A mellkasi fájdalom, a krónikus köhögés és a nehézlégzés az egyértelműbb tünetek közé tartoznak, de van még sok más jele a tüdőráknak, melyekről mindenkinek tudnia kellene – függetlenül attól, hogy dohányzik-e vagy sem.
A világ különböző részein végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei szerint a tüdőrákos halálozások legalább 85-90 százaléka a dohányzás következménye. A második helyen a radon (egy színtelen, szagtalan gáz) áll, amely a radioaktív rádium bomlása során szabadul fel. De emellett az azbeszttel való érintkezés, a passzív dohányzás és a vírusfertőzések is az elsődleges kiváltó okok között szerepelnek. Egy másik lesújtó adat, hogy az európai országok közül Magyarországon halnak meg a legtöbben tüdőrákban.
Az elsődleges dohányfüstöt a cigarettát elszívó személy lélegzi be, míg a másodlagos dohányfüstöt a kilélegzett füst, illetve a cigaretta parázsló végéből felszabaduló füst és más vegyületek elegye alkotja, amit a dohányzó környezetében tartózkodó, nem dohányzók is belélegezhetnek. A harmadlagos dohányfüst a dohányzó környezetében található tárgyakon keletkező, a másodlagos füstből származó lerakódás.
Nem kérdés tehát, hogy mi az, amivel rengeteget tehetünk a tüdőrák megelőzéséért, sok dohányos mégis azzal áltatja magát, hogy napi egy-két szál cigaretta még nem a világ vége, vagy azzal érvelnek, hogy „sok dohányos megéri az időskort, csak nem lehet olyan káros”. Ezen az alapon az orosz rulett sem veszélyes, hiszen hatból öt játékos kijelentheti, hogy neki bizony, semmi baja nem lett. Ez a hozzáállás is bizonyítja, hogy mennyi tévhit él az emberek fejében a rossz szokásokkal és azok lehetséges következményeivel kapcsolatban.
A helyzetet az is nehezíti, hogy túl későn, vagy egyáltalán nem ismerjük fel a jeleket – ha egyáltalán vannak, a tüdőráknál ugyanis előfordul, hogy a daganatot egy másik orvosi eljárás, például egy műtéti beavatkozás előtt végzett rutin mellkasröntgen mutatja csak ki.
A tüdődaganattal diagnosztizált betegek nagy részénél újonnan jelentkezik a köhögés, vagy megváltozik annak jellege, és időnként vérköpéssel is járhat. Annak, aki sűrű, rozsdaszínű nyákot köhög fel, vagy több mint egy hónapig elhúzódik a köhögése, ajánlott mielőbb orvoshoz fordulnia. Emellett akadnak olyan tünetek is, amelyekről nem feltétlenül gondolnánk, hogy tüdődaganatra utalnak, ezekből gyűjtöttünk most össze néhányat a Prevention nyomán.
Krónikus fertőzések
A legtöbb esetben vírusfertőzések állnak a krónikus hörgő- vagy tüdőgyulladás hátterében, az Amerikai Rákszövetség szerint azonban, ha valakit nehezen gyógyuló, visszatérő légúti bántalmak gyötörnek, a légúti bántalmak és minden rosszullét tünetei a mellkasig hatolnak, akkor esélyes, hogy tüdőrák áll a háttérben. A növekvő daganat egyrészt kívülről is összenyomhatja a légutakat, vagyis a főhörgőket, a hörgőket és a kisebb hörgőcskéket. A tüdőrák a légutak belsejében is növekedésnek indulhat, ezáltal szűkítve vagy teljesen el is zárva azokat. A tüdő azon területein, amelyeket korábban a daganat által elzárt légút látott el levegővel, megszűnhet a légcsere, ez pedig a tüdőgyulladás klasszikus tüneteihez (láz, gennyes köpet, köhögés) vezet.
Súlyvesztés
A tüdőrák előrehaladását kísérheti a minden ok nélkül bekövetkező alultápláltság és hirtelen testsúlycsökkenés is. Ennek oka egyrészt az, hogy a daganat tápanyagokat von el a szervezetből, másrészt a szénhidrátok anyagcseréjének (zsírraktárakból több zsírt szabadít fel, hogy aztán ezt pazarló módon használja energiagyártásra) megváltozása. Emellett a daganat fokozza a fehérjék lebontását, miközben csökkenti az izomfehérjék képződését.
Csontfájdalom
Az áttétek következményeként csont- vagy ízületi fájdalom is kialakulhat, leggyakrabban a combcsontban, a bordákban, a gerincben és a medence tájékán. (Ugyanakkor ezek a kellemetlen tünetek D-vitamin-hiányra is utalhatnak.)
Duzzadt arc és nyak
Ha a tumor nyomja a nagyvérkörnek azt a fővénáját, amelyik a fejből és a felső végtagokból a szívbe szállítja a vért, akkor felduzzadhat a nyak, az arc, valamint a karok és a felső mellkas is.
Kimerültség
Nem puszta fáradtságról van szó, amit kiheverhetünk egy-két nap alatt, hanem olyan mértékű kimerültségről, amikor az sem segítene, ha folyton az ágyat nyomnánk. Ez a fajta extrém kimerültség a rákbetegek 80 százalékát érinti.
Izomgyengeség
A tüdőrák ugyanúgy károsíthatja az izmokat, mint a belső szerveket. Különösen gyakori a vállövi izmok, valamint a csípőizmok olyan mértékű gyengesége, hogy a betegnek felállni is nehezére is esik.
Magas kalciumszint
A tüdőrák egyes típusai olyan hormonszerű anyagokat termelnek, amelyek felborítják a szervezetben az ásványi anyagok egyensúlyát. Előfordul például, hogy túl nagy mennyiségű kalcium kerül a véráramba, aminek következtében gyakori vizelés, túlzott mértékű szomjúság, székrekedés, hányinger, szédülés és hasfájás jelentkezhet.
Bár a fenti tüneteknek a ráknál kevésbé súlyos okai is lehetnek, ha ezekhez hasonlót észlelsz magadon, ne halogasd az orvosi kivizsgálást!
