A gyógyászat egyik legkülönösebb jelensége az ún. placebohatás, mely sokak szerint az elme hatalmát bizonyítja az anyag fölött, ennél azonban bonyolultabb jelenségről van szó.
Placebónak nevezzük azokat az álgyógyszereket, melyeket a tudósok a kísérletekben arra használnak, hogy segítségükkel felmérhessék a kutatással tesztelt valódi készítmények hatását. Egyes esetekben azonban előfordulhat, hogy a placebo valóban működik, ugyanis hiába nincs benne valódi hatóanyag, a páciens szervezetére mégis gyógyító hatást gyakorol. Nincs azonban szó varázslatról – inkább egyfajta bonyolult pszichológiai folyamat áll a „csoda” hátterében. Ha elhisszük ugyanis, hogy a placebokúra valóban használni fog, agyunkban hasonló folyamatok játszódnak le, mint mikor valódi gyógyszeres kezelést kapunk. A Research Digest összeszedte a legérdekesebb tényeket a placebohatásról.
Meggyőzzük magunkat, hogy használ
Sokan azt gondolják, hogy a placebohatás csak akkor működik, ha be vagyunk csapva, vagyis ha agyunk azt hiszi, tényleg hatásos gyógyszerről van szó. Ezzel szemben az igazság, hogy a hatás akkor is előfordulhat, ha tudatában vagyunk az „átverésnek”. Több kutatás bizonyította már, hogy a „nyílt placebo” ugyanúgy segíthet egy betegség tüneteinek csökkentésében, mint a(z egyébként is az orvosi etikával ellentétes) becsapásos módszer. Természetesen ismereteink igencsak hiányosak ezen a téren, és több kutatás bizonyította mindennek az ellenkezőjét is, azonban mégis rendkívül érdekes jelenséggel állunk szemben.
Általánosan megállapítható, hogy minél inkább azt hisszük, egy adott fals gyógymód beválik, annál eredményesebb lesz a placebohatás, hiszen agyunk annál jobban meggyőződik annak nem létező pozitív tulajdonságairól. Ugyanígy, a placebo jobban hat, ha három áltablettát veszünk be egy helyett, hiszen meg vagyunk róla győződve, hogy ebben az esetben háromszor annyi gyógyszerrel kúráltuk magunkat. A szakértők azt is megállapították, hogy sokat számít egy placebokészítmény formája és tálalása. Minél jobban hasonlít egy valódi gyógyszerre, annál eredményesebben működik az adott kamukészítmény. Ha dobozba van csomagolva, melyen még egy márka is fel van tüntetve, pláne azt gondoljuk, igazi gyógyszerrel van dolgunk, agyunk így még inkább bedől a „trükknek”.
A placebohatás eredményessége egyénenként is változó, és attól függ, mennyire vagyunk hajlamosak rá, hogy higgyünk annak működőképességében. Egyesek nyitottabbak és kevésbé hajlamosak gyanakodni, míg mások mindent szkeptikusan szemlélnek. A felmérések tanúsága alapján az optimisták és a barátságosabb személyek esetében jobban működik a placebo. De az sem mindegy, milyen problémát szeretnénk ily módon orvosolni – a depresszióval küzdők körében például éppen a pesszimistább, zárkózottabb embereknél ért el jobb hatást a placebokezelés – mint az a kutatásokból kiderült. A páciensek életkora és nemi hovatartozása ellenben – szintén a kutatások bizonyítékai alapján – nem igazán befolyásolja a hatás működését.
Nemcsak a betegek, de az orvosok személyisége is nagy befolyással bírhat a placebo eredményessége szempontjából. Nem véletlen, hogy a megbízható, pozitív kisugárzással bíró doktorok, akiknek szívesen hallgatunk a szavára, könnyebben meggyőznek bennünket – tudatalatti szinten is – arról, hogy egy adott gyógymód működni fog.
Nem csak a gyógyszereknél ismert
A placebohatás nemcsak a gyógyászatban, de számos egyéb területen is létezik. Mint különböző kutatások bizonyították, például azok a sportolók, akik azt hitték, teljesítményüket fokozó szereket kaptak, miközben valójában placebót fogyasztottak, valóban jobb eredményeket mutattak (Emlékszünk még a „Michael csodaszere” jelenetre a Space Jamből?). Ugyanígy, mikor tudósok „kreativitást növelő parfümmel” ajándékozták meg kísérletük alanyait, azok jobban teljesítettek egy találékony gondolkodást felmérő feladatsor elvégzésekor, mint azon társaik, akik megkapták ugyanazt az illatanyagot, de tudatában voltak annak, hogy valójában semmilyen hatással nincs kreativitásukra.
Egy harmadik esetben a résztvevők agyát apró áramütéssel stimulálták, melyről azt hitték, serkenti gondolkodásukat, minek következtében valóban gyorsabban és eredményesebben oldottak meg különböző intelligenciát vizsgáló teszteket. Sőt, még olyan is előfordult, hogy a kutatók hazudtak alanyaiknak arról, mennyit aludtak az éjszaka során – az adott személyek aznapi teljesítménye és fáradtságszintje ugyanúgy javult, mintha ténylegesen rendesen kialudták volna magukat, mint ahogy hitték.
A jelenség nemcsak az embereknél, de állatok esetében is megfigyelhető. A különböző gyógyszerkísérletekben például a kutyák és a lovak is az emberi alanyokhoz hasonló módon reagáltak, mikor összehasonlították a tudósok a valódi hatóanyaggal, illetve placebóval kezelt csoportok esetében történt testi változásokat. Persze, lehetséges, hogy valójában nem is az adott állaton, hanem gazdáján múlik a dolog – hiszen máshogy bánunk házi kedvencünkkel, miután gyógykezelést kapott (és mi azt hisszük, hogy az valóban használni is fog), így agya igazából a mi reakcióink alapján ítélkezik tudatalatti szinten. Patkányokon végzett kísérletek azonban úgy tűnik, cáfolják ezt.
Fordítva is működik a dolog
Létezik azonban ellentétes hatás is: ha azt gondoljuk, hogy egy adott gyógyszer nem javítja állapotunkat vagy egyenesen rontani fog azon, valóban kevésbé fejti ki jótékony hatását. Fájdalomcsillapítók eredményességét vizsgálva a kutatók megfigyelései szerint azok a személyek, akik meg voltak győződve arról, hogy úgysem fog működni az adott készítmény, ténylegesen kevésbé voltak fogékonyak annak hatásaira. A szakemberek „nocebónak” nevezték el a szóban forgó jelenséget.
Végül, de nem utolsósorban, a felmérések azt mutatják, hogy a placebohatás az utóbbi évtizedekben egyre erősödött. Míg az 1990-es években 27 százalékkal jobb hatásról számoltak be a valódi fájdalomcsillapítóval kezelt páciensek, mint azok, akik placebót kaptak, napjainkban már csak 9 százalék körül mozog ez a szám. Ennek az lehet az oka, hogy a placebokezelés eredményessége immár közismert, vagyis az emberek többsége tisztában van vele, hogy akár egy hamis gyógyszernek is lehetnek pozitív hatásai. Éppen emiatt egyes szakértők azt javasolják, szüntessék meg a placebokísérletek alkalmazását a gyógyszerkutatásban, hiszen immár nem mérhetőek objektíven azok eredményei.
