Ha egy személynek pszichiátriai szaknyelvvel élve mentális zavara van, nagyobb az esély rá, hogy élete folyamán más pszichés problémával is diagnosztizálni fogják. Ezt a jelenséget nevezi a klinikai szakirodalom komorbiditásnak, amely bizonyos betegségek együttes előfordulását jelenti, akár egy időben, akár egymást követve, halmozódó módon a kliens életútja során. Gyakori kombináció például, hogy valaki depressziós és részben öngyógyító törekvésként, szerhasználati problémákkal is érintett lesz. De a túlzott mértékű alkoholfogyasztás is megágyazhat a depresszió létrejöttének.
Az eddigi legrészletesebb komorbiditási vizsgálatot 2019 januárjában publikálták a JAMA Psychiatry c. magas presztízsű nemzetközi szaklapban. A kutatásban a 2010–2016 között Dániában élő teljes lakosság, azaz 5 940 778 ember regisztrált adatait elemezte Oleguer Plana-Ripoll és társszerzőként szerepeltetett 31 munkatársa. A rendhagyó méretű mintával dolgozó tanulmány a pszichiátriai zavarok közötti rejtett összefüggések sorát tárja fel.
Hogyan jöhetett létre ekkora kutatás?
A dán állam 1968-ban tette le a lakossági regisztrációs rendszer alapjait, és a mindenki számára ingyenes egészségügy is kimondottan részletes nyilvántartással dolgozik. A helyi törvények szerint az emberek regisztrált adatainak felhasználásához nem szükséges külön beleegyező nyilatkozat, ráadásul az adatok tömeges vizsgálata során egyénileg senki sem volt beazonosítható. A dán hatóságok, köztük a Nemzeti Adatvédelmi Ügynökség ettől függetlenül előzetesen átnézte, majd jóváhagyta a kutatási terveket.
#1 A zavarok együttjárása kimondottan gyakori
A 83,9 millió emberi életévet felölelő gigantikus adatmennyiségen különböző bonyolult statisztikai elemzéseket végeztek a kutatók. Azt találták, hogy a komorbiditás elterjedt volt, tehát ha valaki egyszer már kapott valamilyen mentális zavarról szóló diagnózist, jó eséllyel más típusú pszichés problémákat is mutatott élete során. Sajtóközleményükben ekképp fogalmaztak a szerzők:
Most már megerősíthetjük, hogy a komorbiditás szabály, nem pedig kivétel.
#2 A diagnózis utáni első év kritikus, de a sérülékenység fennmarad
A kutatás eredményei szerint egy mentális zavar diagnosztizálását követő egy évben fokozódik a veszélye annak, hogy a személyt más típusú zavarral is diagnosztizálni fogják, de a megnövekedett kockázat a következő 15 évben is fennmarad. Aggasztó fejlemény volt például, hogy azok esetében, akiknél hangulatzavart (például depressziót vagy mániát) azonosítottak, az első 6 hónapban 80-szorosára növekedett a szorongásos zavarok (például generalizált, azaz általános szorongás, fóbia, pánikbetegség) előfordulási aránya. A jelenség hátterében az azonos génszerkezet, a megélt élmények által létrejött hasonló sérülékenység éppúgy állhat, mint a diagnosztikai rendszerek bizonytalansága.
Mennyire pontosak a diagnosztikai rendszerek?
Ritka eset, amikor az emberek pszichés nehézsége egy az egyben megfeleltethető egy diagnózis kritériumrendszerének. Persze az egyes kategóriák kijelölésekor van mozgástér, hiszen x számú tünetből y számú tünetnek kell stimmelnie, nem mindegyiknek. A személy működésének alaposabb megismerése, a probléma széles körűbb feltárása során sokszor természetes módon alakul a diagnózis, illetve az emberek állapota is dinamikusan változik. A mentális állapotok osztályozása hasznos lehet a pszichiátriai tudás rendszerezésekor, az oktatásban, valamint az egészségügyi adminisztrációban, illetve finanszírozáskor.
