Ételek, amiktől tényleg korábban halsz meg – egy 44 ezer fős kutatás eredményei

Olvasási idő kb. 2 perc

Korábban halnak azok, akik gyakran fogyasztanak mesterséges adalékanyagokban gazdag ételeket és italokat – állítják francia tudósok.

A nagyipari módon előállított ún. feldolgozott élelmiszerek – melyeket a gyártók teleraknak különböző mesterséges ízfokozókkal és adalékanyagokkal – egészségkárosító hatásai régóta ismertek. Egy nemrég publikált francia kutatás, melyről a ScienceAlert számol be, megerősíti ezt a tényt, azt állítva, hogy minél több különböző mesterségesen előállított snacket, üdítőitalt és készételt fogyasztunk, annál korábban halunk meg.

Olcsó és „finom” – csak éppen rendkívül káros

A Sorbonne Egyetem munkatársai 44 ezer felnőtt francia polgár körében végzett kutatása az első, mely konkrét összefüggésbe hozza a korábbi halandóságot a feldolgozott élelmiszerekkel. Mint a kutatás vezetője, Laure Schnabel epidemiológus meséli, ezek a termékek, melyek előállítása ipari folyamatokkal történik, olcsók, gyorsan felmelegíthetők és könnyen fogyaszthatók, éppen ezért rendkívüli népszerűségnek örvendenek. Mindennek azonban ára van.

A feldolgozott élelmiszerek egészségünkre gyakorolt számos negatív hatása között szerepel többek közt az elhízás, a magasvérnyomás-betegség vagy a rák egyes fajtáinak megnövekedett kockázata. Schnabel és kollégái úgy találták, hogy azon személyeknél, akik esetében a szóban forgó ételek fogyasztása egy hétéves periódus alatt 10 százalékkal nőtt, a korai elhalálozás esélye is mintegy 14 százalékkal emelkedett. Ezek az eredmények természetesen csupán megfigyeléseken alapulnak, nem pedig egy konkrét okozati összefüggés bizonyítékai, a kutatók szerint mégis fokozott riadalomra adnak okot.

Nem biztos, hogy megéri a kényelmet
Fotó: gilaxia / Getty Images Hungary

Amit biztosan tudunk, hogy a feldolgozott élelmiszerek energiatartalma jóval magasabb, mint hagyományos társaiké, emellett rengeteg olyan adalékanyagot tartalmaznak, melyet azok nem. Ezek közé tartoznak a különböző ízfokozók, mesterséges édesítők és aromák, illetve tartósítószerek. A statisztikák szerint – elsősorban olcsóbb áruk miatt – főként az alacsonyabb vagyoni státusszal rendelkezők vagy a diákok fogyasztják előszeretettel az ilyen ételeket, melyek másik vonzereje – pénztárcánk kímélése mellett – azok felfokozott ízvilága, melyhez sajnos az átlagnál magasabb cukor-, só- és zsírtartalom járul.

Számos további kutatás szükséges még ahhoz, hogy pontosan megállapíthassuk, milyen konkrét egészségkárosító hatásai vannak a feldolgozott élelmiszereknek. Ez már csak azért sem könnyű feladat, mert ebbe a gyűjtőfogalomba rengeteg különböző típusú étel és ital tartozik, nem is beszélve a számtalan különféle adalékanyagról, melyeket ezekbe a gyártás során beletesznek. Egyes tényezők kevésbé, mások nagyobb mértékben árthatnak szervezetünknek – magyarázza a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem táplálkozástudományi szakértője, Nurgul Fitzgerald, aki szerint ez egy rendkívül komplex kérdés, melyben még sok az ismeretlen tényező.

Mindenesetre a tudósok egyetértenek abban, hogy ha legközelebb a szupermarket felé veszed az irányt, jobb, ha inkább hagyományos élelmiszerekkel pakolod tele a kosarad. Érdemes minden esetben átolvasni a különböző termékek csomagolásán az összetevők jegyzékét, és egészségünk érdekében kerülni azokat az ételeket, italokat, melyek dúskálnak a különböző mesterséges adalékanyagokban. Mint jelen kutatásból kiderül, akár még eljövendő éveink számát is bőven növelhetjük ezáltal.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?