Valóban színtiszta méreg lenne a kókuszolaj?

Olvasási idő kb. 2 perc

Jó a PR-ja, de valójában ártalmasabb, mint a sertészsír - állítja egy harvardi professzor. Természetesen van, aki nem ért egyet az erős állítással, mindenesetre most az tűnik biztosnak, hogy jobban teszed, ha maradsz a növényi olajoknál. Ha nem is a kókuszolaj lesz az.

Bejárta a médiát dr. Karin Michels harvardi professzor nyár közepén Németországban tartott előadása, amelyben azt állítja, hogy a kókuszzsír vagy kókuszolaj valójában “tiszta méreg”, és “az egyik legrosszabb étel, amit ehetsz”. Abban a hitben, hogy a kókuszzsír egészséges, nagyon sokan használják étolaj vagy állati zsiradék helyett, pedig Michels szerint még az utóbbinál is ártalmasabb - írja a Huffington Post a professzor előadását idézve. 

A kókuszolaj mégsem az, aminek látszik

A kutatónő nyár közepén tartott előadásában, amelyet már 1,2 millióan néztek meg a Youtube-on, hosszan fejtegeti, hogy a kókuszolaj nem érdemli meg a táplálkozásban jelenleg elfoglalt kitüntetett helyét, ugyanis nagyon sok telített zsírsav található benne. 

Fotó: Shutterstock

Kevin Klatt, molekuláris táplálkozáskutató a CNN-nek azt mondta, hogy erős túlzás méregnek nevezni a kókuszolajat, de az biztos, hogy nem olyan rossz, mint a vaj, de nincs olyan jó, mint az olívaolaj. Klatt, aki az amerikai Cornell Egyetemen kutatja a kókuszolaj metabolikus hatásait, 

"Bármilyen olaj nagyon egyszerűen meg tudja növelni egy étel energiatartalmát" - mondja Klatt, aki szerint kis mennyiségben a kókuszolaj beépíthető egy diétába, viszont mindennapos használatra az olíva- vagy repceolajat javasolja. 

Telített zsírok, koleszterin, szívbetegség

A Brit Szív Alapítvány (BHF) állásfoglalása szerint a kókuszolaj körülbelül 86 százalékban tartalmaz telített zsírsavakat, míg a vajban ezeknek az aránya csupán 52 százalék. A telített zsírsavakban gazdag étrend pedig magasabb koleszterinszinthez vezethet, és megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét.

A BHF dietetikusa, Victoria Taylor szerint elképzelhető, hogy a kókuszzsír telített zsírsavai máshogy hatnak a szervezetre, de nincs elegendő mennyiségű és minőségű adat, ami ezt alátámasztaná. Ugyanakkor azt biztosan tudjuk, hogy a telített zsírsavak telítetlenekkel történő helyettesítése (például napraforgó olaj, olívaolaj, valamint ezeknek a növényeknek a magvai) nagyon hatékonynak bizonyultak az úgynevezett LDL-koleszterinszint csökkentésében, amit “rossz” koleszterinként tartanak számon.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.