Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Jó a PR-ja, de valójában ártalmasabb, mint a sertészsír - állítja egy harvardi professzor. Természetesen van, aki nem ért egyet az erős állítással, mindenesetre most az tűnik biztosnak, hogy jobban teszed, ha maradsz a növényi olajoknál. Ha nem is a kókuszolaj lesz az.
Bejárta a médiát dr. Karin Michels harvardi professzor nyár közepén Németországban tartott előadása, amelyben azt állítja, hogy a kókuszzsír vagy kókuszolaj valójában “tiszta méreg”, és “az egyik legrosszabb étel, amit ehetsz”. Abban a hitben, hogy a kókuszzsír egészséges, nagyon sokan használják étolaj vagy állati zsiradék helyett, pedig Michels szerint még az utóbbinál is ártalmasabb - írja a Huffington Post a professzor előadását idézve.
A kókuszolaj mégsem az, aminek látszik
A kutatónő nyár közepén tartott előadásában, amelyet már 1,2 millióan néztek meg a Youtube-on, hosszan fejtegeti, hogy a kókuszolaj nem érdemli meg a táplálkozásban jelenleg elfoglalt kitüntetett helyét, ugyanis nagyon sok telített zsírsav található benne.
Kevin Klatt, molekuláris táplálkozáskutató a CNN-nek azt mondta, hogy erős túlzás méregnek nevezni a kókuszolajat, de az biztos, hogy nem olyan rossz, mint a vaj, de nincs olyan jó, mint az olívaolaj. Klatt, aki az amerikai Cornell Egyetemen kutatja a kókuszolaj metabolikus hatásait,
"Bármilyen olaj nagyon egyszerűen meg tudja növelni egy étel energiatartalmát" - mondja Klatt, aki szerint kis mennyiségben a kókuszolaj beépíthető egy diétába, viszont mindennapos használatra az olíva- vagy repceolajat javasolja.
Telített zsírok, koleszterin, szívbetegség
A Brit Szív Alapítvány (BHF) állásfoglalása szerint a kókuszolaj körülbelül 86 százalékban tartalmaz telített zsírsavakat, míg a vajban ezeknek az aránya csupán 52 százalék. A telített zsírsavakban gazdag étrend pedig magasabb koleszterinszinthez vezethet, és megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét.
A BHF dietetikusa, Victoria Taylor szerint elképzelhető, hogy a kókuszzsír telített zsírsavai máshogy hatnak a szervezetre, de nincs elegendő mennyiségű és minőségű adat, ami ezt alátámasztaná. Ugyanakkor azt biztosan tudjuk, hogy a telített zsírsavak telítetlenekkel történő helyettesítése (például napraforgó olaj, olívaolaj, valamint ezeknek a növényeknek a magvai) nagyon hatékonynak bizonyultak az úgynevezett LDL-koleszterinszint csökkentésében, amit “rossz” koleszterinként tartanak számon.
