikumok sokszor felborítják a hüvelyben élő baktériumok egyensúlyát, ez pedig könnyen egészségügyi problémákhoz vezethet.
A bakteriális vaginózis a termékeny nők esetében jóval gyakrabban fordul elő, mint az élesztőgomba (candida) vagy a trichomonas által okozott fertőzés. Mivel az ártalmas baktériumok elszaporodásának számos kiváltó oka lehet, sok nő tapasztalja, hogy gyakran visszatér a fertőzés, vagy nehezen tud megszabadulni tőle.
A hüvelygomba a leggyakoribb fertőzések egyike. A betegség leggyakoribb kórokozói az élesztőgombák, azok közül is főként a candida albicans nevű faj. Az egészséges hüvelyflórában a gombák és baktériumok normál esetben egyensúlyban vannak, de ha ez az egyensúly felborul, könnyen kialakulhat a hüvelygomba.
Vannak esetek, amikor valóban szükség lehet hüvelyi probiotikumokra, ezt dr. Mitchell sem tagadja. A bakteriális vaginózis és a hüvelygomba kezelésére megoldást jelenthet egy probiotikum-kúra, azonban a kutatások eredményei alapján még ezekben az esetekben sem biztos a jótékony hatás. A tudomány jelenlegi állása szerint egyáltalán nem bizonyított, hogy a probiotikum szedése segíti a hüvely egészségét. A legelterjedtebb hüvelyi megbetegedések kezelése során érdemes biztosra menni, és antibiotikumot vagy gombaellenes kezelést alkalmazni.
Ha egymás után többször is visszatér a probléma, akkor a nők gyakran nemcsak a probiotikumokat, de más, alternatív módszereket is kipróbálnak. Nem ritka, hogy egy többedszer visszatérő fertőzés alkalmával már annyira nem tudunk mihez kezdeni, hogy a joghurtba áztatott tampon és a teafaolaj után a fokhagymás szegfűszeget is kipróbáljuk. Ezek a módszerek azonban nemcsak hatástalanok, de macerásak is.
„Igaz, hogy a fokhagyma segíthet a fertőzés megszüntetésében, de az ehhez szükséges mennyiséget sajnos nem tudjuk a hüvelybe helyezni” – mutat rá dr. Mitchell. A teafaolaj nemcsak hatástalan, de sok esetben irritációt is okoz, a joghurt pedig nem az ilyenkor szükséges baktériumokat tartalmazza.
Összefoglalva: egyelőre nincs elég tudományos eredmény arról, hogy a hüvelyi probiotikumok mennyit használnak vagy ártanak. Sok esetben csak ártunk azzal, ha további baktériumokat juttatunk a szervezetünkbe, mert csak hozzájárulunk az egyensúly felborulásához. Egy 2018-as tanulmány eredményei rávilágítottak arra, hogy antibiotikum-kúrát követően a bélbaktériumok lassabban álltak helyre a probiotikum hatására, mint probiotikum nélkül.
A legtöbb hüvelyi probiotikum tehát a tudományos eredmények alapján csak pénzkidobásnak tűnik. Ha azonban mindenképp ragaszkodunk ahhoz, hogy ennek segítségével győzzük le a fertőzést, keressünk olyan terméket, amely Lactobacillus rhamnosus GR-1-et tartalmaz. Itt is vigyázni kell azonban a mellékhatásokkal... szóval az igazán hatékony hüvelyi probiotikum kifejlesztéséig maradjunk inkább a hagyományos gyógyszereknél.
