A harmadlagos dohányfüst is ártalmas

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem elég, ha kiszellőztet, a tárgyakra lerakódott füstnek is vannak egészségügyi kockázatai.

Jól ismerjük már az aktív és passzív dohányzás negatív hatásait, a legújabb vizsgálatok szerint azonban a harmadlagos dohányfüst sem „csak” a májat és a tüdőt károsítja, de inzulinrezisztenciához, és ezáltal a 2-es típusú diabétesz kialakulásához is vezethet - írja a Science Daily a Kalifornia Egyetem kutatására hivatkozva. 

Mitől harmadlagos?

A harmadlagos dohányfüst a cigaretta elszívása során keletkező, annak eloltása után is megmaradó mérgező, potenciálisan rákkeltő hatású lerakódás. A kifejezés viszonylag új, amelyet a Dana–Farber/Harvard Cancer Center kutatócsoport alkotott 2009-ben. Az elsődleges dohányfüstöt a cigarettát elszívó személy lélegzi be, míg a másodlagos dohányfüstöt a kilélegzett füst, illetve a cigaretta parázsló végéből felszabaduló füst és más vegyületek elegye alkotja, amit a dohányzó környezetében tartózkodó más személyek is belélegezhetnek, a harmadlagos dohányfüst pedig a dohányzó környezetében található tárgyakon keletkező, a másodlagos füstből származó lerakódás.

Az egérkísérletek eredményei

Martins-Green és csapata megállapította, hogy a harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében fokozódik a celluláris oxidatív stressz (a reaktív oxigén vagy nitrogén eredetű szabadgyökök keletkezése és az antioxidáns védő rendszerek közötti egyensúly megbomlása), ami a fehérjék és a DNS károsodásához, illetve hiperglikémiához (túl sok glükóz kerül a véráramba) és inzulinrezisztanciához vezet.

Kísérletükben először gondoskodtak arról, hogy a füstgépből érkező cigarettafüst lerakódjon a ketrecek felületein, majd betették a kísérleti állatokat. Természetesen kontrollcsoport is volt, ezeknek az egereknek teljesen tiszta és füstmentes volt a lakhelyük. A dohányfüstnek kitett kísérleti állatok egy része hagyományos rágcsálóknak való tápot kapott, míg a többi egér módosított tápszeren élt, ami az emberek magas zsírtartalmú étrendjéhez, vagyis az úgynevezett nyugati diétához hasonlítható.

Fotó: Bődey János

A PLOS ONE című szaklapban közölt vizsgálati eredmények szerint a „nyugati” diétán élő, harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében nőtt az oxidatív stressz és az inzulinrezisztencia mértéke, ráadásul sokkal csekélyebb súlygyarapodást állapítottak meg náluk, mint a kontroll alanyoknál. Ez talán megmagyarázza, hogy az elsődleges vagy másodlagos dohányfüstnek kitett emberek miért veszítenek a súlyukból. (A nikotin egyrészt az agyra, illetve bizonyos hormonok szintjére hatva csökkenti az étvágyat, a káros következmények között szerepel az oxidatív stressz is.)

Hogyan tovább?

Egyelőre nem sokat tudunk a harmadlagos dohányfüstnek az emberi szervezetre tett hatásáról. A jelenlegi tanulmány - és más hasonló állatkísérletek - azonban hozzájárulhat annak meghatározásához, hogy a harmadlagos dohányfüst milyen egészségügyi kockázatot jelent, és így a lehetséges betegségek megelőzésére is nagyobb esély lehet. A kutatók következő lépése, hogy azonosítsák a harmadlagos dohányfüst által indukált biomarkereket, amelyek a májkárosodással állnak összefüggésben. 

„Különösen a legkisebbek és az idősek vannak kitéve a harmadlagos dohányfüst káros hatásainak, a totyogó kisgyerekek ugyanis a padlón és szőnyegen mászva olyan felületekkel és tárgyakkal érintkeznek, amelyekben lerakódik a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbeknél pedig egyszerűen azért magasabb a kockázat, mert szervezetük sokkal fogékonyabb a megbetegedésre” – magyarázza Manuela Martins-Green, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. „Dohányzás hatására a tárgyak felületén vagy a porban lerakódó dohányfüst idővel még toxikusabbá válik, mivel a mérgező anyagok ismételten a levegőbe kerülnek és más vegyi anyagokkal is reakcióba léphetnek, így új szennyezőanyagok születnek, amelyek közül néhány ráadásul rákkeltő” – figyelmeztet a szakértő.

Csak így szabadulhat meg tőle

Aki nem szeretné kockára tenni saját és családja egészségét, annak talán az lenne a legegyszerűbb, ha elköltözne, hiszen a harmadlagos dohányfüst a lakás minden felületén lerakódik, és a bútorok, a berendezés, a festés vagy kárpit, a csatornák, a szellőzőberendezések és a ruhák teljes mértékű tisztíttatásáról is gondoskodni kell, ami nem kis felhajtással jár. Természetesen vannak speciális tisztítóeszközök, amiket használhatunk, ez esetben viszont számolnunk kell más vegyi anyagoknak való kitettséggel.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Zsó
Zsó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.