Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem elég, ha kiszellőztet, a tárgyakra lerakódott füstnek is vannak egészségügyi kockázatai.
Jól ismerjük már az aktív és passzív dohányzás negatív hatásait, a legújabb vizsgálatok szerint azonban a harmadlagos dohányfüst sem „csak” a májat és a tüdőt károsítja, de inzulinrezisztenciához, és ezáltal a 2-es típusú diabétesz kialakulásához is vezethet - írja a Science Daily a Kalifornia Egyetem kutatására hivatkozva.
Mitől harmadlagos?
A harmadlagos dohányfüst a cigaretta elszívása során keletkező, annak eloltása után is megmaradó mérgező, potenciálisan rákkeltő hatású lerakódás. A kifejezés viszonylag új, amelyet a Dana–Farber/Harvard Cancer Center kutatócsoport alkotott 2009-ben. Az elsődleges dohányfüstöt a cigarettát elszívó személy lélegzi be, míg a másodlagos dohányfüstöt a kilélegzett füst, illetve a cigaretta parázsló végéből felszabaduló füst és más vegyületek elegye alkotja, amit a dohányzó környezetében tartózkodó más személyek is belélegezhetnek, a harmadlagos dohányfüst pedig a dohányzó környezetében található tárgyakon keletkező, a másodlagos füstből származó lerakódás.
Az egérkísérletek eredményei
Martins-Green és csapata megállapította, hogy a harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében fokozódik a celluláris oxidatív stressz (a reaktív oxigén vagy nitrogén eredetű szabadgyökök keletkezése és az antioxidáns védő rendszerek közötti egyensúly megbomlása), ami a fehérjék és a DNS károsodásához, illetve hiperglikémiához (túl sok glükóz kerül a véráramba) és inzulinrezisztanciához vezet.
Kísérletükben először gondoskodtak arról, hogy a füstgépből érkező cigarettafüst lerakódjon a ketrecek felületein, majd betették a kísérleti állatokat. Természetesen kontrollcsoport is volt, ezeknek az egereknek teljesen tiszta és füstmentes volt a lakhelyük. A dohányfüstnek kitett kísérleti állatok egy része hagyományos rágcsálóknak való tápot kapott, míg a többi egér módosított tápszeren élt, ami az emberek magas zsírtartalmú étrendjéhez, vagyis az úgynevezett nyugati diétához hasonlítható.
A PLOS ONE című szaklapban közölt vizsgálati eredmények szerint a „nyugati” diétán élő, harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében nőtt az oxidatív stressz és az inzulinrezisztencia mértéke, ráadásul sokkal csekélyebb súlygyarapodást állapítottak meg náluk, mint a kontroll alanyoknál. Ez talán megmagyarázza, hogy az elsődleges vagy másodlagos dohányfüstnek kitett emberek miért veszítenek a súlyukból. (A nikotin egyrészt az agyra, illetve bizonyos hormonok szintjére hatva csökkenti az étvágyat, a káros következmények között szerepel az oxidatív stressz is.)
Hogyan tovább?
Egyelőre nem sokat tudunk a harmadlagos dohányfüstnek az emberi szervezetre tett hatásáról. A jelenlegi tanulmány - és más hasonló állatkísérletek - azonban hozzájárulhat annak meghatározásához, hogy a harmadlagos dohányfüst milyen egészségügyi kockázatot jelent, és így a lehetséges betegségek megelőzésére is nagyobb esély lehet. A kutatók következő lépése, hogy azonosítsák a harmadlagos dohányfüst által indukált biomarkereket, amelyek a májkárosodással állnak összefüggésben.
„Különösen a legkisebbek és az idősek vannak kitéve a harmadlagos dohányfüst káros hatásainak, a totyogó kisgyerekek ugyanis a padlón és szőnyegen mászva olyan felületekkel és tárgyakkal érintkeznek, amelyekben lerakódik a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbeknél pedig egyszerűen azért magasabb a kockázat, mert szervezetük sokkal fogékonyabb a megbetegedésre” – magyarázza Manuela Martins-Green, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. „Dohányzás hatására a tárgyak felületén vagy a porban lerakódó dohányfüst idővel még toxikusabbá válik, mivel a mérgező anyagok ismételten a levegőbe kerülnek és más vegyi anyagokkal is reakcióba léphetnek, így új szennyezőanyagok születnek, amelyek közül néhány ráadásul rákkeltő” – figyelmeztet a szakértő.
Csak így szabadulhat meg tőle
Aki nem szeretné kockára tenni saját és családja egészségét, annak talán az lenne a legegyszerűbb, ha elköltözne, hiszen a harmadlagos dohányfüst a lakás minden felületén lerakódik, és a bútorok, a berendezés, a festés vagy kárpit, a csatornák, a szellőzőberendezések és a ruhák teljes mértékű tisztíttatásáról is gondoskodni kell, ami nem kis felhajtással jár. Természetesen vannak speciális tisztítóeszközök, amiket használhatunk, ez esetben viszont számolnunk kell más vegyi anyagoknak való kitettséggel.