Ugyanakkor lényeges, hogy az embereknek nyújtott segítség az egyéni sajátosságaikra és ne egy diagnózisra reagáljon. Ráadásul ezek rendkívül kártékony címkék lehetnek, amelyek sokszor többet ártanak, mint használnak. Stigmatizáló hatásuk miatt embereket az élet számos területén hátrány érhet (például nehezebben kapnak munkát), ami tovább mélyíti a társadalomból való kirekesztettségüket. A skizofrénia diagnózis eltörléséért például neves szakemberek indítottak petíciót, amelyet az alábbi linken olvashatsz.
#3 A zavarok közötti együttjárás kétirányú
Az elemzések kimutatták, hogy a gyakori diagnózispárok időrendisége felcserélhető, tehát attól függetlenül hajlamosak egy személynél kialakulni, hogy melyik jelent meg előbb. Ilyen gyakori párosítás volt a hangulatzavar-szerhasználat vagy a hangulatzavar-étkezési zavar kombináció.
#4 Fiatalkorban nagyobb a kockázat
Minél korábban jelentkezik valakinél egy mentális zavar, annál nagyobb a veszélye más pszichés problémák kialakulásának. A kutatás egyik eredménye az volt, hogyha valakit 20 éves kora előtt diagnosztizálnak hangulatzavarral (depresszió, mánia), akkor a férfiak 30,6 százalékánál, a nők 38 százalékánál fognak 5 éven belül várhatóan szorongásos zavart is azonosítani. Ha többet tudunk ezekről az együttjárásokról, klinikusként, pszichológusként, támogató hozzátartozóként és érintett személyként egyaránt többet tehetünk a további nehézségek megelőzése érdekében.
A kutatás korlátai
Mint minden vizsgálatnak, az óriási populációval dolgozó dán tanulmánynak is megvannak a limitációi.
- Párokban vizsgálták a mentális zavarok együttjárását, pedig a komorbiditás komplexebb formái is sokszor előfordulnak. Nem ritkán 3-5 diagnózis is kapcsolatot mutat. Ezek feltérképezése további elemzéseket igényel.
- Zavarok csoportjaival dolgoztak az analízisben, nem az egyes specifikus zavarokat vizsgálták. A jövőben ebben az irányban terveznek további lépéseket tenni a munkatársak.
- Csak azokról van információnk, akik egészségügyi kezelést vettek igénybe a problémájukkal. Sokan vannak, akik egyáltalán nem fordulnak klinikushoz, vagy más támogatási formát választanak. Róluk egyrészt semmit nem tudunk meg ebből a kutatásból, másrészt a kórházi ellátórendszer látókörébe kerülő emberek tünetei gyakran súlyosabbak (sokan a végsőkig halogatják a segítségkérés eme módját).
- Nem tudjuk, hogy a dán népesség körében mért eredmények mennyire általánosíthatók más országok lakosaira.
A tudás demokratizálódása: csekkold az eredményeket!
A szerzők számára kiemelten fontos, hogy kutatásuk tapasztalatairól a szakma képviselőin túl, minél szélesebb körben tudomást szerezzenek az emberek. A megértést ábrákkal és magyarázószövegekkel segítik, amelyet angol nyelven az alábbi honlapon lehet elérni.
Az adatokból kiderül például, hogy egy 20-30 év közötti szorongásos zavarral diagnosztizált dán nő esetében mekkora esélye van a depresszió bekövetkezésének a következő 5 évben. Ehhez hasonló kérdéseknek bárki utána tud járni az interaktív diagramok segítségével. Ez a tudás pedig szakemberek, érintettek és szeretteik számára egyaránt hasznos, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a nehézségek halmozódó körei, és a mentális egészséget hosszú távon fenn lehessen tartani.
