Felvegye-e a menyasszony a férj nevét?

Olvasási idő kb. 4 perc

Megvolt a lánykérés, a pár izgatottan tervezgeti az esküvőt. A helyszín, ruha, meghívandók listája és bevonulási zeneszám megválasztása mellett még egy elég fontos döntés áll a leendő feleség előtt: megváltoztassa-e nevét a férje nevére.

Az előző mondatokban több olyan fordulat is van, ami a patriarchális társadalom ezeréves beidegződéseit tükrözi. A középkorban a nők gyakorlatilag a férfiak tulajdonát képezték, az esküvőjükig az apjuk rendelkezett felettük. Majd a férj-aspiráns „elkérte” a lányt, aki a házassággal az ő fennhatósága alá került. Ezt mutatta, hogy megváltozott a neve, vagyis az identitása kifejezésének legelemibb formája. Később, de már jóval később (eltelt közben majd ezer év), a nők még választójoghoz is jutottak, lehetett akár tulajdonuk is. Viszont az elvárás megmaradt: a feleség a nevéről való lemondással kifejezi azt, hogy saját önző érdekeit háttérbe szorítja, és férje és gyermekei boldogságának szenteli életét.

Ma már a törvények semmilyen módon nem határozzák meg, hogy hogyan kell, kell-e egy házassággal a névnek is megváltoznia. Vagyis szinte bármilyen változtatás lehetősége megvan. Az a verzió mégis gyakorlatilag észrevétlen, hogy a férj vegye fel a felesége nevét. Statisztikailag kimutathatatlan számú párban merül fel ez a lehetőség. Abban viszont már van változás, hogy a nők milyen nevet választanak.

A két első ismert feleség: Marcelné és Pap Jakabné

Először nézzük meg, hogyan alakult ki a klasszikus Kovács Jánosné formula, amitől szép lassan el fogunk búcsúzni. A -né és a nő is a finnugor *neγü szóalak továbbfejlődése. Az első két asszony, akiknek a klasszikus formájú neve ránk maradt a 13–14. századból Marcelné (Marcelney gyaya) és  Pap Jakabné (paphwyiacabne). Sokáig úgy tűnt, hogy ez a -né formula marad meg közneveknél is, például szakácsné, pékné. A nyelvújítók dolgoztak azon, hogy különböztessük már meg a dolgokat: ha valaki szakácsné, akkor ő a szakács felesége, míg ha szakácsnő, akkor ő maga az, aki főz.

Felvegye-e a menyasszony a férj nevét?
Fotó: Shutterstock

1952-ben rendelkezett először magyar törvény arról, hogy hogyan viselheti egy asszony a nevét a házasság után. (Előtte erre nem tért ki modern kori törvény.) Ebben már megengedték, hogy a feleség megtartsa saját születési nevét, azonban erről külön nyilatkoznia kellett az anyakönyvvezetőnek az esküvő előtt. A hetvenes években nagy indulatokat keltett a szakemberek körében, amikor szerették volna azt is beletenni a törvénybe, hogy a nő a férje vezetéknevét csak úgy, a saját keresztnevével párosítsa, Nagy Zsuzsából Kovács Zsuzsává váljon. Tudós tanácsadók nyilatkozták, hogy ez teljesen értelmetlen faksznizás, hiszen a magyar kulturális hagyománytól (ellentétben az angolszásszal) idegen, és az sem derül ki belőle, hogy mi a nő családi állapota, úgyhogy felesleges. Más kollégájuk erre azt mondta, hogy tökmindegy: a nőnek saját neve úgyis csak a keresztneve, a vezetéknevét vagy az apjától, vagy a férjétől „kölcsönzi”, egy férfitól kapja használatra, szóval nem oszt nem szoroz, hogy a férje nevét, vagy az apjáét használja. Utóbbiak nyertek, úgyhogy 1974-től ez a változat is törvényes.

Az asszonynév használata megbélyegez minden nőt

Írj nekünk

Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol. 

Ma már végtelen a lehetőség a házassági név megválasztására, 2002 óta a férfiak előtt is nyitva áll ez a lehetőség. Hexendorf Edit kiváló magyar nyelvész már a hatvanas években azt írta, hogy a házassági névváltoztatás teljes eltűnésére kellene törekedni. Ennek szerinte olyan társadalmi jelentősége lenne, mint a „törvénytelen gyerek” kategória felszámolásának. Hiszen a nőket megbélyegzi, tárgyiasítja a nevük, a nők „rangsorában” alacsonyabban áll, akinek nincs asszonyneve, mivel ez azt sugallja, hogy ő „nem kellett senkinek”, kevésbé értékes, mint az „elkelt áru”. Eltelt ötven év azóta, de a névváltoztatás iránti igény megmaradt. A párok 92 százaléka valamilyen módon nevet változtat a házasságnál.

Ugyanakkor másképp, mint akkoriban. Mára a klasszikus Kovács Jánosné típusú nevet 15-20 százalékban választják a menyasszonyok. Minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, illetve minél nagyobb városban él, annál vonzóbb, hogy a „-né” ne jelenjen meg a nevében semmilyen formában. A magasabb végzettségűek vagy megtartják eredeti nevüket, vagy új vezetéknévként felveszik a férjük vezetéknevét, vagy a két vezetéknév kötőjellel való összeragasztása mellett döntenek.

Mi lesz harminc év múlva?

Izgalmas kérdés, nincs egyértelmű trend. Egy kutatás szerint a kötőjellel összerakott két vezetéknév a legnépszerűbb. Ennek azonban van egy gátja. Most még, a szokás elején oké, de ha elképzeljük, hogy a neveket összeragasztók gyerekei, unokái és vinnék tovább a családi hagyományt, akkor két generáció múlva már nyolc nevet kellene egymáshoz biggyeszteni. Ez némileg megnehezítené az életet, elég csak az aláírásra gondolni. Ugyanakkor ez a verzió szépen kifejezi az összetartozást egy partneri kapcsolatban, főleg amikor a férj is a névváltoztatás mellett dönt.

Felvegye-e a menyasszony a férj nevét?
Fotó: Shutterstock

Lehet, hogy igaza lesz Hexendorf Editnek, és idővel mindenki megtartja a saját nevét? Ez leginkább azokra a párokra jellemző, ahol igazán hisznek az egyenjogúságban. Azt tartják, hogy a nő ugyanolyan kompetens, döntésképes, ugyanolyan karrierre, fizetésre és névre jogosult, mint egy férfi. Régen ez a választás egyértelműen az értelmiségi nőkre volt igaz, de azért, ha lassan is, ebbe az irányba halad a világ, lehet, hogy idővel egyre többen döntenek így. Másrészt ezzel a nő, anya, a nevével kilóg a saját családjából. Egy sokgyerekes barátnőm tíz év után vette fel a férje nevét, mert rossz volt neki, hogy a családból öt embert ugyanúgy hívnak, őt, az anyát pedig másképp.

Bárhogy is döntötök, a házasságnál a névválasztás kifejez valamit: tradíciókhoz ragaszkodást, partnerséget, a család fontosságát, a hagyomány követését, az egyenrangúságot. És bármelyik választással valami más kifejezéséről lemondotok. Egy viszont biztos, akárhogy is dönt a pár, a szeretetük erőssége, a házasság sikere nem a nevükön múlik.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Szalay coach pszichológus, Ágnes,
Szalay coach pszichológus, Ágnes,
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!